Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Kántortanítói fizetések egyházainknál (Micsinay Pál)

403 Nem kis aggodalmas munkába került sok egyházuukban a m. királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium ama közismereti! rendeletének teljesítése, a mely által elrendeltetett a polgármesterek, illetőleg járási főszolgabirák jelenléte mellett az iskolatanítói fizetéseknek állomásonként az állami nyugdíj alá akként való felszámítása és meghatározása, hogy az iskolatanítói fizetések nemeinél kitűnjék, melyek a tanítói és melyek a kántori természetű fizetések ? h°gy Í&7 egyedül az iskolatanító különvált jövedelmének összegéből számítassék ki a fizetendő nyugdíjilleték többlete. E munkálatnál a világi hatóság közegei hivatalosan vévén részt, hivatalszerűleg végezték el ebbeli teendőjüket. Nem úgy azonban az egyházi közegek, különösen a lelkész urak, a kik mint iskolaszéki elnökök egyrészről a rendelet által, a lelkészi hivatal méltóságának latba való vetésével arra valának utalva, hogy a m. k. minisztérium „rendeletének pontosan és lelkiismeretesen megfeleljenek; másrészről mint egyházainknak a legelső helyen álló őrei, egyházi fennhatóságainktól arra is valának figyelmeztetve, hogy a minisztérium rendelete által elrendelt munkálatot úgy teljesítsék, hogy e munkálatból egyházaiukra valami hátrány ne származhassék azon esetre sem, ha netán egykor az iskolák államosíttatván, a tanítóság a kántorságtól úgy választatnék el, hogy elvedül csak a káptprsácr maradna az egyházközség birtokában. Ily két tal közé való szorításban a lelkész urak e teendőnél, bár az mily csekélynek is látszanék — mondhatom — nem kis aggodalommal valának eltelve. Hogy tehát a m. kir. minisztérium rendeletének is megfelelhessenek és egyházuk érdekeit is megvédhessék, számos minden rendű érvelésekkel támogatták egyházuk érdekeit, igyekezvén egyházainknál szokásban levő kántortanítói teendőket az egyház történeti fejlődéséből levezetni, azt állítván a m. kir. minisztérium rendeletével szemben, „hogy egyházgyülekezeteinknél tulaj donképen az éneklész (kántor) teendője a fő és hogy a tanítóság csak a kántorságból nőtte ki volna magát." Nem szándékom a leszármaztatásokba és levezetésekbe belemenni; nem is azért nyúltam a tollhoz, hogy erről tovább szőjjem az eszmét. Ezt másokra bizom, a kik e származtatásból egyházgyülekezeteinknek és kántortanítóinknak némi szellemi kataszteri becsűt kieszelhetnek. Én a m. kir. minisztérium rendelete folytán eszközölt munkálathoz, mely már kérdés és eldöntés alatt áll, szólok és pedig érdekből mint kántortanító, hogy másokat is — az ügybe avatottabbakat s behatásosabbakat — ez érdek megvitatására — a mely egyházgyülekezeteink és tanítóink közös érdeke — birjam. Teszem ezt már annál inkább is jogosult indulattal, miután főesperesünk útján e f. hó 6-án vett körlevél nyomán egy m. kir. minisztérium pótrendeletének köröztetésével az érdekeltek föl vannak híva, hogyha netán a tanítói jövedelmek kitüntetésében, különösen a földbirtok-jövedelem kataszteri becsű felszámításában . — némi sérelmek merülnének föl, hogy azokat minél elébb a pótrendelet értelmében orvosolni igyekezzenek. A pótrendelet ekképen szól : „A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő n agy méltósága a tisztán tanítói jövedelem megállapítása tárgyában f. évi j úniushó 30-án 29751. sz. a. kiadott rendeletében a tanítók földilletmény jövedelmének kitüntetésére a kataszteri becsűt jelölte meg, mint legbiztosabb alapot a f. évi okt. 31. a 38072. sz. a. kelt pótrendeletében azonban megengedi, hogy a kataszteri tiszta jövedelem megalapításánál figyelembe vétessék az ország egyes vidékein a termények értékviszonyainak kedvező változása a mi a kataszteri tiszta jövedelemnek bizonyos százalékkal való emelését vonja maga után. Ezen jövedelmi emelkedést a törvényhatóságok kötelesek vidékenként és járásonként a lehető legrövidebb idő alatt megállapítani. — Meghagyja egyidejűleg a miniszter úr, hogy a mennyiben a f. é. 29751. sz. a. kelt szabályrendelet azon rendelkezése, hogy a terménybeli járulék a legközelebbi piacz 10 évi átlagkiVüT nagyVlkV^VSÍKE^á ko^Efkw^ bizottság utasítsa az illető közegeket a fenti szabályrendelet betartására. Felhivandók ennélfogva kerületbeli gyülekezeteink, hogy a tanítók fizetésbeli jövedelmeinek kimutatásával ezen pótrendelet értelmében járjanak el." Minthogy azonban a pótrendelet szerint a dolgon, különösen a tanítók földbirtok, szántóföldek, rétek, legelők élvezéséből származó jövedelmek mellett csak némileg van javítva, a mely javítás még sem felel meg a méltányos, jogos és igazságos kiszámításnak és megállapításnak, mert például míg helyemen a tanító élvezetében levő birtok kataszteri tiszta jövedelem becsértéke csak 80 frt, az évi gabona, széna, sarjú és másnemű különféle termésből származó jövedelem közepes termés mellett 300 frtra is becsülhető, eltekintve e mellett még ama előnyt, hogy e földbirtok élvezete mellett még marha és baromfi tartás is van, mi a nagy családdal biró, különösen falusi tanító fizetésében a legértékesebb tételt képezi. Hisz ez a falusi tanító családjának és házának fenntartója és éltetője. Ha ez nem lenne más egyéb jövedelmei mellett — különösen a mai súlyos és nehéz időkben — éhen lehetne halni; mégis épen e jövedelme a tanítónak legyen a legmostohábban felvéve a fizetendő, nyugdíj-illeték többletének meghatározásánál?! De különben az sem helyeselhető, nem is igazságos eljárás, hogy a hol a kántori fizetés a tanítóitól világosan el nem választ-