Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - A papi külső (Raffay Sándor)

Tizenegyedik évfolyam. 18. szám. Pozsony, 1893. évi Május 6-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. r Előfizetési ár: Egész évre . . 12 kn félévre . . 6 » 1 negyedévre . 3 * Egy szám ára: 24 flr. V J YVLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : T R S Z T É IST S Z ü "ST FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : kiilön 60 flr. Tartalom : A papi külső. I. (Raffay Sándor.) — Egy szerény szó az egyetemes lelkészi nyugdíjhoz. (Schleitter Károly.) — Belföld. Vegyesek. — Pályázat. A papi külső, i. A zsinat egyik bizalmas értekezletén többek közt szóba jött a papi külső is. Nagyon időszerű volt már e kérdésnek hivatalos felvetése. Fölös dolgot mivelnék, lia elmondanám tó'ről-hegyre : miért? Csak a mikor több papot lát egyiitt az ember, akkor adhat rá feleletet. Hogy valamelyes egyformaságot kellene létesíteni, annak szükségét talán mindenki belátja. De nem ám ügy, hogy — mint az értekezleten szó volt róla — levegyük mindnyájan a bajuszt. Minek? Levon talán az ember külső tekintélyéből valamit, ha az arcza bajuszos vagy bajusztalan? Sőt magát Jézust is bajuszosnak szokták festeni, mert az a kifejlett férfiasság jele. Aztán az egyformaság létesítésének ez volna talán a legtévesztettebb formája. De meg a népjellemet sem szabad kihagyni teljesen a számításból s a magyar ember a bajusztalanságot — a hierarchiától eltekintve — a magyartalansággal szereti kapcsolatba hozni. Már pedig erre nem igen van szükség, a mikor — e tekintetben valóban mostoha testvéreink — a református atyafiak is egész sportot fíznek abból, hogy még bennünket is, kik Isten kegyelméből tiszta magyarokul születtünk, vallásunkért tótoknak nevezgetnek. 1 O Nem is időzöm e kérdésnél; hiszen azt komolyan fölvetni nem lehet, róla komolyan beszélni nem is érdemes. Hogy én milyen arczot viselek, vagy miként választom el a hajamat, ahhoz az egyháznak semmi köze, csak jól betöltsem hivatásomat. Másra kellene a papnál nézni! A külső megjelenés, az állás tekintélyének megfelelő, vagy azt leszállító viselkedés tekintetében már sokkal fontosabb az, hogy milyen ruhában játvalaki. A ruha tisztesség. S ha minden állás szab e tekintetben követelményeket, a papi is szabhat. Itt már joga van az egyháznak meghatározni legalább azt, hogy milyen ruhát ne viseljenek papjai, sőt joga van követelni, hogy állásuk tekintélyének azzal is megfelelni igyekezzenek. Az uniformizálásnak én barátja nem vagyok. Azt tehát, hogy mindig valamely talár- vagy reverenda-félében járjunk, én nem tudnám helyeselni. De azt igenis helyesnek, jónak tartanám, ha, tekintve a papi állás komolyságát, tisztességét s a vele járó azon körülményt, hogy az embert bármely pillanatban a legkomolyabb functiókra szólíthatják el, kimondaná az egyház, hogy papjaira nézve egyetemesen kötelező a fekete ruha viselése. Alig kerül többe, mint a tarka-barka, miért ne viselhetné hát mindenki? Hogy az aztán magyar legyen-e vagy salon, azt ki ki izlése szerint határozza meg. De még azt sem mondom, hogy okvetlenül csakis fekete lehet a pap ruhája, bár kétségtelenül az lenne a megfelelőbb, de tekintve azt, hogy könynyen piszkolódik s hogy ennélfogva, különösen az alföldi poros vidékeken, rendkivül alkalmatlan és gyakori változtatása miatt többe is kerülne, mint a más szövetből készült ruházat, bizony aligha volna méltányos azt a gyengébb parochiák tulajdonosaira vagy épen az alamizsnálkodó káplánságra ráparancsolni. Hanem ha tiszta fekete ruhát nem is, legalább sötét szinfít mindenesetre viselhetne mindenki. És pedig viseljen ne holmi divatos rövid, hanem állásának tekintélyét emelő hosszú kabátot. Nincs visszásabb valami, mintha egy gigerli-féle maszkot lát az ember s megtudja róla, hogy az az x-i pap. S a sárgaczipős dandy hirdeti aztán a keresztyénség egyszerű, de komoly és magasztos tanait! Nem volna rosz, ha általánosan elfogadtatnék a Zelenka-kabát, mely egy kissé németes formájú; de a nyakig gomboló mellénynek, mely télen különösen ajánlatos, mindenesetre jó volna hiveket szerezni már csak azért is, hogy a piros vagy egyéb rikító szinü nyakkendőknek ne legyen alkalmuk a Mózestábla mögül kikandikálni — a hivek nagyobb lelki épülésére. Aztán ott a kalap. Az egyik czilindert, a másik