Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Külföld - Németország (Raffay Sándor)

5 képesített egyének közül megejteni. Hasonlókép kellene a beigtatásnak is történnie. így eleje lenne véve a felügyelői tiszt, tekintély hanyatlásának s lenne az ami volt és lennie kell, az egyház felvirágzásának egyik hathatós tényezője. A felügyelői hivatal után következik, hogy az egyházi jegyzői tisztről szóljak. Némely kerületben a jegyzők beállítása egyszerűen az elnökség általi kinevezés folytán történik, más kerületben a közgyűlés színhelyén való választás folytán. Utóbbi időben az egyemetes gyűlés is ily választási műveletben állapodott meg; — de minden előleges megbeszélés, ez ügynek a kerületekhez és egyházakhoz való szállitása és így az alkotmányos mód mellőzésével. De ily választás meg nem felel egyház-alkotmányunk szellemének, a mely az egyházakat minden fontosabb ügyben már csak az érdeklődés szempontjából is részesíteni kivánja a választási joggyakorlatban. De a jegyző tekintélyének emelése és különösen bizonyos veszedelmes eshetőségek kikerülése végett igen kívánatos, hogy az egyházanként való szavazás e tekintetben fentartassék, annál is inkább, mivelhogy valósággal megesett, hogy midőn a gyűlésen véghez menő választás alkalmával az egyik elnök szóba hozta grata personáját, első izben a gyűlés meglepetésében jóva hagyta ugyan a megnevezett egyént, de már a másik alkalommal az elnöknek hasonló eljárásával szemben a gyűlési tagok más nevet hangoztattak s az elrendelt szavazás által meg is választották. De kit hoztak szóba ? — oly egyént, a kit előre ki sem szemeltek, aki csak úgy szemök ügyébe került; mert nem lévén előre értesülve arról, hogy választás leend, nem is készültek neki a választásnak. Az ismételt elnöki fogás megakadályozására így sebtiben felvetett egyén pedig olyan volt, aki a kerület hivatalos nyelvén szabatosan írni nem tudott, azt tisztán kiejteni sem az előadói szerepnél, sem a templomi teendőknél képes nem volt. Ily gyűlési választás mi mindenféle irányban lett helytelen, kiki belátja. Hiába ! több szem többet lát, vagyis az egyházanként való szavazás bár mozgalmas, de üdvösebb. Ám azt mondhatná valaki, hogy p. o. a dunáninneni kerületben ily módon is baj támadhat. De attól nem kell tartani, ha kivált, amint hirlik, a zsinat e kerületet másként kerekíti ki. S ezzel épen ezen kerületnek tervezett beosztására térek. Némelyek ezt akként vélik ezélszerűen eszközölni, hogy a bányakerületből a barsi, — a dunántúli kerületből pedig a komáromi esperességet akarnák odacsatolni, úgy hogy viszont Turócz a bányakerülethez, Liptó pedig a tiszai kerülethez osztatnék be. így azonban eltekintve attól, hogy a dunáninneni kerület püspöke extra districtum esnék, mint egykor Komáromy József administrátorral történt, csak részben lenne a czél elérve. A jelenlegi kissebbség többségre jutna ugyan az esperességek számát tekintve, de az egyházanként való szavazás a püspök és a kerületi felügyelő választásnál ott lenne a hol most. Hogy e tekintetben más viszony álljon elő, ahoz több más változás eszközlése is volna szükséges. Az egyik mód az is lehetne, hogy a pozsonyi akadémiai tanári kar mindegyikének szavazati jog adatnék. S ez annál is inkább meg lehetne adható, mivel ily szavazatok a bányai egykázkerületben már is léteznek s érvényesítve is lettek. Ez előtt 30 évvel csak oly lelkészek ntán járó szavazatot ismert egyházunk, akik a vasárnapi prédikáláson kivül más egyébb papi functiókat is végeztek, egyházat igazgattak, anyakönyveket vezettek. A bányai egyházkerületbe 30 év óta azonban az az anomalia csúszott be, hogy nem rendszeresített papi állomások után is adattak szavazatok. Némely egyházban, mint p. o. Szarvason az ifjúság számára magyar istentisztelet rendeztetett be olyképen, hogy ily alkalmakkor a beszédet egy káplánból lett tanár tartotta, aki a tanári fizetésen kivül azért nem is bírt külön fizetéssel, (legalább nem a többi papokhoz hasonló fizetéssel) egyházat nem igazgatott, anyakönyveket nem vezetett s functiókat legfelebb rendkívüli esetekben teljesített. S még is ily egyén után is adatott szavazat, mint rendes lelkész után. Csabán egy magyar tanitói állomás szerveztetett. Idővel erre is egy káplán választatott meg, a kit később azzal is megbíztak hogy magyar istentiszteletet tartson. A szarvasi esethez hasonlólag más egyéb papi teendőt ez sem végzett s ime ez után is mint rendes lelkész után szintén adatott szavazat. A kerület előtt, Székács püspökké választatásával ily szavazatok fel se tűntek, mivel a választás csaknem egyhangú volt, Szeberényi választásánál azonban már óvás történt ellenök, de a kerület szavazattöbbségileg érvényeseknek nyilvánította. Nem azért hoztam fel ezeket, hogy a zsinat azokat semmisítse meg, hanem hogy ezek alapján a pozsonyi akadémiai tanároknak, mint különben is felszentelt egyének és istentiszteletet végző fungenseknek szavazati jog adassék, valamint a vallástanároknak is, lévén ezek többnyire felszentelt egyének, a kik szintén végeznek nemcsak istenitiszteleteket, de más papi teendőket is. (Folytatása következik.) & 11 F 111, — Külföldi tudósítóink. Hogy nagy Németországban a magyarokról általában majd csak annyit tudnak, hogy a magyar bor, meg a magyar dohány jó s hogy a magyar ember, meg a czigány a legjobb barátok : ez nem szorul bizonyításra. De hogy ezen kivül minden tekintetben mily kevéssé s milyen roszul ismernek bennünket, mindenki tudja, aki valaha a németekkel saját becses magunkról beszélgetni „szerencsés" volt. De honnan is ismerjenek bennünket ? Nyelvünket nem értik, megtanulni pedig a bolgárt vagy a szerbet sokkal érdemesebbnek tartják, mint a mienket. Akárhány parányi nemzetnek, sőt nemzetiségnek láttam már a nyelvtanát a könyvkereskedők árjegyzékeiben vagy kirakataiban, de magyar nyelvtant nem láttam még soha egyet sem. S ennek már, tagadhatlan, hogy mi magunk is okai vagyunk.