Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Belföld - A számok beszélnek (–gy)
38 telén dolgokból eredő áldatlan visszavonásban emésztendi fel nemes erőit s az egyenetlen harcz vége lesz — a mit talán az unió exaltált hivei sem óhajtanak — a luth, egyháznak sectákra való szétmállása 2. ponthoz. Valamely törvény csak akkor bölcs, jó és igazságos, ha az a nép köztudatában gyökeredzik s a közszükségnek megfelel s melynek életbeléptetése a népnek az igazságba vetett természetes hitét fel nem dúlja s a társadalmat rázkódtatások elé nem viszi. E mértékkel mérve az országi kormány által jelzett egyházpolitikai elvek alapján megalkotandó törvényt, az — szerény nézetem szerint — az evangyéliomi nép köztudatában élő jó, igaz és szent fogalmaival ellentétben van, szükségletének meg nem felel, de sőt mélyen sérti annak valláserkölcsi érzületét s végűi a protest. házassági jog szempontjából felesleges is. Evangyéliomi népünk köztudatában a házassági viszony nemcsak nemi közösség, vagyoni s egyéb polgári jogviszonyok közössége, hanem elsősorban oly erkölcsi viszony, melybea vallási mozzanat is van s mely ennélfogva népünk vallási fogalmaival és intézményeivel szorosan össze van fűzve, következőleg a családi életet nemesiti, megszenteli s ez által a közmorál biztosítéka, a társadalom s az állam alapjává lesz. Midőn tehát az országos kormány — talán a legjobb intentióból — de számba nem véve a viszonyokat, a kilátásba helyezett törvényekkel egyszerre és minden átmenet nélkül könyörtelen kézzel nyúl a nép e köztudatába s annak becsét, értékét, a mit a nép eddig jónak, tiszteletesnek, szentnek tartott a polgári házasság által devalválja : megingatja a nép szivében az azt nemesítő eszményi világában való hitét, a közmorál alapját képező intézmények iránti kegyeletét, szóval megsérti legszentebb vallás-erkölcsi érzületét, melyet — állami szempontból is — gondozni, ápolni, gyarapítani kellene, mint oly faktort, melyet semminemű törvény és semminemű erő és hatalom pótolni nem képes. De a czélbavett törvény felesleges is a protestáns házassági jog szempontjából is. „A protestáns egyház mindig elismerte az állam törvényhozási jogát a házassági ügyben s a maga számára csakis a házasságnak az állam által hozott törvények értelmében való megkötését igényelte és pedig azért, mert igy látja legjobban megóva a házasság fogalmának vallási és erkölcsi momentumát s ezekkel együtt a családi viszony gyöngédségét." Ha tehát az állam jogát a protestáns egyházban érvényesítheti : igazságos törvény lenne-e az, a mely azért, mert egyesek a szentesített országos törvény előtt meghajolni nem akarnak, milliók vallás-erkölcsi érzületét sérti ? Ám rendezze az állam a confusus házassági jogot. Védje meg egyes polgárainak érdekeit az elkeresztelési és házasságkötési miseriáknál: de erre elegendő a szükségből való polgári házasság (N oth-Civileh e) és nem szükséges a kötelező polgári házasság, mely a nagy többség vallási érzelmeit sértené; nem szükséges az általános anyakönyvelés behozatala, mely az adózóktól ujabb áldozatot kívánna s a nyomorúságosan dotált protestáns papságot szerény jövedelmében érzékenyen károsítaná; és nem szükséges végül az 1868. évi 53. t.-cz. módosítása vagy eltörlése, miáltal a gyengébb felekezetek a számilag és vagyonilag túl hatalmasnak prédáúl lennének odadobva s tág kapu nyittatnék egy áldatlan harcznak, melytől Isten óvja úgy édes magyar hazánkat, mint szeretett evangelikus egyházunkat. Ezek szerény nézeteim a fennforgó két kérdésről. Bölcs ítéletük alá bocsátom azokat. Ha nézeteim egyezők Önök nézetével, kész vagyok azokért helyt állani ; hanem, méltóztassanak megtisztelő megbízásukat másra ruházni. — Temesvár 1893. január havában. Atyafiságos tisztelettel és szeretettel Kramár Béla, a bánsági ág. hitv. ev. egyházmegye zsinati képviselője." * * * Fentebbivel kapcsolatban esperességi jegyző Zvarinyi Emil következő indítványt teszi : „Nagytiszteletű és Tekintetes egyházi elnökség! Mélyen tisztelt egyházközségi közgyűlés ! Nagytiszteletű Kramár Béla bánáti ev. főesperes úr és zsinati képviselő beszámoló jelentésének tárgyalása alkalmából van szerencsém indítványozni : I. Mondja ki az egyházközségi közgyűlés, hogy ev. egyházunk vitális érdekeit érintő, tehát főfontosságú kérdéseiben az egyházakhoz küldött zsinati képviselői jelentést köszönettel tudomásul veszi, az abban foglalt körültekintő és alapos indokolást teljesen magáévá teszi s felkéri a nagyt. zsinati képviselőt, hogy a legközelebb egybehívandó zsinaton az evang. és reformált egyházak között bizonyos részről kierőszakolni szándékolt unió ellen a leghatározottabban állást foglalni szíveskedjék. II. Mondja ki az egyházközségi közgyűlés, hogy az országos kormány által, egy felekezet papságának az országos törvénynyel szemben tanúsított engedetlensége folytán, tehát incidentialiter behozni szándékolt polgári házasságot és az 1868. évi L1II. t.-cz. megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését határozottan perhorreszkálja, és felkéri a nagyt. zsinati képviselőt, hogy nemcsak a zsinaton ilyen irányban befolyását latba vetni szíveskedjék, hanem mint főesperes egy mielőbb egybehívandó esp. gyűlésen, a viszonyokhoz képest szükséges erélyes lépéseket is megtenni méltóztassék. Kérem ezen indítványom elfogadását. Liebling 1893. január 24.-én. Mély tisztelettel Zvarinyi Emil, ev. lelkész." Mint értesülünk, az indítványhoz a bánáti egyházmegye valamennyi egyházközsége helyesléssel járult hozzá. A számok beszélnek. A selmeczbányai kerületi lyceum számadásai az 1891—92 ik iskolai tanévre közölve lettek az egyes egyházakkal s azokból a következőket láttam jónak a nyilvánosság számára kijegyezni : Az iskolai pénztár, a melyből a rendes tanárok és óraadók fizetésüket nyerik, az épület fentartása, a szolgaszemélyzet, adó stb. fizettetik, 441 frt 38 kr. hiánynyal zárul. Bevétel volt 18323 frt 56 kr., a melylyel szemben 18764 frt 56 kr. áll, jóll-het az igazgató Breznyik János saját illetményéből 660 frtot a pénztárban hagyott, illetőleg fel nem vett. A bevétel főbb tételeit csak azért emelem ki, mivel azokra még visszatérek : tandíjból 3054 frt, a