Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A zólyomi ev. egyházmegye (Vitális Gyula)

249 gondos és lelkiismeretes kezekben van, mégis adatott a kezelőknek a felmentés, az egyházkerületi tőkék azonban nem szaporodtak, mivel a kiadások a régebbi, magasabb kamatjövedelemhez voltak szabva ; ugyancsak az alacsony kamatláb miatt felhívta a bíróság az egyházkerületet, hogy a gyámoldát minden rendelkezésére álló összegekkel segítse; másrészt meg kénytelen volt a bizottság a közgyűlésnek javasolni, hogy a Zsedényi-alapból ennek utána ne 9 tanítót 100 írtjával (a mit az alap jövedelme nem bir meg), hanem 10 tanítót 80 írtjával részesítsen segélyben (a mi 1894-től kezdve foganatba is fog menni). A kérvényi bizottságnak (annyi volt a kérvény, hogy ilyet is kellett alakítani !), jegyzőkönyve tárgyalásakor megdöbbenést okozott azon kérvények özöne, melyek országos segély gyüjthetésre engedély kieszközléséért esedeztek ; és kellemetlenül érintett azon szabálytalanság, hogy azok nagy része az egyházmegyei hatóságok elkerülésével adatott be egyenesen az egyházkerülethez. Meg is rostáltattak keményen ezen folyamodványok és jó része áthullott a rostán. Indítvány egy volt : Barcza Géza egyházmegyei felügyelőé. Az egyetemes egyház theologiai intézetében évek óta folytonosan mutatkoznak oly jelenségek, a melyek az összes lutheránusok megbélyegzésére alkalmasak. Ezen intézet nem felel meg a várakozásoknak, mert nem képes a hazafias kívánalmaknak megfelelő lelkészeket nevelni ; a minek oka vagy az, hogy a pozsonyi levegő tele van a hazafiatlanság baczillusaival vagy az, hogy a tanári kar gyenge s növendékeibe a magyar szellemet, a magyar érzelmet nem tudja bele nevelni. A zsinati törvények szerint kánoni bűnt követ el, a ki a magyar haza, király vagy alkotmány ellen vét, a pozsonyi theologiai intézet növendékei kánoni bűnben nevelkednek fel. Példa reá a minap történt szégyenletes eset, hogy két theologus megtagadta a magyar esküt. Ezen botrányos állapotok erélyes cselekvést követelnek; és azért indítványozza, tegyen az egyházkerület lépéseket, hogy az egyetemes közgyűlés a pozsonyi intézetet magyar városba áthelyezze, esetleg vonja meg tőle az akadémia jellegének szankczióját. — Andorka Gyula egyházmegyei felügyelő Barcza indítványához hozzájárul, de védi a tanári kart, mely mindent megkísért; de a pozsonyi levegő magyar nevelésre nem alkalmas. — Stettner esperes az „Ev. Egyház és Iskolá"ban közlött ítéletből olvas és védelmébe fogadja a tanári kart. — Az egyházkerületi felügyelő őszinte örömmel fogadja, hogy ez az ügy a gyűlés elé került. Kimondja az egyházkerület határozatakép, hogy a kerület meglepetéssel és visszatetszéssel értesült arról, hogy a pozsonyi theol. akadémia, mely az ország közvéleménye által a a magyarhoni ág. hitv. evangelikus egyház intézetének tekintetik, hazafiatlan dolgok telepe, minélfogva az egyetemes közgyűlés felkérendő, hogy a dunáninneni egyházkerületet a legerélyesebb intézkedések megtevésére hívja fel. Az első napi közgyűlésre a vigadó nagy termében közebéd következett. Az elmondott sok jeles felköszöntő közül kettő vált ki különösen — Radó felügyelőéi. Az elsőt a királyra mondotta s a közönség állva hallgatta végig. A másikban Magyarország liberális