Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A kölcsei ág. hitv. ev. egyházközség (B.)

335 látja, az ifjú Zelenkában a lángbuzgalmat, az egyházias szellemet, ki működési tért választ magának az egyházban; elfogadva a kölesei kis egyház meghívását, mint felügyelő igyekszik megmutatni, hogy az apának méltó fia leend. Majd a másodfelügyelőhöz az ev. ref. vallású S z ü k Józsefhez intézi meleghangú beszédét, ki mig egyrészről önzetlen lelkével ev. hiveink előtt annyira tiszteltté tette magát, hogy egyhangú lelkesedéssel választák meg egyházfelügyelőnek, másrészről ezen állás elfogadása által áldozatot hoz egyházunknak, de bizonyítja azt is, hogy az egy anyatörzsön nyugvó két protestáns egyháznak kezet nyújtva, egymást segítve kell közös czéljuk felé haladniok. E szivet és lelket egyaránt megindító beszéd után a két felügyelő letette a hivatali esküt. Ezután dr. Zelenka Lajos elmondotta nagyszabású programmbeszédjét. Beszédjéből különösen az ragadta meg figyelmünket, hogy az „lélek és élet", mert mig egyrészről az egyházi élet belső építését tűzi ki első feladatáúl, a lelkésznek missiói tevékenysége iránt nagy érdeklődést tanúsítva, támogatást igérve, addig egyházi életünk külső fejleménye iránt nagy tájékozottságot, jogérzéket, igazi protestáns érdeklődést tanúsít. Jól esett egy ifjú ev. embertől ilyeneket hallanunk, biztosítéka ez sikeres és áldásos működésének, mert mi nem szóvirányokat várunk, de nemes lelket, protestáns lelkesültsége\ egyház iránti meleg szeretetet. Hü és lelkes bajnokot nyert tehát a kölesei ev. egyház a tudományosan és vallásosan képzett ifjú Zelenkában. Majd a másodfelügyelő Szük József kölesei ev. ref. földbirtokos emelkedett fel helyéről, megköszönve (a szerinte meg nem érdemlett) a kitüntetést, örömmel vállalja el az egyház által neki felajánlott tisztet. „Erdemet — úgymond — még nem szereztem rá, de tudni fogom ezután az egyház iránti fontos kötelességeimet. Ily egyházban, hol az erők annyira tömörülnek, hol biztos és czélludatos haladást látok működnöm öröm leend. Én gyenge vagyok, csak annyit tudok, hogy szivem melegen érez mindig az ev. hívek iránt, de ezen gyengeségemben két jó segítő társam van : az egyháznak lelkésze, ki e kis egyházat 5 év alatt oly sikeresen tudta vezetni, gondozni, hogy mindenütt ihlettséggel beszélnek a kölesei egyház fejlődéséről, a másik társam, a most megválasztott felügyelő, dr. Zelenka Lajos, már első fellépésével is megmutatta, hogy hű bajtárs lesz, kivel csakis sikeres munkát végezhetni." Még egyszer felállt dr. Zelenka Lajos felügyelő és meghozta áldozatát az egyház oltárára, az egyház adósságainak törlesztésére 100 koronát, az egyházi illetékfizetés czimén évenkénti 20 koronát ajánlott fel. Szük József hasonlólag az egyház terheiben hűséges osztozást ajánlott. Az ünnepelt felügyelőket első sorban F a r b a k y József főesperes, majd Bortnyik György lelkész üdvözülte. Kiváló szerencsének jelezte mindkettő azt, hogy e kis egyház ily két derék embert nyerhetett meg a felügyelői állásokra, nagy megtiszteltetés egyházunkra, hogy az ifjú Zelenkát egyházi első működése kezdetén az apa, szeretett püspökünk főtiszt, és mélt. Zelenka Pál úr is elkísérte. Végül Zelenka Pál püspök emelkedett fel, hogy atyai meleg szivének örömét kiöntse. Megtört hangon, könnytelt szemekkel beszélt, de azt mondhatom, hogy Zelenka püspököt még így beszélni nem hallottam. „Legkedvesebbemet — úgymond — legdrágább kincsemet s egyetlen fiamat kérték tőlem és én oda adtam. Legkedvesebb kincsét nehezen adja oda az apa, de én örömest adtam oda. Hogy oda adtam fiamat, arra három tényező szolgált: az egyik az, mert az egyháznak ifjú lelkészét gyermekkorától ismerem, fejlődését figyelemmel kisérem, egyházi téreni működésében — mely mindig örömmel tölti el szivemet — biztosítékot látok abban, hogy fiamnak igen jó munkatársa lesz ; a másik ok, mert a kölesei egyházhiveknél látom azt, hogy itt e maroknyi szegény, elzártan hitsorsosaiktól, vallásos buzgalomból áthatottan csodákat művel. Sokszor elviszi földje termését az árviz, de szive megmarad, egyháza iránti lelkesültségét sem csapás, sem semmiféle földi kísértés nem lankasztja. Végül a harmadik oka eljövetelemnek az, mert mint édes apa fiamnak ezen első szereplése működéséhez áldást óhajtok, bátorítom őt Isten segítsége melletti hathatós munka folytatására. Hiszem is, hogy ily egyházi életben fiamnak működése az alaptényezők hozzájárulásával csakis áldásos leend." Főt. püspök úr ezen beszédjét megható imával és áldásával zárta be. Áldást adott az apa egyetlen fiára, áldást a beiktatott uj munkásokra, áldást mondott a gyülekezetre. S midőn fölemeltük a meghatottságtól konytelt szemeinket: ott láttuk az oltár mellett az egyetlen jó fiút, amint kezet csókol a szerető gondos apának s elfojtott hangon mond köszönetet annak, ki Őt Isten segítsége mellett férfivá nevelte s most átadja az életnek, átadja az egyháznak, hogy kezdje meg a munkát, mint az Úr szőlőjének egyik lelkes védője. Az orgona ünnepies hangjai, a gyülekezet alkalmi éneke fejezték be a magasztos ünnepet, melynél szebbnek, meghatóbbnak tanúi még nem voltunk. Ez ünnepség lefolyása és az elmondott beszédek megörökítve lesznek. Főt. Zelenka Pál püspök úr ugyanis megígérte az egyháznak, hogy azokat a kölesei egyház történetével saját költ s^gén kinyomatja. Az egyház történetének megírására Bortnyik György helybeli lelkész kéretett fel, ki azt kész örömmel el is vállalta. Az ünnepély befejezte után a paplakon közebéd volt, melyen résztvett az egész kölesei intelligentia felekezeti különbség nélkül, úgy szintén a két szomszéd ref. egyháznak lelkipásztora is. Lelkesült toasztokban nem volt hiány. Az uj felügyelő dr. Zelenka L. a híveket is megvendégelte. Majd estére kedves vendégeink egymásután távoztak el, elmentek az ünnepeltek is, kiknek ittlétükkel lelkünk örömmel megteljesedett. Nagy a mi örömünk, mert a kölesei egyház vezetőinek lelkesültségében látjuk annak biztos fejlődését. Oly messze vagyunk itt hittestvéreinktől, de a szeretet, mely igaz ügyünket felkarolta, nem hagyott minket magunkra, hanem szelid lélekkel felkeresett, eljött buzdítani, lelkesíteni, egyházi életmentő munkát velünk gyengékkel karöltve, isteni bizalommal folytatni. Áldás Sionunk őreire, áldás az egyházi élet uj munkásaira! B-