Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Külföld - Berlin

gyűlés d. e. 10 órakor egy igazi, lutheri szellemben tar­tott reggeli áhitatossággal kezdődött, mire Kaiser anei lelkész, a konferencziának uj elnöke egy üdvözlő beszéddel, melyben egy rövid visszapillantást vetett a konferencziának 18 éves fennállására és működésére, az ülést megnj itotta. Ezután Dr. Schenkel cainsdorfi lelkész a „Sächsisches Kirchen und Schulblatt" érdemes szerkesztő-kiadója, „a luth, egyház ereje Rómával szemben" czimén egy igazán luth, hiterőről és lelkesedésről tanúskodó lelke­sedést és hitet ébresztő, tartalmas előadást tartott. Fejte­getései abban a gondolatban kulmináltak, hogy Kómával szemben történő egyedüli jogosult állásfog­lalásunk és óvástételünknek abban kell ál­lania, hogy erősen ragaszkodunk a szent Írás­hoz és a luth, egyház hitvallásaihoz. Hogy ezen óvást megtehessük, szükségünk van igazhitű theol. tudományra, luth, egyházunk szelleme és ereje által áthatott prédikáczióra és a káténak olyatén tár­gyalására és magyarázatára, a mint azt Ahlfeld tette. Ezen épületes és hiterősitő előadáshoz igen élénk diskussio is fűződött s miután némely kevésbé fontos ügyek elintéztettek, az ülés imával énekkel befejeződött. Ugyanaz nap d. u. 1j 2 3 órakor „a szászországi ev. luth. Gr o 11 es k as t en-e g y e s ül e t" rendes évi köz­gyűlése, ugyancsak Chemnitz ben lett megtartva. Dr. Zeh me egyesületi elnök felolvasta, az 1893-diki évről szóló jelentését, melyből kitűnik, hogy az egylet be­vétele 17,295 Mk. 20 pf. tesz ki, kiosztásra kerül, 15,828 Mk. 49 pf; segélyben részesül 64 gyülekezet, 12 lelkész, 8 tanitó és több növendék, részint theologus, részint tanitóké­pezdész. Hazánkban 9 egyházközség, 7 lelkész és 2 tanitó 2320 mk. kapott. Lipcse, 1894. apr. 15. B. G. A. A berlini Bethánia nevű diakonisszaintézet, kertjében egy uj épületet emelt mely „Mártha-Mária-iskola" név alatt diakonisszaelőkészitő intézetnek van szánva. A 70,000 márkát tevő költség igen rövid idő alatt gyűlt össze. Mult év májusban tették le az alapot s augusztusban már tartották a befejezési ünnepélyt s legkésőbb ez év julius havának kezdetén a tanítványokat be fogják helyezni. Az oktatást két házi lelkész, egy tanitó és egy alkalmas diakonissza legkevesebb heti 18 órában fogja adni. Tan­tárgy : vallás, német nyelv, számolás, történet, földrajz, ének, szépírás és kézimunka. Egyúttal be fognak a növen­dékek avattatni a diakonisszák teendőjébe kivévén a be­tegápolást. Hogy a diakonisszák belépésére nézve minden legkisebb befolyástól menten határozhassák el magokat, az intézetben tartásdíjul évi 200 markot fizetnek. A berlini népiskola-tanítók a kultuszminisztériumhoz intézett folyamodványukban következő óhajtásukat fejez­ték ki : 1. A tanítónőnek képzésére állami intézetek ala­píttassanak, melyek a tanitóképzőintézetekkel azonos tan­tervvel bírjanak. 2. A tanítónők ugyanazon vizsgálatokhoz bocsátassanak, mint a tanítók. 3. A leánynépiskoláknál a tanítónők száma haladja tul a tanítók számát s a felsőbb osztályokban a rendes osztálytanitóság csakis tanítónőre ruháztassék. 