Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Irodalom - Vázlatok Izrael történetéből (Pukánszky Béla)

115 s nincs módunkban magunknak elégtétalt szerezni. Csak midőn Dávid késznek nyilatkozik beleegyezni, csak akkor fejezik ki kívánságukat: hogy adjanak ki nekik Saul ivadékai közül hetet, hogy Gibeanak, Saul szülőhelyének közelében az istennek szentelt magaslaton megfeszítsék őket „Jahvének színe előtt". A király azonnal kiadja a parancsot, hogy heten Saul ivadékai közül adassanak át a megsértetteknek. Mephibosethet, Jonathan fiát megkímélte a barátság miatt, a mely őt annak atyjához kötötte: igy lőn a hűség, a melylyel e nemes királyfi az ő barátját védelmezte, egyetlen életben maradt gyermekében megfizetve. De Saul legidősb leányának Merabnak öt fiait, s magának Saulnak két fiait, kiket melléknője Riszpa szült neki, átadják a gibeoniaknak, a kik megölik őket s holttesteiket Gibea közlében Jahve színe előtt megfeszítették. „S ez a hét egyszerre veszett el", teszi hozzá a történetíró egyszerűen. Itt néhány pillanatra megint megállunk. Részünkről nem kárhoztathatjuk Dávidot azon készségért, a melylyel a gibeoniak kívánságába beleegyezett. Dávid nem cselekedhetett máskép, ha egyszer az általa kikért isteni szózat alapján fölvette, hogy az éhség isten haragjának bizonyítéka volt, a miatt, hogy Gibeon lakóinak nem adtak elégtételt. Ezen meggyőződés hatása alatt a király egy perczig sem habozhatott, meghozni ez áldozatot népe jólétének. De tovább mennünk lehetetlen. A gibeoniak kívánságát helyeselni, vagy isten igazságosságával megegyezőnek tekinteni — ez szilárd alapokon nyugvó keresztyén meggyőződésünk megtagadása vulna. Jézus szájával isten úgy szól hozzánk : Szeressétek ellenségeiteket ; áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak ; tegyetek jót azokkal, a kik titeket gyűlölnek, hogy a ti mennyei atyátoknak gyermekei legyetek (Máté 5, 44, 45) ; s lelkiismeretünk megmondja, hogy ez istennek igaz és tökéletes akarata. De ez az Isten nem is kívánhatta sohasem, hogy a gibeoniak az általuk szenvedett bajt ellenségük ártatlan ivadékain boszulják meg. Ezen istennek a Gibeában hozott áldozat nem lehetett tetsző. Az ő szemeiben az a tett, a melyhez Dávid — bárha teljesen jó hiszeműleg is — beleegyezését adta, iszonyatos igazságtalan volt. De nem is szükség ezen Ítéletünk igazolása végett az evangelium álláspontjára helyezkednünk. Már a régi Izráel fenköltebb és fejlettebb gondolkozói szerint igazságtalan volt a gibeoniak kívánsága, s igazságtalan Dávid tette. Ha ezt bebizonyíthatjuk, akkor még világosabban kitűnik, hogy ez a pap vagy próféta, a kit a király megkérdezett, nem istennek akaratát, hanem saját, istennek akaratáról alkotott hiányos felfogását jelentette ki. Istennek igazsága ép oly változhatian, mint az ő lénye; csupán az embernek képzetei változók az igazságra vonatkozólag. Hogy immár az izraeliták Dávid kora után tisztább képzeteket alkották maguknak úgy általában az igazságosságról, mint különösen isten igazságosságáról, világosan kitűnik magából az O-Testamentomból. A Deuteronomiumban az emberi igazságszolgáltatásnak szabályként van felállítva (24, 16) : az apák ne ölessenek meg a gyermekekkel, s a gyermekek ne ölessenek meg az apákkal ; kiki a maga bűnéért haljon meg. S Ezékiel próféta azt követeli (18, 20) : az a lé'.ek haljon meg, a ki vétkezik ; a fiú ne hordozza az apa igazságtalanságát; az igaznak igazságossága legyen ő rajta, s a