Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Collegiumi igazgatói évnyitó beszéd 1893. szept. 10-én (Hörk József)

val épen az emberi szellemnek az isteniekben való kutatását mutatja. Jól van! Pál apostol mondja : „Mindeneket megpróbáljatok, megvizsgáljatok s a mi jó, azt megtartsátok." (I. Thess. 5, 21.)' Tehát theologusok, kutassatok ! de úgy, hogy a kutatás végén elmondhassátok : „Ama nemes harczot megharczoltam, a hitet megtartottam!" (II.'.Tim. 417.) És meg fogjátok látni, hogy : „Erős vár a mi Istenünk!" És szemeitek élesek lesznek, mint a saséi. II. A jog terén ma és pedig különösen nálunk Magyarországon zavar uralkodik. Igen magasan álló méltóságok zavarják össze az egyház jogát — az állam jogával. Hiszen általában ismeretes, hogy az ügynevezett egyházpolitikai reformjavaslatok a jogi fogalmak egész Bábelét idézték fel ! Pedig, a ki a jogi eszmék, a jogi fogalmak lényegével tisztában van, az azok körével is tisztában kell, hogy legyen ! És mégis, mit látunk? Sokan jogászoknak mondják magukat és összezavarják a — terebélyes fát, az azon végig futó folyondáiral — az államot, a benne, rajta élő intézményekkel. Az állam a nép jogilag szabályozott élete. A nép élete különböző tüneteket mutat. Ámde ezek mind az életet tételezik fel ! Előfeltételök — ez élet. Az emberi intézményeknek előfeltétele az — állam. És íme — még azok is megfeledkeznek az állam jogairól, még azok is törnek az állam jogaira, a kiknek örökké a fülében csenghet Krisztus szava : „Adjátok meg a császárnak — mondjuk az államnak — a mi a császáré — az államé, — és az Istennek, a mi az Istené." (Máté 22, 21.) Nem-e az állam jogának az egyház jogával való összezavarása az, midőn sokan kétségbe vonják, sőt megtagadják az államtól azt a jogot, a mi annak hivatása, lényeges létfeltétele, hogy a jogi viszonyokat ő szabályozza? Nos, hát a születés, a házasság és a többi kérdés alapja, nem rejt-e magában jogi viszonyt? Csak ismerjük meg jól a jog lényegét, annak körét és akkor nem lesznek kételyeink, zavaros fogalmaink : sem a közjog, sem a magánjog, sem az állam joga, sem az egyház joga tekintetében ! Pedig, édes Istenem ! mennyi zavar, mennyi balfogalom, tévely uralkodik ezen a téren ! ! ! Köz- és magán-, anyagi és alaki, velünk született és szerzett jog, e fogalmak csak úgy zúgnak soknak fejében. Nos jogászok, tőletek várjuk e zavarok eloszlatását ! Am ismerjétek meg és azután ismertessétek meg a jogot, hogy a jog erős legyen mint az oroszlán és beálljon azon idő, midőn a régi törvény újra ujjá válik s mindenkinek az leszen legfőbb jogi alapelve: „Salus reipublicae suprema lex esto!" A haza üdve mindenek előtt!! Ennek elérésében küzdjön mindenki — mint egy oroszlán. A haza üdvét szolgálja a tanítóképzés is. Manapság már a nemzetek inkább a szellem fegyvereivel, a műveltség fölényével küzdenek, versenyeznek egymással, semmint a vad, physikai erő súlyával. De még a physikai erő alkalmazására nézve sem közömbös — a műveltség foka! Még a harcztéren sem ! 1866-ban a porosz „Schulmeister"-ek győztek! Ezt minden művelt ember tudja. A „ Schulmeister"-ek fontossága, jelentősége, jelességöknek az államra nézve végtelen emelő hatása ma már senki előtt kérdés tárgyát nem képezheti. Századunk legjelesebbjei — mondhatjuk: minden számbavehető, művelt ember szivesen elismeri ma már, hogy olyan a nemzet szellemi élete egészében és nagyjában, a milyen az iskolája, különösen elemi népiskolája. Szent tehát azon feladat, a melyre az ifjak a tanítóképző intézetben előkészülnek ! Ok csepegtetik majdan a zsenge gyermeki szívbe : a jónak, szépnek, nemesnek és isteninek eszméit; de — és okvetetlen ők fogják megadni egykor az egyes honpolgároknak, honleányoknak a módot arra, hogy tanulhassanak ; mert hiszen ők tanítanak — tanulni ! ! Tanuljanak tehát a nép leendő tanítói tanulni, hogy taníthassanak tanulni ! Vak nem vezetheti — a világtalant ! Előre, fel tehát! A régi „gyakorlati bölcsészet" helyére ma a „Módszertan" lépett! Előre Pestalozzi utódai szeretettel, türelemmel és ismerettel ! De üljön az ifjú a Krisztus sírjánál!! IV. Tanulni tanít az elemi iskola. Tanítva mulattat — a középiskola. Igen, tanítva mulattat ! Avagy azt hiszi valaki, hogy a középiskolában előadott tantárgyak között van akár csak egy is — akár a legkisebb is — a mely nem tanít s egyúttal nem mulattat? Lukács „mindeneknek jól" utánajárt, mindeneket jól olvasgatott (Luk. 1, 3.); mindenek az Apisnak, a „mindenek ura" Osiri eszményképének voltak szentelve. A nyelvek a nyelvek szellemébe, a beszédek mysteriumába vezetnek ! Nos — és nincs-e abban gyönyörűség látni : hogy a különböző nyelvek mint fejezik ki ugyanazt a gondolatot ?