Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyet. lelkészi értekezlet

166 mély érzelemmel elmondott szavak után a tárgysorozat rendjén felolvastatott elnök urnák egyetemes jelentése, melyben több kisebb érdekű dolog között felemlíti, hogy az egyet, pénztári számadások megvizsgáltattak, s helye­seknek találtattak, hogy az államkormány kiutalványozta, s felügyelő ur felvette ugy az évi segély 24.000 frtnyi összegét, valamint a közalap gyarapítására a törvényhozás által egyházunk számára költségvetésileg megszavazott 50.000 frtot. Ugyané jelentésében melegen emlékszik meg Dr. Sa­marjay Károly pozsonyvárosi esp. felügyelő és egyet, törv­széki bíró urnák haláláról, akiben az egyetemes egyház ügybuzgó, valódi evangyéliomi férfiút veszített. De emléket emelt Yay Miklós báró ev. ref. főgondnoknak, a protestáns egyházak e kimagasló alakjának is, kiről méltán mondotta, hogy büszkesége volt az egész protestáns egyháznak, s indítványozta, hogy egyházegyetemünk az ev. ref. testvér­egyházhoz a közösen érzett gyász alkalmából részvét ira­tot intézzen. Majd e kijelentéseket és indítványokat közakarattal magáévá tette a közgyűlés. A felügyelői jelentés tudomására hozza a közgyűlés­nek, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az egyetemes gyűlésnek r en d el he zés ér e kiutalvá­nyozta a 24.000 frtnyi államsegélyt, okmányolt részletes számadási kötelezettség mellett és a törvényhozás által megszavazott 50,000 frtot a közalap gyarapításának czél­jából. Hosszas beható vita után, különösen azon okból, mert a kerületek költségvetéseiket már az államsegély tekintetbevételével elkészítették, sőt egynémely kerületben az admínisztráczió fentartása érdekében az államsegély kiutalványozásának késése miatt már is kölcsönhöz voltak kénytelenek folyamodni, határoztatott : hogy minden kerületnek ez évre a 6000—6000 frtnyi államsegély ki fog adatni, hogy a beküldendő számadások nem többé, mint eddig, a közoktatás és vallásügyi minisztériumhoz, hanem közvetlenül az egyetemes gyűléshez küldendők be, hogy jövőre a kerületek költségvetéseiket elkészítve az egyetemes gyűléshez eleve küldjék be, mely azoknak elbí­rálására ez alapon az államsegély kiosztási tervezetének elkészítésére egy 17 tagu bizottságot nevez ki. Az 50,000 frtnyi összeg pedig a miniszteri leirat értelmében a köz­alap gyarapítására fordittatik. Zelenka Pál püspök ugyan, nehogy a jövőnek érdekében a jelen nemzedék túlon­túl szenvedjen, javasolta, hogy ezen 50.000 frtnak egy ötödrésze a közalap javára tőkésíttessék, ogy ötödrésze az egyetemes lelkészi nyugdíjintézet,, egy ötödrész az egy­házi missió rendezésére, egy ötödrész szegény lelkészek és egyházak fölsegélyésére, egy ötödrész theologiai és leánynevelő intézetekre fordíttassák. Minthogy azonban a miniszteri leirat határozottan állapítja meg a czélt, mely­től, mint a törvényhozás által is megállapítottól, eltérni nem lehetett, a közgyűlés ez ajánlatot el nem fogadta, külömben pedig a magas kormánynak mind az államsegély, mind a közalap gyarapítására szánt összegnek adományo­zásáért a közgyűlés köszönetet mondott. Egyetemes felügyelő Újhelyi Attila turáni (Turócz megye) felügyelőjének ügyében általa követett eljárásáról benyújtja terjedelmes jelentését, melyszerint fent nevezett felügyelő a turóczi esperesség törvényszéke, mint elsőfokú bíróság