Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Gömöri ev. papi conferentia (Sz. G.)

250 Salfalva, Garam-Berzencze, Szászfalva filiák s a badini anyaegyház folyamodtak. Az összes kérvények pártolólag terjesztetnek a kerület elé. — Zsedényiánumra Bernáth Gusztáv dobronyai, Steinhübel János z. radványi és Nemann Pál szászfalvai tanítók ajánltattak. A kerületi közgyűlésre követekül kiküldettek Bakay Péter, Kovács Dániel, Hurtay György, Thébusz János lelkészek, báró Radvánszky János, Halassy Gyula, dr. Radvánszky György, dr. Osztroluczky Miklós egyházi felügyeló'k. — A közgyűlés kimondotta, hogy a pozsonyi theol. akadémia javára tervezett, de mindeddig halogatott gyűjtés ez idén minden egyházban keresztül vitessék. — Végre több kisebb jelentó'ségű ügy elintézése után a közgyűlés dél táján véget ért. Sajnos, hogy épen a lelkészek közül néhányan a közgyűlést jóval befejezése előtt elhagyták és — sörözni siettek. Ha a papok ily kevéssé veszik a közgyűlés fontosságát s oly lanyhán érdeklődnek az egyházi ügyek tárgyalása iránt, nem csodálkozhatunk a felett, ha mások közönyösek maradnak. Tán nem is volna egészen felesleges ily esetekre egy kis rendbírságot léptetni életbe! Vitális Gyula. Gömöri ev. papi conferentia. A gömöri á. hitv. evang. egyházmegye lelkészi karának értekezlete f. évi júl. 20-án tartatott meg Fekete-Lehotán az esperességbeli lelkészek élénk részvétele mellett. Reggeli 7 órakor Robács Lajos nandrázsi lelkész nagy számban összegyűlt kartársainak épületes beszéd kíséretében az Úr szent vacsoráját szolgáltatta ki. Az ezt követő istentisztelet 8 órakor kezdődött, midőn is a szép, tágas templom az ünneplő fekete-lehotai hívekkel megtelt. Az oltári liturgiát Ponyiczky Pál rozlozsnyai lelkész végezte, az ünnepi szent beszédet Koncsek János rédovai lelkész II. Tim. 1, 8—12. fölött tartotta; lelkesedéssel s meggyőződéssel fejtegetvén, hogy „boldog, a ki tudja, kiben hisz, midőn Krisztusban hisz, mert ez támaszkodik 1) igéjére, 2) erejére s 3) érdemére s Isten kegyelmére." A hiterős lelkületről tanúskodó, meggyőző érvelési beszéd a jelenvolt közönségre mély benyomást tett. Tiz órakor vette kezdetét a conferentia, melyet nagyt. Terray Gyula gömöri főesperes, értekezleti elnök rövid, buzdító beszéddel n}átott meg, fölhiva előre is lelkésztestvérei figyelmét a napirenden levő s rendkívüli fontossággal biró tárgyakra, melyek alapos megvitatást igényelnek. Becser Endre értekezleti jegyző az értekezleten meg nem jelenhetvén, a jegyzőkönyv vezetésével Petrenko János kövíi lelkész bízatott meg. Az ünnepi fungensek működésének testvéries megbirálása után olvastatott a papi tanácskozmány s a papi magtár pénztárának megvizsgálásáról szóló két rendbeli jegyzőkönyv. Mindkét pénztár rendben találtatván, kezelő pénztárosnak működésének teljes elismerése s méltánylása mellett a szokásos felmentvény megadatott. A napirend második s egyúttal legfontosabb tárgyát képezte az 1868. évi LIII. t.-cz. 12. §-a mellett való állásfoglalás. Elnök behatóan ismerteti, élénk színekkel ecseteli s megvilágítja a helyzetet, előadja, miképen keletkezett az elkeresztelés kérdéséből az 1868. LIII. t.