Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Külföld - Svájcz

71 sabb" fejedelme, népeinek szerető atyja. A magyar kormány is nyújtott már néhányszor segélyt egyesületünknek. Táplál bennünket az a remény, hogy hazánk pénzügyi viszonyainak jobbra fordultával állandó segélyben fogja részesíteni Eötvös-alapunkat. Az elmúlt év azért is nevezetes volt jótékony egyesületünk történetében, mivel az új alapszabályok értelmében először választhatunk tiszteletbeli és pártoló tagokat. Eddig csak kértünk a társadalomtól, a nélkül, hogy hálánk jeléül valamit adhattunk volna is jóltevőinknek. Van most már 30 tiszteletbeli s 750 pártoló tagja egyesületünknek. Az alapító tagok száma azonban még most is kevés. Rendes tagok csak népoktatásügyi intézetekben működő tanárok, tanítók, (tanítónők), kisdednevelők, gyermekkertésznők, tanfelügyelők s tanfelügyelőségi tisztviselők lehetnek, kik évenkint 1 frt tagsági dijat fizetnek. Sokan befizették már a 20 frt örökös tagsági dijat is. Befolyt a mult évben az „Eötvös-alap" pénztárába 10,474 frt; kiadatott 7637 frt, és pedig ösztöndijakra 1200 frt; segélyezésekre 900 frt; a tanítók árvaházára 350 frt; tőkésített vagyonához csatoltatott 3102 frt; a tanítók házára tőkésítetett 669 frt; két írnok és a titkár tiszteletdijára 363 frt; alapszabályok, gyűjtő-ivek, felhívások több ezer példányban történt nyomattatására 502 frt; az egyes tanító-egyletek gyűjtéseiből az 1j

s-&d levonására 211 frt; elnöki kiadások (5196 kibocsátott levél portójára) 170 frt; pénztárnok postai kiadása 21 fit; hivatalos iratok elhelyezésére szekrényért 40 frt; kisebb és előre nem látott rendkívüli kiadás 76 frt; kamatra értékpapírok vétele alkalmával 3 frt; a pénztári szolga jutalmazására 26 frt. Tiszta jövedelem 2837 frt. Ebből az egyesület tőkésített vagyonához csatol 480 frtot, ösztöndíjakra és segélyezésekre fordít 1200 frtot, a tanítók orsz. árvaházának alapjához ad 240 frtot, betegségben sinlődő rendes tagoknak nyújt 240 frtot, a magyarországi „Tanítók Házának" alapjához csatol 240 frtot, a Gyertyánffy-, Lederer-, Zirzen-, Rökk-, Békey-, Örley- és Péterfy-féle alapítványokból kiutalványoz 50—50, összesen 350 frtot; az 1892. évi rendes bevételhez csatol 97 frtot. A mult 1891. évben pénzintézetek adományaiból befolyt 290 frt; tanítóegyletek évi járulékai-, adományaiés gyűjtéseiből 242 frt ; az egyes iskoláknál elhelyezett perselyekből 42 frt; a közigazgatási hatóságok gyűjtéseiből 46 frt; egyéb adakozások és gyűjtésekből 315 frt. Tőkésített vagyon az alap fennállása (1875.) óta összesen 44,208 frt. Ezenkívül 15 évi fennállása óta 31,875 frtot nyújtott részint ösztöndijak, részint segélyösszegek alakjában a hozzá folyamodóknak s ily módon 181 róm. kath., 96 ev. réf., 76 ág. ev., 8 gör. katb,, 7 unit. és 63 izr. vallású, összesen tehát 431 tanítói család gondjait enyhítette s ezen felül a „Tanítók orsz. Árvaházá"nak a költségeihez is 1670 frttal járult. Ezzel bemutattuk az „Eötvös-alap" orsz. tanítói egyesületének m. é. működését feltüntető tényeket. Kitűnik ezekből, hogy azon magasztos czél megvalósításától, melyet az egyesület alapszabályai megjelöltek „Eötvösalap" egyesületünk még nagyon távol áll. A 17 évi küzdelem, melyet a néhány száz ügybuzgó néptanító és tanügybarát az „Eötvös-alap" érdekében kifejtett, csak ezentúl s csak akkor hozhatja meg a várt sikert, ha a 25,000 néptanító legnagyobb része megérti a hivó szózatot és nem marad távol a kartársi szeretet által emelt szent oltártól, és hogyha a magas kormány is — a nemzet műveltebb közönségével együtt — hathatósabb támogatásában részesiti a nemzet szolgálatában álló „Eötvös-alap orsz. tanítói egyesület"-et. & Hl Páll. Svájcz. A franczia Svájcz, evang. egyházában, Genfet kivéve, eddig túlnyomó volt a confessionalis irány ujabb időben azonban eltérő irányzat emelkedett felszínre, pl. az úgynevezett „théologie de la conscience", mely Franciaországban is hívekre talált, melynek megindítójáúl Vi net Sándort tartják, tartalmilag majdnem azonos a Ritschl-féle iránynyal. C h a p u i s lausanei tanár volt az első, ki a nevezett helyen épült egyetem felavatási ünnepélyén először hirdette nyilvánosan e theologia eszméit. Itt mondott beszédében azt fejtegette, hogy Krisztus istensége nem egyéb, mint erkölcsi tökélyének kiemelése és kétségbe vonja az Isten Fiának praeexistenciáját. Szerinte eme jánosi szavak (János 5, 58.): „Minekelőtte Ábrahám volna én vagyok", sem bizonyítják, mert a héber nyelvhasználat szerint a szellemi fölényt időbeli elsőbbséggel is szokták jelezni. Ezen kitétel: mi érettünk adatott, értékéből semmitsem veszít ha nem is fogadjuk el a praeexistenciát, mert Krisztus ép úgy marad Istentől adatott mint Ábrahámot, Mózest, stb. Isten adta. Az irány ellen óvást emeltek az Evangile et Liberté szigorú positiv szintúgy a Neufchâtelben megjelenő Egyházbarát cz. lap, és említésre méltó a bár agg de lelkileg ifjú Godet Fr. (tanár Neufchâtelben) erélyes felszólalása. Ezen mozgalom növekedett, midőn Astié tanár, a theol. fakultás seniora lett az irány szószólója, kinek igazhitűségében már korában sem nagyon bíztak, ki komoly, jeles tudós éd iró ugyan, de meggyőződéseit kihivó modorban szokta nyilvánítani. Csak nemrég az írás emberi jelleméről szólva, ezt a fontos kérdést sértő modorban tárgyalta. O Vinet tanítványának mondja magát, de Vinet a theologia terén, semmiféle önkénynek nem volt barátja, s hangsúlyozta azt, hogy Krisztus istensége az evang. theologiának oly alaptétele, mely nélkül megszűnik evangélikus és theologia lenni. Az egyházi életben ezen mozgalomnak az a következménye, hogy a Vaadt-bantoni szabad egyház hivei közül többen az egyházból való kilépéssel fenyegetőznek, hogyha a fakultáson még tovább ily egyház- és irásellenes tanokat fognak hirdetni. Astié tanárnak azon beszéde, a melyet az egyetemi tanítás megnyitásakor kellett volna tartania, elmaradt, mert attól tartottak, hogy az ellentétet még élesebbé fogja tenni. Ebből látható, hogy ha valamely egyház szabad is, mint a Vaadt-kantoni egyház, fenállása csak úgy biztos, ha hitvallásához híven ragaszkodik. Badenben is népiskolai törvényjavaslattal foglalkoznak, de a törvényjavaslatot a poroszoktól eltérőleg a liberálisok