Evangélikus Egyház és Iskola 1892.
Tematikus tartalom - Belföld - Unitárius élet és irodalom (Krupec István)
I 451 melyet a minden kálvinista nyomásnál bizonyára nagyobb bajt okozott unitárius belső meghasonlás kezdett volt ki, s azután a valamennyi magyar protestánsra nézve szomorúan beköszöntött úgynevezett „néma szenvedések korszakában", III. Károly uralkodása idejében a r. katholikus heves és kitartó üldözés nyomorúságba sülye3ztett. Ekkor — e bús időkben — lett földönfutóvá Almásy János unitárius, superintendens is, kinek kormánypálcza helyett koldusbotot kellett kezébe vennie. — Bizony jó, hogy mindez immár csak „volt" ! Varázserővel hathat azután a nagy elődök iparkodó utódjaira az ősi dicsőségben emléke még főképen azon eseménynek, midőn 1566-ban Dávid Ferencz, a legnagyobb magyar unitárius apostol, szabad ég alatt oly nagy hatás- | sal prédikálta az igét, hogy — mint írják — a hallgató népsokaság vállon vitte a szónokot Kolozsvárra be 1 egyenest a nagy templomba, mely íziben unitáriussá lett avatva. — E fényes múltnak némi visszképe a jelen ; ! 1566-nak 1890, a midőn — termézetesen bűbájnélküli csendesebb állapot közepett — megalakult a budapesti unitárius egyházközség Ferencz József unitárius püspök idejében. Nagy napok voltak ez esztendő októberi napjai az 1848-ban bevett prot. vallásfelekezetre nézve ! Erezett is „benső örömet" Ferencz József püspök szive ekkor! 0 tartotta a megnyitó beszédet ; hálákat mondván Istennek, 1 a ki megengedte, hogy az unitáriusoknak templomot építniök sikerült. Templomot, mely Istenháza is, és „sok buj- ' dosás után" „boldogító otthon," mely „bár szerény, de a fővárosnak díszére váló épület." Összetartás, hithűség s áldozatkészség jellemzi a maroknyi unitárius népet. Es jellemzi serény irodalmi munkálkodás is. Jelen soroknak nem czélja a helyén való „Keresztény Magvető"-vel, vagy a jól szerkesztett „Unitárius közlöny"nyel, avagy Kanyaró Ferencznek egyoldalúságáért és nagyigény űségeért különösen ev. református oldalról méltán megtámadott, különben nagyszabású s elismerésre méltó ^ szorgalmat tanúsító történeti („Unitáriusok Magyarországon" ^ czimű) munkájával foglalkozni, sem Jakab Elek, Péterffy ; Albert avagy az irodalmi tekintetben is kimagasló alak, ! tudniillik Ferencz József püspök irodalmi müveit (pid. : „Unit. Kis Tükör", „Unit. Káté", „Agenda") méltatni bírálni, — avagy a „Dávid Ferencz egylet" működését ismertetni, — egy vállalatot azonban különösen óhajtunk ezúttal röviden bemutatni, illetőleg e becses Lapok t. olvasóinak tudomására hozni. E vállalat az úgynevezett „Unitárius Kis Könyvtár." Szerkesztője a buzgó Derzsi Károly, budapesti unitárius lelkész. Ötvenhárom füzetet adott ki ekkoráig, mely füzeteknek czélja egyfelől némi szellemi élvezetet nyújtani a Budapest unitárius egyházközséghez tartozó vidéki hitrokonoknak, kik az unit. istentiszteleteken a távolság miatt jelen nem lehetnek; másfelől ismertetni „a gyakran félreértett unit. ker. vallásos eszméket és hitelveket" idegenből átdolgozott, jelesb, vallásos röpiratok s értekezések nyomán készített művek, valamint magyar (eredeti) egyházi beszédek s imák által. Utóbbiak — többnyire alkalmiak — mind a lelkes Derzsitől valók, s az idegen (angol) munkákat is — úgy látszik — ő fordítja nagyobbára. — E müvek között ott találjuk a következőket: „Az igaz vallás" (Paine Alfred után), „Unitárius ker. hitvallás" (Hopgood J. szerint), „Unit ker. vallás" (Sharpé), „A Krisztusi ker. vallás" (Gaskell V.), „Jézus Krisztus" (Herford Brooke), „Mi az unitárizmus ?" (Bramley), „A négy vezető szózat" (Hoops), „ Van-e az unitáriusoknak evangéliuma?" (Wright J..), „Isten, az Atya" (Bellows W.), „Személyes halhatatlanság" (Bellows), „Az elvitt Istenek" (Walters), „Jézus élete" (Hopps), „A lelkiismeret és a hit" (Ifj. Coquerel), „Az ember ismerete Istenről (Armstrong), „Palesztina a Jézus korában" (Carpenter), „Jézus és kiválóbb kortársai" (Dole), „A biblia élete" s „Imakönyv" Dr. Martineau Jakab után. — És mindennek ára — beleértve a prédikációkat s imákat is — csak 2 frt. 20 kr. Noha a füzetekben foglalt tantartalommal — eltekintve a benne rejlő ellenmondásoktól : apályoktól s dagályoktól — nem értünk egyet, mert azt nem tudjuk megegyeztetni azon érzelemmel s azon értelemmel, a melylyel Jézus Krisztust Megváltónkat mi körülfogjuk, valamint a Szent-írásról is bár másképen vélekedünk, mint a füzetek irói, így különösen a „Biblia élete" czimű müvecske szerzője, a kinek a meghatározásai erősen bántják azon kegyeletünket, melylyel a szerintünk nem teljesen közönséges, de szent irás irányában vagyunk, a melynek, mint ilyennek (vagy ha úgy tetszik: mint „Isten igéjének") — úgy gondoljuk és hisszük is — irányító befolyása nemcsak, de döntő szava is kell, hogy legyen a keresztyén üdvigazságokra vonatkozó kérdésekben, szemben akár az uralomra törő egyházi hatalmakkal, akár az úgynevezett szabad személyiségeknek egyoldalúvá sőt zsarnokivá válható érvényesítési törekvéseivel : mégis, mert protestánsok vagj'unk s mint ilyenek a protestáns szellem szabadságával együttjárónak tartjuk a felfogások változatosságát s tisztelni akarjuk a más meggyőződését is — a kellő határig — akkor, a midőn a magunk elveihez szilárdan ragaszkodunk, türelmet s szeretetet adva és kérve is, — üdvözöljŰK az unitáriusok könyvtári vállalatát, a melylyel szintén arra törekesznek, s azt keresik, a mit mi, nem Socin hívei, még régebben, mint ők, keresünk, — tudnillik : az Igazságot. Krupec István. imimmL Felhívás előfizetésre ! Az „Evangelikus Egyház és Iskola" pályafutásának tizenegyedik évfolyamát kezdi meg. Istennek, a mi mennyei Atyánknak áldó kegyelme, hitrokonainknak szellemi és anyagi támogatása, evangyéliomi anyaszentegyházunk hő szeretete azon források, melyekből merítve bizalommal tekintünk a bizonytalan jövő elé. Maradunk a régiek. Nem keresünk más dicsőséget, mint hiven szolgálni egyházunk ügyét ; nem más jutalmat, mint a hiven teljesített kötelesség tudatából eredő megnyugovást. Feladatunk teljesítéséhez Urunk Üdvözítőnk szent