-cz. 12. §-ának eltörlését, illetve ennek a szülői szabad elhatározás s megegyezés ételmébeni módosítását óhajtó mozgalom, mely egyúttal a fentjelzett törvényt végrehajtani kívánó február 26-iki min. rendeletet is hatályon kivül óhajtja helyezni. Beszédében rátért a magas kormány egyházpolitikai programmjára is. Tájékozás s az egyházunkra nézve elsőrangú fontossággal biró ügy kellő megismerése okáért felolvassa elnök dr. Králik Lajo3 budapesti esp. felügyelő jeles, méltán nagy feltűnést keltett s osztatlan helyesléssel fogadott székfoglaló beszédét egész terjedelmében (lásd e becses lap 1892. évi ápril 30-án megjelent 18. számának 141. oldalát), mint a mely érdekes fejtegetésével legtalálóbban világítja meg a jelen helyzetet s mely azon indítványnyal végződik : „hogy az ország s a családok nyugalma érdekében az 1868-iki törvénynek sexus sequitur sexum elve változatlanul fentartandó és a törvény végrehajtására kibocsátott rendelet végrehajtandó." A budapesti esperesség közgyűlése — köztudomás szerint — ezen osztatlan helyesléssel s éljenzéssel fogadott indítványt magáévá tevén, egyhangúlag elfogadta s annak a kerülethez való fölterjesztését határozta el. Az ügynek minden oldalról történt beható megvitatása s kellő érett megfontolása után az értekezlet azon egyhangú határozatot hozta, hogy a főesperes-elnök, Bartholomaeides László s Törköly János alesperesekből álló bizottságot küld ki azon czélból, hogy az értekezlet egyhangú megállapodását, nevezetesen az 1868. évi LIII. t.-cz. 12. §-ának sexus sequitur sexum elve melletti állásfoglalását kifejező határozati javaslatot terjeszszen a f. é. aug. 9-én Ratkó városában összeülő esp. közgyűlés elé. — Több lelkésztárs élő példát hozott föl annak megvilágításául, hogy miképen fognak alakulni a viszonyok az ev. prot. egyházra nézve a szülői szabad megegyezés törvénybe iktatása után s hogy mennyivel inkább fog a nagy egyházi vagyon s a vakbuzgó, műveletlen tömegre kétségtelenül gyakorolt nagymérvű befolyás s a gyóntatószék birtokában lévő róm. kath. papság anyagiasan gondolkodó korunkban, hiveink — sajnos — nagy részének egyházunk ügyei iránti — méltán aggodalmat keltő — közönyössége, az ijesztő mérvben terjedő vallási indifferentizmus mellett egyházunk legvitálisabb érdekének mérhetlen nagy kárára, a zavarosban halászni. Előfordult esperességünkben egy eset, midőn az illető prozelytáskodó plébánossal 2—3 frtnyi csekély jutalomért sikerült egy szegény s a hitben gyenge állhatatlan evang. lelket az egyedül üdvözítő róm. kath. egyház kebelébe áttéríteni. — A harmadik tárgyat a lelkészek anyakönyvi jövedelmének kárpótlási ügye képezte. Az állami anyakönyvvezetés behozatala esetén a lelkészek eddigelé élvezett jövedelmek egy részétől — mely különösen nagyobb városi egyházközségekben tetemes összegre rúg — elesvén, fönti bizottság küldetett ki azon czélból, hogy e tárgyra nézve hasonlóképen indítványnyal lépjen föl az esp. közgyűlésen s az állam részéről adandó méltányos kárpótlást sürgesse, előre is visszautasítván amolyan nevetséges 3 frt 39 krnyi kárpótlási általányt, mint a mennyi állítólag — a fővárosi hírlapok értesülése szerint — egye&y lelkészre jutna az ezen czélra az állami költségvetésbe fölveendő összegből. — A lelkész-értekezleti uj szervezeti szabályrendelet kidolgozásával egy bizottság bizatott meg, mely javaslatát a jövő évi conferentia elé terjeszti. — Csók György szirki lelkész szívből jövő, rövid beszéd kíséretében mutatja be I magát az értekezletnek, kérve a papi conferentia kötelékébe