Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Papiktatás Rókuszon

103 nagyapák tisztességes arczain végig folytak, nem különben a másik oldalon helyt álló ifjak és fehérbe öltözött viruló leányok közül is szintén nem egynek szemeibe valódi örömkönnyek tolultak, természetesen a rendkívüli esemény izgalma s meghatottsága folytán. Ilyen kettős élő sorfal között ment és haladott végig biztos lépéssel, s hivatásának teljes tudatában az új felügyelő egész a templom ajtajáig, jobbról br. Podmaniczky Géza pestmegyei esperességi, — balról pedig br. Podmaniczky Gyula az aszódi egyház felügyelőitől kisérve, őket követték nyomban papok s más világi vendégek. Néhány percznyi időbe került csak, hogy a templom minden zeg-zuga teljesen megtelt hivő közönséggel és már az istentisztelet is jó ideje tartott, a midőn már csaknem egészen váratlanúl betoppant egyszerre a templomba, sokaktól észre se vétetvén, Méltóságos bró. Prónay Dezső, egyetemes egyházfelügyelő úr is. Épen az oltár elől hangzott a szép ima, a midőn ő, az istenét valóban lélekben és igazságban tisztelő főúr, mintegy ez ima hatása alatt az ajtó melletti padoknál húzódott meg nagy lelkialázatossággal, és csak annak végeztével foglalt helyet az ezen alkalomra szép szőnyegekkel bevont, s hátul nemzeti lobogókkal ékesített diszes padban, az ottan már előbb helyet foglalt s megtelepedett főuraink között. Az oltár előli imát miodjárt követte az alkalmi textus felolvasása, mely a presbyterek, gondnokok és felügyelők hivatásáról emlékezett meg, — Kámory a nagyhírű tudós bibliai fordításában és ennek alapján aztán, Szilárd János helybeli lelkész az ünneplő közönség nagy lelki épülésére arról értekezett, minőnek kell lenni a jó egyházfelügyelőnek ? aztán mindvégig igen érdekesen fejtegette tárgyát, itt ott csak nem ujjával is rámutatva, hogy a felügyelők áldásos működése, mily utak s módok által érhető el ; csak úgy természetesen — úgymond — ha ők magok is fényes állásuk magaslatára szünet nélkül felemelkedni törekednek. Sok ferde nézetet megczáfolt, de annak ellenében sok szép és magasztos eszmének is kifejezést adott. Szóval figyelmes hallgatói közül mindenkit könnyen meggyőzhetett arról, hogy az a jó felügyelő, a ki először is hitbuzgó, másodszor tudományosan képzett, harmadszor hivatásában hű és végre minden tőle telhető áldozatra kész. A lelkes beszéd, mivel kissé hosszúra nyúlt, igen okosan tette a szónok, hogy beszédének két alrészlete után, egy kis szünetet tartott, a míg egy énekvers elénekeltetett, s csak azután folytatta szónok ismét beszédét újult erővel és lelkesedéssel ; tagadhatlanúl nagy hatást idézve a figyelmesebb hallgatóknak szebbnél szebb, s nemesebbnél nemesebb érzelmektől, s valószínűleg elhatározásoktól is csordultig megtelt sziveikben. Ezután oltárhoz járulva az uj felügyelő elmondotta az esküt, a bányakerületi utasításokban foglalt minta szerint. Ezt követte az áldás, mely után a közönség az oltárt megkerülve letette áldozatát a szerint, a ki, mit adni vélt, és begyült 36 frt. és néhány krajczár. Istentisztelet után az egész közönség, még a nők is, benn maradtak a templomban, hogy még az ezen alkalomra hirdetett gyűlésen is részt vegyenek, és közkedveltségben álló egyházfelügyelőjüket továbbra is hallgathassák. Az elnöki szék elfoglalásánál elmondott beszéde az egyházfelügyelő úrnak, csak megerősítette, sőt fokozta a róla már előre is elterjedt jó véleményt, mert igazán tiszta és nemes szívből fakadt beszédéből mindenki eléggé meggyőződhetett arról, hogy a domonyi evang. egyház vezetése nála a legjobb kezekbe került, és áldhatja a perczet, a mikor br. Radvánszky János úr ő Méltóságát saját kebelében a bizalmi állásra megnyerni szerencsés volt. E szerencsés választás áldásai máris mutatkoznak, mert ez igentisztelt és hozzá megnyerő modorú férfiú mindjárt melegiben 200 frtos alapítványt tett, egy toronyórának leendő beszerzésére, nem különben a mult évi kiadásoknál észlelt hiányt is saját zsebéből fedezte azonnal 69 frt erejéig. Ezek oly tények, melyek magokért legékesebben beszélnek. És ez alkalomból csak azt jegyzem meg, mint eshetett az meg, hogy evang. egyházunk iránt oly melegen érző és érdeklődő főúr, még mai napig is pestmegyei esperességünk ügyeibe egyáltalán be nem folyt? s annak figyelmét mikép is kerülhette ki eddig ? Míg másrészről dicsérnem kell a domonyi tiszttárs és híveinek tapintatos utánjárását, kiknek egyedüli érdeme, hogy vidékünkön épen ők fedezték fel a majdan egyházunk nagy hasznára, sőt esperességünk díszére is idővel előre láthatólag nagyon tehetséges és használható tényezőt. E gyűlésen lett felolvasva bizonyos memorandum is, melyben az egyház állapota hit és erkölcsi szempontból, eléggé jónak, mig anyagilag kevésbé erősnek van leírva. E memorandum Micsinay Pál tanító úr tollából került ki, oly czélból íratott meg, hogy az új egyházfelügyelő úr általa mindenre nézve kellőleg tájékozhassa magát. Az igy szép rendben és hasznosan megtartott gyűlés után magyar szokás szerint villásreggelire volt felterítve több asztal a paplakon, hol aztán főurainkkal együtt, mi is többi vendégek, nem különben az egyház elöljárói is bőségesen lettünk ellátva, a lelkiek után a testhez tartozandókkal is. A külömben meglevő jóhangulatot csak élesztették a sűrűn egymásra következett tósztok, ő felségére a Királyra, az ünnepeltre, egyetemes egyházunk, nem különben pestmegyei esperességünk — nagyérdemű felügyelőire, a szerencsés egyházra és sok másra. Lélek és test, mondja Pdtőfi, két atyafi gyermekek, így hát a testről sem lehet megfeledkezni a nélkül, hogy idő előtt feledékenységbe ne menjen még a legszebb ünnepély emléke is : sőt csak igy száll hírneve nemzedékről nemzedékre s egyesít mindnyájunkat rang és osztály külömbség nélkül legdrágább kincsünkben, a hitben! Igy van ez jól, ugy is legyen ! Tót-Györk, 1893. jun. 6-án. Kiss Péter, tótgyörki ev. lelkész. Papiktatás. Rókusz (Roksz, Szepes vármegye) ev. egyházközség a felkutatott okmányok tanúsága szerint, mint önálló anyaegyház már a 16-ik század legelején szerepel. Solcz névvel kezdette meg benne működését első és Weisz névvel 6-ik, utolsó lelkésze. A prot. egyház vihardúlta időszaka e gyülekezetet is elsöpörte lelkészével, tanítójával ; mígnem féltékenyen rejtett, és drága gyöngyként lelke mélyében őrzött, e mellett még szívós állhatatossággal folyton élesztett hithűsége folytán a bölcs isteni gondviselés segedelmével II. József alatt mint leányegyház Késmárkhoz csatoltatott.