Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Helyzetünk (Andorka Gyula)

Tizenegyedik évfolyam. 33. szám. Pozsony, 1893. évi Augusztus 19-én. EVANGELTK US EGYHÁZ es ISKOLA. — "N Előfizetési ár: Egész évre . . 12 kn. félévre . . « * negyedévre . 3 „ Egy szám ára: 24 flr. J yVl EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos pelit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : kiilön 60 flr. Tartalom: Helyzetünk (Andorka Gyula.) — A kultuszminiszternek 29715/1893. szánni rendelete. I. — Észrevételek az egyetemes nyugdíjintézet alapszabály tervezetére. (Schleiffer Károly.) - Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. — Hirdetés. Azt mondottam nem rég irott czikkemben, hogy a mi egyházunk helyzete a legnehezebb. Ennek okát nem abban találom, hogy egyházunk több nemzetiségekhez tartozó liivekből áll, hanem abban, hogy hiányzik belőlünk az evangéliumi hitbuzgó s ág és testvéri szeretet. Mi köze az egyháznak a politikához? És miért, kell a nemzetiségi chauvinismust az egyházba bevinni? ! Egyházunk törvényei szentesítve vannak, a ki azok ellen vét, bűnhődni fog. Az államhatalom a magyar nemzet alkotmányos kormányának kezében van ; az országos törvények büntetik a pártütőket és hazaárulókat. Egyházunk és a magyar haza férfiai tudják kötelességüket; e kötelességet, a hol kell, erélyesen és mindig eszélyesen teljesíteni is fogják. De nekünk nem feladatunk minden félkegyelmű vagy fanatikus tett miatt félreverni a harangot. Fájlaljuk, ha egyházunk kebelében akadnak olyanok, kik ellentétbe helyezik magukat a nemzeti közérzülettel. A mi engem illet, mint magyar fajomnak igaz fiát, fájdalommal tölt el annak tudata, hogy a magyar nemzeti egység művét alig fejezhetjük úgy be, hogy annak hazíínk területén ellenségei ne legyenek. De bár életemet tudnám azért oda adni, hogy magyar nemzetem egységes és boldog legyen : mégis, mint evangelikus ember érzem azt, hogy az egyházi élet terén, közgyűléseinken nem szabad a nemzetiségi Chauvinismus íiszkét egyházamra dobálnom. Legyünk végre tisztában bizonyos alapelvekkel. A magyarországi evangéliumi egyházak demokratikus és önkormányzati alapokon vannak szervezve. A demokracziának legnagyobb ellensége a nemzetiségi eszme, vagyis: a demokracziában a közönség uralkodik és nemcsak a kegyelmes urak, hanem a közönséges egyháztagok véleménye és akarata is mérlegbe esik. Ha lelkületünkben is olyan demokraták volnánk, mint törvényeink, akkor semmi baj sem volna. Az önkormányzati rendszernek pedig az a kifolyása, hogy itt minden vélemény nyilvánosságra jut és érvényesülni akar. Itt történik, hogy önkormányzati rendszerünk folytán nyilvánosságra jut, hogy egyházunk kebelében kik az úgynevezett fanatikus tótok. De a mint ennek megvan árnyoldala, megvan üdvös következménye is. Jobb az ismert és nyilt ellenség, mint az ismeretlen és alattomos. Az előbbi ellen könnyebb a védelem. Jobb, lia a kóranyag kiüti magát a testen, mintha vérbe keveredik. Önkormányzati rendszerünk képessé tesz bennünket leküzdeni elleneinket, ha ezek veszélyesekké válnak hazánkra és egyházunkra. De férfiakhoz, öntudatos evangélikusokhoz nem illő az örökös jajveszékelés. Ezzel csak az ultramontánoknak és ellenségeinknek használunk. Hát nem veszszük észre, hogy manapság Magyarországon az ultramontánok játszszák a magyar chauvinistákat és a labanczok utódai a kuruczokat? Ez a, had, mely nem lát abban hazafiatlanságot, ha azok, a kik e haza legtöbb javadalmait élvezik, idegen hatalom utasításai szerint járnak el és megtagadják az engedelmességet a hazai törvényeknek, lábbal tapodni törekszenek a jogegyenlőség elvét. Hát ez nem bűn? Hát ez nem bűn a főurak-, főpapok- és a klérusnál? Pianem az bűn, hogy két exaltált tót theologus tótul akart esküdni ! Nem védem az utóbbiakat! A ki Krisztus tanainak hirdetője akar lenni Magyarországon, az ne demonstráljon s ne helyezze magát ellentétbe a magyar állam magyar jellegével. De végre az nem oly nagy bűn, ha valaki tótul akar felesküdni a magyar