római kath. férfiait aposztrofálta meg, nagy utódait azon nagy férfiaknak, kik elnyomatásunk idejében egyházunk szabadságát, az egyenjogúság törvénybeiktatását, a liberális törekvések diadalát kivivták. A zólyomi evang. egyházmegye közgyűlése. (Folytatás.) A választások megejtését követte a főesperes gondos évi jelentése, mely terjedelmesen terjeszkedett ki az egyházi élet főbb mozzanataira. Utalt a szentesített zsinati törvények életbeléptetésére, kiterjeszkedett a közvéleményt foglalkoztató egyházpolitikai kérdésekre s megemlékezett az egyházat és iskoláinkat érdeklő ujabb országos törvényekről. Feltüntette a felügyelői, lelkészi, tanári és tanítói karban mult év óta előfordult személy változásokat ; részletezte az egyházi és iskolai czélokra hozott áldozatokat, melyek megközelítik a 8000 frtot, a mi elég tekintélyes összeg; a hivek nem lankadó áldozatkészségét pedig igazolja azon tény, mely szerint egyházi czélokra kegyadományokban 8600 frtot meghaladó összeg gyűlt be. A jelentés szerint az egyházmegyében levő magtárak száma 26-ra emelkedett, meiyek gabonában 2221 hl.-rel és pénzben 20,719 frttal rendelkeznek. Az iskolai takarékperselyek száma szintén 26, melyekben 6670 frt (-f- 280) kezeltetik. Az egyházmegyei pénztár bevett 2004 frtot, kiadott 1829 frtot; vagyona 1651 frt. Az özvegy-árva segély- és nyugdíj-intézet bevett 4598 frtot, kiadott 3597 frtot; vagyona 22,327 frt. Segélyezett 19 egyént évi 76 frttal. A Grenczner-féle alap bevétele 749 frt, kiadása 661 frt; vagyona 4408 frt. 6 Özvegy papnénak egyenként 34 frtnyi segélyt juttatott. A beszterczebányai helyi nyugdíj-intézet tőkéje 476 frt szaporodással 13,000 frtra emelkedett s egyenként 44 frttal 4 egyént segélyezett. Ez idén már T.-Pelsőcz is alapított helyi nyugdíj-intézetet. Az egyházmegyei gyámintézet javára az összes egyházak adakoztak, begyült pedig 270 frt — közte báró Radvánszky János 100 frt és özv. Dillnberger Edéné 25 frtnyi adománya. Örvendetes dolog, hogy a törvényszéknek és fegyelmi választmánynak már évek óta nem akadt dolga. A főesperes kimerítő jelentését követte Svehla Gusztáv alesperes tanügyi jelentése, mely szerint a tanköteleseknek 99'7

0-a. látogatta az iskolát. Az egyházmegye területén van 67 felekezeti iskola, melyekben 71 tanító működik és pedig 21 jeles, 26 jó, 19 elégséges és 3 rosz eredménynyel. A magyar nyelv tanításának eredményéről külön jelentés általán megnyugtató adatokat közöl, csak három iskolában volt hanyagul kezelve a magyar nyelv tanítása. Úgy a főesperes általános jelentése, mint az alesperes tanügyi jelentései egész terjedelmökben a jegyzőkönyvbe felvétetni rendeltettek. A gyűlés további folyamán az egyházak által elfogadott uj kulcs nyert sanctiót aCathedraticum agentionale kivetésére vonatkozólag, mely szerint az egyházak két osztályra osztattak. Az első csoportra tartoznak a városi és nagyközségi egyházak, melyek lélekszám után 3 krt fizetnek ; a második csoportba jutnak a falusi egyházak, melyek lélekszám után 27

4 krral fognak adózni. A közgyűlés továbbá kimondotta, hogy az egyházmegyei pénztár évi fölöslegének 50°/

0-a a lelkészözvegyeket segélyező Grenczner-féle alap növelésére fordíttassák. — A kerületi B a 1 d ácsy-féle segélyre két özvegy papnő és