Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Az egyházkerületek új beosztása (Glauf Pál)

397 emberi voltának ábrázatát tisztára mosva visszaadni kép es Igy több szent cselekvények által, melyek pontos megfigyelés mellett kisebb szentségi vonásokba ágaznak el, elkészültén, tisztán és megnyugtatva térdel le az ostya elfogadására és hogy e fenséges cselekvény titokzatossága még nagyobb legyen, a kelyhet csak távolról látja : ez nem közönséges evés és ivás, mely megnyugtat, hanem mennyei eledel, mely mennyei étel szomját idézi elő, De ne higye az ifjú, hogy ezzel mindent befejezett, még a férfi se higye. Mert földi viszonyokban megszokjuk ugyan végre saját lábunkon állani, de gyakran még itt sem elég a mi ismeretünk, eszünk és jellemünk ; a mennyei dolgok körül azonban soha se leszünk eléggé, kitanultak. A mi jobb érzésünket, mely gyakran maga se találja otthonát, annyi külső dolgok háborgatják, hogy a mi saját tehetségünk alig áll mindenben rendelkezésünkre, a mi tanács, vigasztalás és segedelem tekintetében szükséges volna. Azért ama keg3'elemeszköz az egész életre van rendelve és mindig ott áll egy belátásos, kegyes fél fiu, hogy a tévelygőket megtérítse és a szenvedőket megvigasztalja. S a mit az ember egész életén át így kipróbált, az az ő gyógyerejét a halál révén tízszeresen mutatja. Az ifjúkortól fogva gyakorolt, megbízható szokás szerint a haldokló, ama jelképes, jelentőségteljes biztatásokat áhítattal fogadja és a hol minden földi bizonyosság eltűnik, mennyei bizonyosság biztosít számára örök boldog életet; határozott meggyőződésben érzi magát, miszerint sem ellenséges elem, sem rosz akaratú szellem nem akadályozhatja meg őt, hogy megdicsőült testet öltve közvetlen viszonyban az istenséggel azon megmérhetlen boldogság részese legyen, melynek Isten a forrása. Végül, hogy az egész ember megszenteltessék, lábait is megkenik aztán és megáldják. Még lehető felgyógyulás esetén is irtózzanak e földi, kemény áthatlan talajt érinteni, bizonyos csudás taszító erő nyujtassék nekik, melylyel e földgöröngyöt, mely azokat eddig vonzotta, maguk alatt ellökjék. És így bölcső és sir, bármily távol is esnek egymástól, oly egyformán magasztos szent cselekvények ragyogó köre által, melyeknek szépségét csak röviden jeleztük, egy összefüggő gyűrűvé vannak összeolvasztva. Mindezen szellemi csudák azonban nem erednek természetszerű talajból, mint egyéb gyümölcs, itt azokat sem elvetni, sem ültetni, sem ápolni nem lehet. Más vidékről kell azokat lekönyörögni, a mi nem mindenkinek s nem minden időben sikerül. Itt találkozunk a legmagasabb jelképpel, mely ősrégi kegyes hagyományból származott. Halljuk, hogy egy ember onnan felülről mások felett nagyobb kegyelemben, áldásban és megszenteltetésben részesülhet. De hogy ez épen ne természeti adományképen tűnjék fel, e magas és súlyos kötelességgel járó kegyelmet egy már feljogosítottnak kell a másikra átruházni s a legfőbb jót, mit ember elérhet, a nélkül mégis, hogy saját erejéből munkássággal és törekvéssel annak birtokába juthatna, e földön szellemi örökösödés útján kell megszerezni és megörökíteni. Igen, a papszeiitelésf en minden össze van foglalva, a mi arra nézve szükséges, hogy mindazon szent cselekvények, melyek a tömegnek kedvezményt nyújtanak, hatékonyan működjenek, a nélkül, hogy a tömegnek, e mellett más tevékenységre volna szüksége, mint hinni és föltétlenül bizui. ,E< iry a pip elJbi ái a:VUi sorában, ' felkent társai körében a legmagasabb áldót képviselve annál fenségesebben tiinik fel, minthogy nem ő az, kit tisztelünk, hanem az ő hivatala; nem az ő intése az, mire térdet hajtunk, hanem az az áldás, melyet oszt, és a mely annál szentebbnek, annál közvetlenebbül onnan felülről jöttnek mutatkozik, mivel azt a földi közeg még bűnös, sőt gonosz léte által se gyengítheti, annál kevésbé erőtlenitheti. (Folytatása következik.) - «i <x> í>-> 11I f I i 1« Az egyházkerületek uj beosztása. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelőnk ő méltósága, mint a legutóbbi egyetemes közgyűlés által az egyházkerületek uj területi beosztása tárgyában kiküldött bizottság elnöke, ezen bízottságot Budapestre f. évi nov. 30-ikára hívta össze. A tanácskozmányban részt vettek : Péchy Tamás, Fabiny Teofil, Zelenka Pál, Baltik Frigyes, Sárkány Sámuel, báró Podmaniczky Géza, Bánó József, Zsilinszky Mihály, Pulszky Ágost, Győry Vilmos, Szentiványi József, Szentiványi Árpád, Trsztyénszky Ferencz, Dianiska András, Kramár Béla, Hörk József, Szigethy Dániel, Schreiner Károly, Bachat Dániel, Janoska György, Veres József, Höring Lajos, Fajnor István, Laszkáry Gyula, Csipkay Károly, Beniczky Kálmán, Haendl Vilmos, Justh S. István, ifj. Szentiványi Márton és Glauf Pál. Elnöklő egyetemes felügyelő úr a féladat nagy fontosságára való utalással megnyitván ez ülést, biz. jegyzővé Glauf Pál választatott; majd pedig a tárgyalás folyamán azon indítvány tétetett, hogy a bizottság küldjön ki a saját kebeléből egy szükebbköríí albizottságot, mely az uj beosztásnál irányadóul szolgáló alapelvek kitűzése mellett az arrondirozásra nézve javaslatot dolgozzon ki s ezt a decz. 2-ikára kitűzött teljes biz. ülés elé terjeszsze. Eunek ellenében Fajnor István és Jánoska biz. tagok a következő határozati javaslatot adják be : „Tekintettel arra, hogy az egyházkerületek tervbe vett uj felosztása úgy egyházjogi, valamint pénzügyi és közigazgatási tekintetben akadályokba ütközik, és ha mégis keresztülvitetnék, végzetessé válható megrázkódtatásnak tenné ki egyházunkat; — tekintettel arra, hogy ilyen megrázkódtatástól egyházunkat meg kell kímélni kiváltképen most, a mikor nemcsak az uj zsinati törvények életbeléptetésével járó munkálatok elodázhatlanul szükséges és üdvös keresztülvitele, de a küszöbön álló egyházpolitikai, egyházunk 'oeléletét és érdekeit, nemkülönben a többi egyházkerületekhez való jövendőbeli viszonyát mélyen érintő átalakítások anyaszentegyházunk összes tényezőinek békés, egyetértő, lelkesült közreműködését igénylik ; — tekintettel arra, hogy ezen békés összhangzó, be- és kifelé ható, nélkülözhetlen működés a mai mozgalmas időben csakis az eddigi másfélszázados múlttal biró szilárd alapon, az eddigi egyházkerületeket illetőleg a quieta non movere elvnek betartása mellett lehetséges, ellenkezőleg teljes lehetetlen akkor, ha uj, semmi egyházi érdek által nem sürgetett, az egyház békéjét veszélyeztető s ennélfogva az egyház érdekeinek ártalmára válható s épen azért számos egyházi tényező által ellenzett állapotok hozatnának létre;