Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A bács-szerémi esperesség (Chriastély Gyula)

125 melynek érdekében mindent elkövetett ; minden alkalmat megragadott, bogy az általa megindított mozgalom czélt érjen. Majd az egyházmegyei gyűléseken lelkesíti, buzdítja az egyházak képviselőit, az egyházmegyei lelkészi gyámolda eszméje köriili tevékeny csoportosulásra, majd 1682-ben lelkes felhívást bocsát ki egyházunk mindkét nembeli tagjaihoz annak hathatós felkarolása végett. Az ige testté lett, az ő magasztos példáján sokan felbuzdulva örömmel tették le áldozataikat a szeretet oltárára, ugy hogy már ma is hálatelt szívvel emlegetik az özvegyek és árvák az egyház ezen örökké emlékezetre méltó bajnokát. Ugyancsak az 1882-ik évben, a kor figyelmeztető szavát megértve, belátta, hogy evang. egyházunk jövője a hitbuzgó evang. szellemben nevekedett anyák kezében van letéve, ismételten indítványozza : hasson oda az egyházmegyei gyűlés, hogy a kerület minél előbb állitson fel egy evang. felsőbb leányiskolát. E czélból sürgette az államsegély kérését, de törekvése csak évek múlva jutott el egy a felső leányiskola felállítását kimondó határozatban a megvalósulás stádiumába. Tizenkét évig viselte e diszes hivatalt, mely idő alatt, szeretetteljes modorával, tapintatos eljárásával mindenkor sikerült neki az egyházmegyében felmerült vitás ügyeket mindkét fél megelégedésére elintézni. Mint az egyházmegye felügyelője, jelen volt az egyetemes ev. egyház alkotmányozó gyűlésein, melyekről még gyengélkedő állapotában sem maradt el. Ugyancsak ily szeretettel csüggött egyházmegyéje ügyein is. Bár orvosai megtiltották az utazást, egyháza iránti szeretetétől vezettetve folyó évi május 16-án az egyházmegyei gyűlés alkalmával tartott esperest beiktató beszédében mondotta el hattyúdalát. Testileg törődötten, de ifjúi hévvel vezette ez úttal is a közgyűlés tanácskozmányait. Könyektől csillogó szemekkel búcsúzott el a gyűlésben elnöktársától s a gyíilés tagjaitól, kik általános felállással fejezték ki a távozó telügyelő iránti tiszteletüket. Aminő volt ő a társadalomban, olyan volt ő az egyház és család körében. Ha volt ember, ki megérdemelte a szeretet s a hála adóját családja körében, ő egyike volt azoknak, ugy is mint gyengéd szerető férj, ugy is mint gondos családapa, testvér és rokon. Meg is hozták ezt a hála és szeretet adóját nemcsak rokonai, nemcsak Veszprém vármegyének mind azon tagjai is, kik a közélet terén hasznos munkálkodásban lelik örömüket, hanem az ország fővárosából sőt távolabb vidékekről is számosan jöttek el, hogy igaz részvétükkel enyhítsék a gyászoló család mély fájdalmát. Szeretetünk s tiszteletünk tárgya, megdicsőült lélek, fogadd e helyen egy parányi részét azon véghetetlen hálának, mely irántam tanúsított atyai szereteted folytán örökzöldként él szivemben. Legyen áldott emléked közöttünk. Példád lelkesítsen a haza, az egyház, a család és embertársaink szeretetére. Isten veled! Horváth Dezső. liifiti, A bács-szerémi esperesség f. é. július hó 2—4. napjain tartotta Újvidéken ez évi rendes közgyűlését nagys. Scultéty Ede esp. felügyelő és nagyt. Belohorszky Gábor főesperes urak ikerelnöklete alatt. Július 2-án délután 6 órakor a szokásos előértekezlet lett megtartva a templomban, aránylag élénk érdeklődés mellett, melyen a közgyűlés elé kerülendő tárgyak a nt. főesperes úr alapos és részletes referálása alapján oly behatóan lettek legnagyobb részt megbeszélve, hogy a történt megállapodásoktól a tulajdonképi gyűlésen alig történt eltérés. Az értekezlet után az uj „Grand Hotel

a-ben gyűltek össze a vendégek, gyönyörködve annak szép kivilágításában s nagyszámú, igazán elegáns, nagyvárosi közönségében. Másnap július 3-án reggel 9 órakor kezdődött a közgyűlés istentisztelettel, mely után a nt. főesperes olvasta fel terjedelmes, az esperesség egyházi és iskolai életének minden mozzanatát híven feltüntető évi jelentését, melyet a nagyszámú hallgatóság feszült figyelemmel hallgatott végig s aztán, élénken megéljenezve azt egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe foglalni határozta. Az érdekes jelentés tudomásul adván a zsinati törvények szentesítésének megtörténtét, miután azok hivatalból minden arra illetékes tényezőnek megküldettek, felolvasottaknak tekintettek s életbe léptettettek. Felsorolja a jelentés továbbá azon nagyszerű változásokat, melyek az uj alkotmány életbeléptetésével nemcsak esperességünkben, de egyetemes magyarhoni egyházunkban küszöbön állanak, jelzi azt a nagy tevékenységet, mely ennek folytán reánk, világiakra s egyháziakra egyaránt vár, megemlíti a közalapot s annak életbeléptetése körül ránk váró teendőket, felhozza a napirenden levő egyházpolitikai javaslatokat s tervezett reformokat s bár határozottan hangsúlyozza a mélyreható változásokat, melyek e reformok keresztülvitele esetén főleg a lelkészképzés és a cura pastoralis terén szükségesek lesznek s kiemeli a Krisztus vallásának mint egyedüli üdvalapnak mindent átható és megszentelő erejét a közgyűlés élénk helyeslése mellett a következő, egyhangúlag elfogadott határozati javaslatot adja be: „A közgyűlés, mely 81 ezer evangélikust képvisel, határozatilag kimondja, hogy magyar kormányunk egyházpolitikai reformtörekvését minden utógondolat nélkül üdvözli és pártolja." A jelentés azután az egyes főbb mozzanatokra tér át s az esperesség beléletéből kiemeli Palánka, Káty, Torzsa, O-Kér, Szurcsin egyházakat, melyek legnagyobbrészt óriási erőmegfeszítéssel s nagy áldozatokkal templomot, paplakot építenek vagy a meglévőt javítják. Örömmel üdvözli az esp. lelkészek két nesztorát, nt. Tessényi Károly lalityi és Stúr Dániel kuczurai lelkészeket, kik ez év folyamán érték el éltük 80-ik évét — és Bíerbrunner Gusztáv ó-kéri lelkészt, ki 25 évi működésének jubileumát ünnepelte, mely alkalommal egyháza 140 frtos alapítványt tett szegény iskolás gyermekek számára. Alapítványokat tettek még : Kovalszky Lajos 100 frtot, Jausz János, egykori szeghegyi tanító 1600 forintot, Palánka pedig 100 forintot kapott ő felségétől. „ Különben — így végzi az esp. jelentés — a közigazgatási ügyek jó mederban folynak, a hivek buzgólkodnak, hithűségben gyarapodnak, templomok épülnek, missziói ügyek hiven teljesíttetnek, csak egy fekete pont van az esperesség különben derült egén : Kiszács." Hát bizony a kiszácsi ügy, mely már évek hosszú sora óta rendes és pedig mindig legkellemetlenebb pontja az esp. gyűlések programmjának, most is sok időt vett igénybe. A főesperes