Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - A szülők természeti joga (Kund Samu)

Tizedik évfolyam. 47. szám. Pozsony, 1892. évi November 19-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r Előfizetési A ár: Egész évre 6 frt — kr. félévre . 3 B — „ negyedévre 1 , »0 * Egy szám ára: lí ! kr. o. é. J yV\ EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : Bélyegdij : külön 30 kr. TIRSZTYÉHSTSZKIY FERENCZ. Tartalom: „A szülők természeti joga." (Kund Samu.) -r- Viribus unitis. (Faix Mihály.) — Irodalom — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. „A szülők természeti joga." (Folyt, és vége.) A reversalisokba eddig mindig nagy óvatossággal bele lett irva és e beirás ezután is mindig megtörténnék, hogy az illető fél önként, minden kényszerítés nélkül, érett megfontolás után igéri oda, köti le gyermekeit. Hisz jól tudják, a kik reversalisokkal folytatnak csúfos üzelmeket, hogy a kényszerítés sajtolta igéret magában véve semmis. De az a szabad elhatározás, az az önkéntesség a legtöbb esetben hazug állítás, és csak olykép igaz, mint a lelketlen uzsorások karmai közé került megszorult ember váltójába beleirt összeg, a ki 50 forintot látott és irt 500-at! A ki egyházával, vallásával meghasonlott, két hét leforgása alatt megfontolva ügyét, megszabadulhat lelki jármától s békeséggel szabadon elintézheti elkeresztelési kérdését. A hypokrita, ki apáinak vallását, bensőségét nem érzi s meggondolatlanul, könynyelmüen eligéri gyermekeit, de e mellett külsőleg egyházában megmarad, nem érdemli meg, hogy a szülői természetes jognak és szabadságnak nevében intézkedhessék. A ki ellenben lelkiismeretének, jobb meggyőződésének ellenére nem birja megtenni papjánál a két bucsulátogatást, nem birja kiejteni a szót, megutálván őseim hitét, az lelki furdalás nélkül gyermekeit sem áldozhatja fel másnak. De megtörténhetik, hogy kényszerítő kerülmények nyomása, behatása alatt elerőtlenedik, botlik, elesik, enged. Avagy szabad, önkéntes elhatározás volna-e az, midőn valaki a gyóntatószék mindenféle kigondolható lelki kínzásai által lesújtott jegyesének feláldozza saját lelke nyugalmát, odaigéri születendő gyermekeit? Önkéntes elhatározás, megfontolt lépés volna-e az, midőn valaki eltelve szűzies szerelemmel egy szemérmetlen tanácsadó által a szerelem lehető gyümölcseire emlékeztettetvén, s ezek iránti alkudozásra nógattatván, a kinos helyzetnek jegyese iránti gyengéd kíméletből egy tollvonással véget vet? A szűzies jegyes boldogsága mámorában nem érez, nem ért, nem gondol egyebet, mint „szeretlek édesem! szívből szeretlek ! holtomig, szívem végső dobbanásáig szeretlek" ; ezt önként, szive legtisztább érzelmével, szabad akaratból vallja, érti, érzi, tudja; hogy ellenben elegendő lelki nyugalma, higgadtsága legyen jövendő szülői boldogsága felől azzal, a kitől ezt, a nélkül, hogy reá gondolna, várja, éretten, megfontolással alkudozni, az lélektani lehetetlenség ! Hátha még mások alkudoznak háta mögött egyéni szabadsága, szülői természeti joga érdekében î Ès a miben tudtán kivül megegyeztek leendő gyermekeinek lelki élete iránt, azt vele természetesen két megbízható tanú előtt (mert ez a főkellék!), mint saját, jól megfontolt, szabad akaratának nyilatkozatát aláíratják ! Mondjuk ki egyenesen az ilyen önkéntes elhatározást, szabad akaratot rendszerint a gyóntató atya erőszakolja ki a gyenge féltől, vagy a gyenge félnek gyenge feleitől. És ha mindegyik vegyes jegyes pár háta mögött két ellenérdekű lelki atya állana (a minthogy mondják, legyen szabad a vásár innen is, onnan is, legyen a protestáns papnak is esze, ha van a plébánosnak); és ha mindenik lelki atya folyton tüzelné s sarkallaná hivét azzal ellenkezőre, a mire ellenfél-kollegája viszont a maga hivét folyton tüzeli s sarkalja; ha ezen háborúságot szerző békeapostolok a háborúság üszkét a családszentélyébe is bevihetnék és itt folyton szíthatnák : az mégis nagyon kellemetlen látvány lenne s nagyon is kikényszerített szabad elhatározást szülne ! Nagyon bölcsen cselekedett törvényhozásunk, hogy a vegyes házasságokból származó gyermekek hitfelekezeti hovátartozását rendezte és az egyenlőség s viszonosság elvén akkép rendezte, a mikép az 1868. LDI. t.-cz. minden félreértést és megalkuvást kizáró szövegében olvasható. Vegyes vallású polgárok által lakott államban, a milyen a magyar állam is, főérdek, hogy a haza fiai közti béke, melyre a törvényhozásnak sokat kell adni, fentartassék. Ez csak úgy lehetséges, hogy a