4. A leányiskolák vezetése tulnyomólag az arra képesített tanítónők kezébe adassék. Mindazon vegyes skolákban, melyeknél csak két tanerő alkalmaztatik a második helyre tanítónő választassék, msly a leányoknál a tornászatot és a kézimunkát is oktassa. Ausztrália lakossága az 1891. évi népszámlálás szerint hozzávéve Tasmaniát és Uj-Zélandot 3.801,000, közte van vagy 70—80.000 benszülött. Vallásuk szerint a lakosok következőleg oszolnak meg : 1,485.066 lelket számlál az anglikán egyház; presbyterianus van 493,319, methodista 494.355, kongregationalista 79.423, baptista 87.170, 76.439 ág. h. evangelikus, az üdv hadseregének van 42.811 tagja; római katholikus 801.118, nem keresztyén vallású között van 15.268 zsidó, buddhista, mohamedán, konfucista együt­tesen 46.166; „más vallású" még „nem specializált val­lású" czimen van összesen 230.000. — ^IlIlltÍL — Uj templomok. A békési esperességben a közel jö­vőben 4 evang. templom fog épülni. Az építést Tót-Bán­hegyes kezdi egy 20,000 frtos templom felállításával e nyár folyamán; másikat Csorvás tervezi s nemsokára szintén hozzá lát; Szarvas pedig egy helyett kettőt épít egysztíiie 120,000 frt költséggel, még pedig az egyi­ket a város központján, a másikat pedig a nagyobb város­rész híveinek. Szarvas ezzel komolyan hozzálát a zsinati törvény végrehajtásához. Kétségtelen ugyan, hogy a má­sik tervezetnek is, hogy csak még egy monumentális templom épüljön Szarvason, nagyon sok pártolója volt és nyomós argumentumokkal támogatta tervezetét e párt, mely kisebbségben maradt. Adjon Isten erőt és buzgóságot a kivitelhez ezen egyházak lelkes közönségének 1 — Jótékonyság. A kondorosi ev. egyház régi óhaj­tása valósult, midőn templomát az előbbi közönséges tégla kövezet helyett díszes nagy négyzet téglával kikövezé. Ezen óhaj valósulását Münich József mezőberényi bir­tokos és téglagyár tulajdonosnak köszönheti, a ki a szük­séges tégla felét ajándékba adta az egyháznak, másik felét pedig a legjutányosabb áron és a legkedvezőbb fizetési feltételekkel. A tégla haza szállítását — természetesen — a hívek ingyen teljesítették, a mi a 20 kilométer távolsá­got tekintve, szintén jótékonyság számba menő cselekedet. Méltó dolog, hogy e jótékonyság egyházi lapunkban is fel­jegyeztessék, mint az egvháziasságnak említésre méltó nyil­vánulása. Az Ur szent lelke buzdítsa mindenütt egyházunk hiveit hasonló cselekedetekre! — Tót-Aradácz községről rémséges tűzvész hírét közli több napilap, mire sokfelől érzésteli szíves részvéttel tu­dakolják hitrokonaim hozzám intézett soraikkal: mi igaz e — tiszta evang. vallású lakosokból álló — községről közlött csapás hiréből? Szives megnyugtatásukra e becses lapunk utján je­lentem, mély hálával a jóságos Isten iránt, hogy a f. hó 13-án községünket sújtott s könnyen rendkívül veszedelmessé válhatott tűzeseten még nem a legrosszabbul estünk át, a mennyiben nem több, mint hét nádfedeles házat hamvasz­tott el, hozzájuk tartozott minden gazdasági felszereléssel, melléképületekkel, gabonával, takarmánynyal. A kárvallot­tak közül, kik mindnyájan közepes vagyonú gazdák, egy­nek négy db. szarvasmarhája is bennégett az istálójában, nála ütvén ki először a tűz s így ott minden mentés le­hetetlenséggel járván. Egyébként a tűz általában rend­kívüli gyorsasággal terjedt, mert a község férfi lakosai nagyrészt a mezőn dolgoztak s a honmaradtaknak, ember­feletti erő kifejtése mellett is, csak nehezen sikerült a tűz lokalizálása. A mezőről hazavágtatott munkásnépnek s a szomszédos nagy-becskereki tűzoltóknak a vész szín­helyére érkeztükkor az áldozatul esett hét ház ijesz­tően elcsúfult helye s komoran kiválott puszta fekete falai állottak csupán a sűrű füstgomolyban ; de a tűz lo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom