Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Az evangelikus egyház bajai (Andorka Gyula)

Tizenkettedik évfolyam. 38. sz. Pozsony, 1894. évi Szeptember 22-én EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. c Előfizetési A ár : Egész évre . 12 kn. félévre « * negyedévre. 3 „ l Egy szám ára : 24 flr. J fA EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: Az evangelikus egyház bajai. I. — A néptanítók fizetésének rendezése tárgyában kiadott utasítás. (Vége.) — Belföld. Vegyesek. — Pályázatok. Az evangelikus egyház, bajai, i. Nem szándékom kiczirkalmazott vezérczikket irni, mert lehető rövidséggel akarom elmondani egyházi életünk fejlődését gátló okokat, s rá akarok mutatni azon bajokra, melyeket orvosolnunk kell, ha elveszni nem akarunk. Az egyik gátló akadálya egyházunk fejlődésének, hogy mi minden intézkedéseinkkel elkésünk, mert nincs egyházunkban egységes evangelikus közszellem. Ezen egységes evangelikus közszellem fejlődését nemcsak a nemzetiségi küzdelmek akadályozták meg, hanem azon körülmény is, hogy vezérlő elemeink is a határozott irány követésére csak későn szánták el magukat. A zsinat tartásában is megelőztek a reformátusok bennünket, — ott a közalap már érezteti jótékony hatását, míg nálunk még életbe léptetve sincs. Országszerte káros és megdöbbentő hatást idézett elő, hogy a kerületek új beosztása tárgyában hozott zsinati törvények később lettek a kormányhoz szentesítés végett leendő felterjesztés czéljából benyújtva, mint a panszlávok ellenpetitiója. Mi okozta a késedelmezést, megérteni bajos. A zsinat elnöksége iránt oly mély tisztelettel viseltetem, hogy ennek intentióit gyanúsítani bűnnek tartom, de az bizonyos, hogy ezen késedelmes felterjesztés ellenségeink malmára hajtja a vizet. Nagy hátrány az egyetemes gyűlés és a zsinat tagjaira, hogy ez évben is az egyetemes gyűlést nem követi nyomban a zsinat bezáró szaka. A világi képviselők nagy része más téren is elfoglalt egyén, a kiknek a többizbeni utazgatás már időveszteség szempontjából is hátrányos. Az egyetemes gyűlés tagjai nem kapnak se utazási térítményt se napidíjakat, így ezen körülményre is tekintettel kellene lenni. A református konvent úgy egyházi, mint világi tagjai a gyűlés tartamára meghatározott összeget kapnak, a mi egyházunk szegénysége ezt nem engedheti meg ; ép azért lehetőleg egy időben kellene tartani ez évben az egyetemes gyűlést és a zsinat utolsó cyclusát. Meglehet, hogy ez évben utólszor jelenek meg egyetemes gyűlésünkön és zsinatunkon, azért kötelességemnek tartom e becses lap hasábjain egyes dolgokról elmondani nézeteimet. Elhalaszthatlan kötelességünk lelkészi karunk helyzetéről gondoskodnunk. Lelkészeink nagyobb részének fizetése leginkább termesztményekből áll. A mostani alacsony gabonaárak mellett mivé zsugorodik össze a vidéki lelkésznek fizetése ? ! Tűrhető e az, hogy a kinek gondozására a hivek összege van bízva, a kitől mi hitbuzgóságot, tudományosságot, társadalmi műveltséget, fejlettebb izlést kivánunk, hogy ezen kiváló állást elfoglaló egyén nyomorult fizetésen tengődjék?! s ne tudja gyermekeit neveltetni, ne legyen képes hírlapokat, szakkönyveket járatni?! A tandíjak már most minden intézetnél magasak, maga az állam is a budapesti egyetem tandíját magasra emelte, s úgy Budapesten, mint a vidéki városok lakói a tanulók szüleit kiszipolyozandó objectumoknak tekintik, s egyes vidéki tanintézeteknél maguk a tanárok járnak rosz példával elől, a kik a gazdag, de rosz fejű tanulókat drága díjakért veszik házukhoz, s ezek példáját követik a polgárok is. Igy roszul dotált lelkészeinkre nézve mind nehezebbé válik gyermekeik taníttatása, — pedig becsületére válik a mindkét hitfelekezetű protestáns papságnak, hogy a hazának sok képzett s becsületes férfiakat neveltek.