gonosznak gonoszsága legyen ő rajta. Az egész tizennyolczadik fejezet Ezékiel könyvében nem egyéb, mint ezen képzetnek kifejtése, a mely a 20. versben van kifejezve ; s a próféta szeme előtt itt nem csupán az emberi igazságszolgáltatás lebeg, hanem istennek igazságossága, sőt főleg ez; egész bizonyítása azon állításnak megczáfolására irányul, hogy isten a gyermekeket engedi bűnhődni a roszért, a mit apáik elkövettek. (Folyt, köv.) — Felhívás előfizetésre ! Az első negyedév lejártával tisztelt olvasóinkat felhívjuk, szíveskedjenek előfizetéseiket megújítani, a hátralékosok pedig tartozásaikat törleszteni. Szerkesztőség. — A nyitrai esperesség f. é. márczius hó 21. ren dkivüli esperességi közgyűlést tartott a kormány által javaslatba hozott polgári anyakönyvvezetés és polgári házasság ügyében. Az egyes egyházak már a megelőző vasárnapokon helyi közgyűléseiken tárgyalták és valamennyien egyhangúlag a kormány javaslatai ellen nyilatkoztak. Csak Szobotiston felállt vagy 6 birói és tisztviselői szavazat a polgári anyakönyvek és polgári házasság mellett. Szakolczán meg az a hallatlan és egyházi jogunkat mélyen sértő eset történt, hogy a városi rendőrkapitány, Kamanházy, megtiltotta az egyházi közgyűlés megtartását, azzal indokolva tilalmát, hogy a polgári házasság kérdése politikai kérdés, és mint ilyenről a róla való tárgyalást 14 nappal előbb be kellett volna jelenteni, mi meg nem történvén, az egyházi közgyűlés megtartását nem engedi meg ! ! — Az esperességi közgyűlés igen népes volt. Három félreeső egyházat kivéve, valamennyi volt képviselve. A templom tömve volt. A szakolczai esetet illetve a közgyűlés megbízta az esperességi ügyészt, hogy Kamanházy megfenyítését szorgalmazza. Egyhangúlag és nagy lelkesedéssel nyilatkozott a közgyűlés az egyházi házasság és egyházi anyakönyvvezetés mellett és elhatározta, hogy a jegyzőkönyvet magyar fordításban megküldi az országgyűlési képviselőknek és a főrendiház tagjainak, egyúttal felhívja a kerületbeli többi esperességeket, hogy a nyitraival egyetértve rendkívüli kerületi közgyűlésnek megtartását kívánják. (Cirk. Listy.) — Első nyilvános evangelikus istentisztelet Bruck-Ujfaluban. Édes magyar hazánk nyugati véghatárán. Lajtha melletti Bruck-Újfaluban (Magyar-Bruck), folyó hó 3.-kán, húsvét második ünnepnapján, az ottani ágostai hitvallású és helvét hitvallású hitrokonok leirhatlan nagy szívörömére, az első nyilvános evangelikus istentiszteletet kapcsolatosan az Úr szent vacsorájának kiszolgáltatásával megtartottam. Saját szivem sugallatára tettem azt, és az én kezdeményezésemre jött az létre, mert jól tudtam, hogy a bruck-ujfalusi evangelikus híveknek régi szívóhaja ez által végre beteljesedik. A budapest-bécsi reggeli vonattal Y,8-kor Bruckban megérkezvén, a pályaudvaron reám váró evangel. hivek nevében tekintetes Tempusz Henrik, m. kir. államvasuti ellenőr és brucki állomásfőnök úr által a legszivélyesebben üdvözöltettem és fogadtattam. A hitrokonok már 8 órakor gyülekeztek a m. kir. állami iskolaépület egyik tantermében, melynek összes padsorai csakhamar megteltek és láthatók voltak egyes kíváncsi róm. katholikus és izraelita vallású vasúti hivatalnokok is. A benső szíváhitatosság és a legmegfeszítettebb figyelem kisugárzott a jelenlevők szemeiből, és hullottak sűrűn a mélyen meghatott sziveknek könyei úgy a hitszónok mint a hallgatók részéről is. Hogy ez csakugyan fontos missiói pont, tanúsítja az is, hogy azokon kivül a kiknek a