Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - Szélcsend a zsinat előtt! (Mayer Endre)

Tizedik évfolyam. 10. szám. Pozsony, 1892. évi Márczius 5-éii. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 _ 50 -, Egy szám ára: 12 kr. o. é. fí EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : trsztyénszky ferencz. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom: Szélcsend a zsinat előtt! II. (Mayer Endre.) — Minden áron? (Schuber Mátyás.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. Siéleiind a zsinat előtt ! n. Az „Igénytelen javaslat" bevezető' szaka­szában megtaláljuk azon vezéreszméket, melyek a törvényjavaslatokban irányadók voltak. Ezek között első helyen áll azon kijelentés : „dogmatikus kérdések és viták kizáratnak", a mi azt jelenti, hogy egyházunk nem elég erős arra, hogy dogmatikus kérdéseket feszegessen zsinatilag, nincs benne elég evang. hit s meggyőződés, hogy lételének veszélyeztetése nélkül ujabban s talán a kor követelményeinek és a theol. tudományok hala­dásának megfelelőbben foglalná össze azon foelveket, melyek egyházunk köztudatában élnek. Igaz, hogy dogmák nem boldogítják az embert s helyén való, hogy dogmatikus kérdések vitatásába nem szabad belebocsátkozni oly alkalmatlan időkben, mint a jelen. Ámde hogy széthullt kéve vagyunk s< egy­házunkban nem jut kifejezésre sehol egy e g y­séges evang. öntudat, hanem minden ke­rületben, sőt jó formán minden esperes­ségben más és más, annak nagy részt oka, hogy a közös alapot, melyen mindnyájan állunk nem hang­súlyozzuk s nem véssük lelkünkbe. Itt az oka annak, hogy lutheránusoknak, tótok­nak, panszlávoknak, kétszinüeknek és a jó Isten tudja minek csúfolnak s csak evangélikusoknak rit­kán mondanak. Lám református atyánkfiai édes testvéreink s azokra még sem kenik ezeket, vagy ezekhez hasonló titulusokat. Dogmatikus vitákat én sem akarok s kívánok, mert azok jóra nem vezetnek ; de egyetemes zsinatilag szeretném kimondatni egész határo­zottan, hogy a biblia s ennek kivált 2-ik része képezi egyházunk alapját, s mellette eddig is elfogadott symbolikus könyveink, a mennyire az irás tartalmának s szellemének megfelelnek. A biblia a norma normans, ezek csak normae nor­ma t a e ! Szeretném, ha ág. hitv. evang. egyházunk belső szellemének megfelelően az evangelikus protestáns elnevezést venné fel, a mely ezen egy­háznak positiv és negativ hitvallását képezi s tör­ténetileg teljesen igazolt. A névcserével nem tagad­juk meg őseinket, nem leszünk hűtelen fiai a lutheri reformatiónak, csak megfelelőbb, s ha úgy tetszik, könnyebben használható nevet veszünk fel. Istentiszteleteinknek teljesen egyenlő forma szerinti berendezését nem tartom szükségesnek. Hisz ez külső eszköz a szerető atyának imádására s az Istenhez forduló őszinte lelkeknek megnyilatkozása a Mindenható előtt; azt tehát a legapróbb részletekig menő utasítások s szabályok által korlátozni szük­ségtelen. Legyen egység az Istentisztelet vezéresz­méiben ; fejezze az ki az evangelikus protestáns egy­ház tartalmát; de mint aesthetikai formára ne ves­sünk békókat. Annál kevésbbé tanácsos ez, mert egyházunkhoz különféle nemzetiségek tartoznak, melyeknek sajátos individualismusa van, melyet egy kalap alá vonni nem lehet s nem szabad ! A második pontban az egyházszervezet főbb elveit olvassuk, melyeket, valamint a 3-ik pont alatt összefoglalt s az egyház fentartására vonatkozó el­veket készséggel aláírhatunk, mert kétségkívül oly eszméket hoznak ezek fel, a melyek ev. egyházunk szellemével egyeznek s a jelennel szemben javulást Ígérnek. Minthogy azonban minden eszmének helyes­sége s életrevalósága tulaj donképen keresztülvitelétől függ, ennélfogva itt is akkor tudhatjuk csak, mennyi­ben használhatnak ezek egyházunknak, ha részletes keresztülvitelöket is látjuk. Az egyes részletes javaslatoknál fogom tehát tenni észrevételeimet, itt egyelőre csak kettőre akarok reflektálni, a mi különben később elő nem kerül t. i. a kerületek s esperességek kikerekitése s iskoláink szervezése. Bizonyos dolog, hogy a jelenlegi 4 kerü­let között a lélekszám tekintetében nincsen semmi arány, minélfogva a terhek egyenlőtlenül oszlanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom