Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Láng Lajos székfoglaló beszéde

Tizenkettedik évfolyam. 28. sz. Pozsony, 1894. évi Julius 14-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. t Előfizetési ár: Egész évre ... 12 kn. félévre .... G „ negyedévre. . 3 „ Egy szám ára : 24 flr. yw EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FEEENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön GO flr. Tartalom : Dr. Láng Lajos esperességi felügyelő székfoglaló beszéde. — A politikai község és a párbér. (Kund Samu). — Tartsunk papi értekezleteket minden fokon. (Iviss Péter). — Szükséges-e az úgynevezett gyermekistentiszteletek meghonosítása ág. h. ev. ker. gyülekezeteinkben. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. láng s is az ál a m székfoglaló beszéde. (1894. julius 8-án.) Midőn Önök, igen tisztelt Uraim! magy. protestantizmusunk, annyi ellenséges áramlattól fenyegetett ezen vég várának védelmét az én kezembe tették le, egy pillanatig sem habozhattam e megtisztelő és magasztos hivatal elfogadása iránt, mert noha igaz, hogy

7 mindeddig egyházunk életében nem igen nyilt alkalmam szolgálatokat tehetni, s azért nemcsak bölcs tanácsukat, de kegyes elnézésüket is ki kell kérnem, másrészt azonban erős bennem a meggyőződés, hogy a magyar protestantizmus s a magyar alkotmányosság oly szoros benső viszonyban állanak egymással, hogy protestáns ember, ki a közélet terén működik, csak hazafias kötelességének tesz eleget, midőn habozás nélkül foglalja el azt a helyet, melyet a közbizalom egyháza körében számára kijelelt. A hitélet fejlesztése, bensőbbségének emelése egy nagy társadalmi feladat, mert a midőn azt, a mit a műveltebb osztályok értelmisége megalkot, az alsóbb osztálynak érzelmeihez közelebb hozzuk, akkor elenyésztetjük azt az ürt és elsimitjuk azon ellentéteket, melyek az alsóbb és felsőbb osztályok között fennállanak és a melyeknek nagyobbodása és kiélesbítése a társadalmi bajok legtermészetesebb alapját képezik. A protestantizmus megóvása, sőt megerősödése nagy politikai közérdeket is képez, mert mindaz mi az államot nagygyá s irigyeltté teheti, az erős szabadságszeretet és mélyen meggyökeredzett közszellem táplálékot talál a protestáns hitéletet jellemző szabad kutatásban és presbyteriális szervezetünkben, mely az egyház legkülönbözőbb elemeit együttes működésre ösztönzi és tanítja. Követve az Idvezítő mondását: „Adjátok, meg a császárnak, a mi a császáré" nekünk mint keresztényeknek tisztelettel kell meghajolnunk törvényei előtt. Az egyház és állam határai meg vannak adva az ember belső és külső életében. A mi viszonyunk Istenhez, ki mindeneket alkotott és fentart, a hit sértetlen területe. A mi viszonyunk embertársainkhoz ellenben a világi hatalom jogkörébe esik. A két terület legszélső határát egyszer s mindenkorra élesen elkülöníteni midazonáltal még senkinek sem sikerült, mert a valóság nem ösmer szigorú szétválasztást, hanem csak fokozatos átmenetet, eleven egymásba nyúló kölcsönösséget. A művelődés feltartóztathatatlan haladásával mindig szélesebb lesz az állam működési köre és sok olyan feladat, melyet azelőtt az egyház látott el, most az államra hárul. Ha az egyház alkalmazkodni akar a korszellemhez, akkor külső területének ezen csorbításáért a kárpótlást ott kell keresnie, a hol ezt egyedül találhatja : területének lemélyítésében, h i v e i n e k szivében, a keresztény élet fokozott elevenségében. Az emberi élet külső körében, legyen az a jogrend, míveltség avagy akár a család, az egyház mindig csak az állammal egyetértésben felelhet meg hivatásának, de a mit ezáltal külső hatalomban látszólag veszít, azért hasonlíthatlan előnyt nyer a valódi keresztény élet benső és odaadó kimívelésében, abban, hogy mind fokozottabb tevékenységet fejt ki azon a téren a melyre az Idvezítő az ő hatalmát fektetni kívánta, midőn országáról azt mondotta, hogy az nem e világból való. S ha mint keresztények általában tisztelettel hajolunk meg az állam törvényei előtt, mint protestánsoknak, ezen a földön, a hármas bérezek tövében, a négyes folyam partjain a hála és az ebből fakadó szeretet és önfeláldozó odaadás érzetét kell a magyar állam iránt táplálnia. Mert hogy atyáink hitét háborítatlanul gyakorolhatjuk és hangosan hirdethetjük, azt őseink önfeláldozó hithűsége és hősies áldozatkészsége mellett, egyenesen ezen magyar államnak köszönhetjük. Vessünk egy pillantást a Morván túlra