Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Anarchikus egyházi strájk (Kund Samu)

Tizenkettedik évfolyam. 40. sz. Pozsony, 1894. évi Októbe

r 6-án EVANG E L

IK U S EGYHÁZ es ISKOLA. f Előfizetési ar : Egész évre . félévre 12 kn. 6 * negyedévre . S „ l Egy szám ára : 24 flr. J EGJELEN HETÉNKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZZY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön G0 flr. Tartalom : Anaichikus egyházi strajk. — „Földi ember kevéssel beéri." (R. S.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Anarchikus egyházi strajk. Azok után, a miket ezen lap 34. számában a turócz-szentmártoni gyűlés tárgyalásairól olvasunk, azt, a mit ottan elkövetni akartak, találóbbau nem jellemezhetni, mint a hogyan czikkelyeni fölé irtam: „anarchikus egyházi strajk." Strajk az! Mert Boor Lajos indítványa akép hangzott, ne küldjön képviselőket, az egyházkerület az egyetemes gyűlésre. Megtagadják tehát a közreműködést, beszüntetik a munkát az egyetemes gyűlésen, az egyház közügyeinek elintézésében! Es anarchia, fejetlenség, féktelenség az! mert a köteles tiszteletet az egyházi törvény, a törvényes egyházi felsőbbségnek törvényen alapuló rendelete iránt félretették, makacskodó erőszakoskodásaik által a kisebbséget alkotmányos jogai gyakorlásában és élvezetében meggátolják, e jogokat elkobozzák ; és továbbá mivel, ha nemcsak egy kerületnek, nemcsak egy egyházmegyének, hanem valamennyi egyházmegyének, nem csak egy neliány egyházközségnek, hanem azok többségének az az eszeveszett gondolata támadna, hogy nem küldünk képviselőket a gyűlésekre, megszűnnék működni az a szervezet, mely egyházunk presby terialis alkotmány formájánál fogva, az egyház kormányzatát képezi, és járna kiki a maga feje után — igazán fejetlenül! Végelemzésében a dunáninneni többség eljárása independentismus. Ily állapot nem létezett egyházunkban a zsinat előtt sem, még kevésbbé képzelhető, hogy midőn eg\ házunk mind világi tagjainak, mind egyházi szolgáinak közhelyeslésével leginkább megegyező rendezés legkegyelmesebb urunk szentesítésével megállapíttatott, oly bomlasztó hatású intézkedés behozatala czéloztatott ! Olvassuk csak meg a zsinati törvénynek a dunáninneni egyházkerületi közgyűlésén sokat feszegetett 114. §-át! Czime igy hangzik: „az egyházkerületi közgyűlés hatásköre." Jól jegyezzük meg, nem jogköre, melyet kiki tetszése szerint betölt, vagy jogával nem élve, be nem tölt, hanem hatásköre, melyet betölteni becsületbeli dolog és kötelesség. Menjünk végig a § egyes pontjain, az a) ponttól a t) pontig; egyikök sen szól parancsoló módban, de mindegyikük által előirt intézkedés benső szükségszerűségében benne rejlik az categoricus imperativus. A ki a feltétlen észparancs előtt meghajolni nem akar a törvény félremagyarázásaiban kell annak keresnie a kibúvót. E süppedékes talajon legmeszszebbre haladt nt. Janoska György kollega, ki legfontosabbnak tartja e kérdésben a törvény magyarázatát. Az ő magyarázata szerint, nem tarthatja a törvényt imperativ, hanem declarativ jelentőségűnek ,,ép úgy, mint az elkeresztelés esetében némelyek a törvénynek declarativ magyarázatot adtak". Elemezzük csak egy kissé ez összehasonlítást ! A törvénynek tehát a keresztelésre vonatkozólag tulajdonképen imperativ jelentősége volt, de „némelyek" a törvénynek declarativ „m a g y a r ázatot adtak". Hasonlatosképen a zsinati törvény 114. §-ainak is tulajdonkép imperativ jelentősége van, de „némelyek" és köztük nt. Janoska úr is a törvénynek declarativ magyarázatot adnának „mi magyarázzuk a törvényt: előnyünkre, élünk jogunkkal", mondja Stefanovics Milos. Igaza van. — A maguk előnyére magyarázzák ! Ámbár törvénymagyarázási joga a kerületnek nincs ! Hanem nt. Janoska úrtól kérdezem : nem veszi-e eszébe, hogy a törvény ilyetén el magyarázása által, kikkel árulnak egy gyékényen ? Azon némelyeknek, a kik a törvénynek elkeresztelési esetekben declarativ magyarázatot adtak, 99 száztólija jezsuita logikus és ultramontan szofista ! Semmiképen sem mentheti a dunáninneni egyházkerület többségének törvénysértő eljárását azon körülmény, hogy már máskor sem küldött az egyházkerület megbizottakat az egyetemes gyűlésre. Az érdeklődésnek azon csekélyebb mérve, melyet a dunáninneni kerület többsége saját bevallása szerint az