részéről hivatalától elmozdittatott. A másodfokú biróság — a dunáninneni kerület — törvényszéke rosszaló Ítéletet mondott, mig az egyetemes törvényszék a fel­ügyelőt állásába visszahelyezni rendelte. A harmadfokú biróság ítéletének végrehajtása a turóczi esperesség tör­vényszékének lett kötelességévé téve, mely is Dula Máté bírósági tagit az ítélet végrehajtásával megbízta Dula Máté a helyszínére kimenve, úgymond, mennyiben akadály nincs, az elmozdított felügyelőt hivatalába visszahelyezi. Azonban egyszerre uevezetes akadály merült fel, mennyi­ben kisütötték, hogy Újhelyi hivatalába vissza sem helyez­hető, mert turáni felügyelő nem is volt. Igy tehát ugyan­azon törvényszék, mely mint tényleges felügyelőt fogta Újhelyit vád alá, csak most értesült arról, hogy oly egyént mozdított el hivatalából, kinek nem is volt hivatala. Az ügy elintézése azonban folytonos késlekedéssel járt, sőt a kerületi törvényszék sürgetése sem vezetett eredményre. Miről értesülvén az egyetemes felügyelő, az egyházalkotmány 488. §-a értelmében Beniczky Kálmán egyetemes törvényszéki birót küldte ki az ítélet végre­hajtására. A kiküldött végrehajtó eljárása azonban „néhány turáni lakos felszólalása következtében, kik szintúgy Új­helyit nem ismerték az egyház felügyelőjének", megakasz­tatott, ki ennek következtében indíttatva érezte magát, az egyet, gyűléshez a czélból folyamodni, hogy az ügyállás megvizsgálására egy más kerületbeli férfiút kiván kikül­detni. E tárgy körül hosszabb, fokról fokra élesebb vita, mondhatni szóváltás fejlődött ki, kivált dr. Stefano vi es Mi los, ki azt állította, hogy, mert a másodfokú biróság eljárása még nem fejeztttett be, az egyetemes felügyelőnek beavatkozása tehát korai volt és Kubinyi Géza között, ki az elsőfokú törvényszék végrehajtójának kötelességeül csak azt ismerte el, hogy az ítéletet végrehajtani tartozott az esetben is, ha karhatalmat kellett volna alkalmazuia. A személyeskedésbe átment szóvita oly fokra hágott s a közgyűlési közönséget is oly izgatottságba hozta, hogy az egyet, felügyelő netaláni botrány kikerülése végett is, a gyűlést bezárta, kijelentvén, hogy a közgyűlés 24-én dél­előtt 10 órakor fog folytattatni. (Folyt, köv.) Egyetemes lelkészi értekezlet. A jelen rendkívüli egye­temes gyűlés alkalmával május hó 23-án d. e. 8 órakor aránylag csekély számú részvét mellett az összehívó Trsz­tyénszky Ferencz elnöklete alatt megtartatott az első egyetemes lelkészi értekezlet. Hosszabb eszmecsere után ki lett küldve egy, az értekezleti elnök elnöklete alatt Kra­már Béla, Stettner Gyula, Justh Sáfauel és Jánoska György bizottsági tagokból álló bizottság, mely még Bándy Endrét jegyzőül bevonta, a'zzal a megbízással, hogy a nyert szempontokhoz képest egy, az értekezlet vezetésére vonat­kozó szabálytervezetet dolgozna ki. Az ötös bizottság kö­vetkező irányelvekben állapodott meg: 1. Az értekezlet czélja: az egy házias hitélet ápolása a testvéri összetartozás érzetének fejlesztése s a gyakorlati, különösen lelkipásztori kérdések megbeszélése által Isten országának terjesztése. 2. Az értekezlet tárgj'a: az esperességi és kerületi lalkészi értekezletek vagy egyes lelkészek által felhozott aktuális kérdések, melyek az értekezlet napját megelőzőleg legalább két héttel az elnökhöz benyújtandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom