Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - A szülők természeti joga (Kund Samu)

Tizedik évfolyam. 46. szám. Pozsony, 1892. évi November 12-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. A Előfizetési ár: Egész évre 6 írt — kr. félévre . . . 3 , - , negyedévre . 1 , 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. V J yVlEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 80 kr. Tartalom: „A szülők természeti joga." Kund Samu. — Az iskolaszékek mint végrehajtók. Tolnai József. — Nekrolog. Vegyesek. — Pályázatok. Belföld. — „A szülök természeti jogar" Az el kereszt el ési perben „a szülők természeti joga", azaz azon szabadsága, bogy gyermekeik vallásáról rendelkezhessenek, a római táborban ujabban-ujabban nyomatékosan van hangoztatva. Szabadság, szabad elhatározás, természetadta jog! mindenesetre kellemesen cseng a XIX. század fiainak fülében és élénk visszhangra talál sziveikben. Ügyesen van megválasztva a jelszó! Meglátszik rajta, hogy a kik azt feltalálták, Jézus intését: „legyetek okosak mint a kigyók", nagyon megszívlelték (ámde azért nem mindig oly szelidek, mint a galambok). Az a szó Jákob szava, a kéz Ezsau keze. Ignotos fallit, notis est derisui ; ha annyira komoly dologban egyáltalán mosolyogni lehet. Különös jelenség mégis, hogy, a kik a magok szabad akaratát egy általuk csalatkozhatatlannak hitt, tiszteletre méltó öreg ember hivatalos nyilatkozatainak kemény jármába hajtják, másokra nézve az akarat szabad érvényesítését azon szövetkezetben oly fennen követelik, a melyről csak akkor engedik meg egy, hogy ,pati posse", ha az abból származó magzatok mindannyian a róm. kath. vallásnak eleve leköteleztetnek. És különös jelenség, hogy míg az 1843. év julius 5-én megjelent kir. resolutióra, mely a vegyes házasságból született gyermekek vallásos nevelését a jegyesek szabad megegyezésére hagyta, az akkori herczegprimás s utána a többi püspökök mindnyájan azt vallották, miszerint a kormány által kimondott elv, mely a róm. kath. szülőknek szabadságot adna gyermekeiket más vallásban, mint a róm. kath. vallásban nevelhetni, a róm. kath. hitelvekkel össze nem egyeztethető: addig napjainkban a róm. kath. magas klérus a róm. kath. egyház hitelveivel nagyon is összeegyeztethetőnek tartja a szülőknek azon természetadta jogát, gyermekeiknek vallásfelekezeti hovátartozását szabadon megállapíthatni. És mivel a magas kormánynak ismeretes rendelete ezt nem engedi meg, e rendeletet el nem fogadhatónak s azon szentesített törvényt, melynek becsületes foganatosítása iránt intézkedik azon rendelet, bár minden vallásfelekezetnek egyenlő mértékkel mér igazságot, megváltoztatandónak mondják. Távol van tőlem azt a következtetést levonni, hogy a róm. kath. magas klérusnak ma szinte azt az elvet kellene vallania, hogy a szülőknek azon joga, mely szerint gyermekeik vallását szabad megegyezésükkel állapítják meg, ellenkezik a róm. kath. egyház elveivel, és hogy ezt azért kellene vallania, mivel 1843-ban hivatali elődeik azonképen gondolkodtak. Változnak az idők, változnak az emberek, és a változó időkben változnak az emberek elvei is, változnak a stabilismusnak legmerevebben hódoló testületekben is. Da hát a szülék természeti jogának hangoztatásával tulajdonképen változtak-e a róm. kath. egyháznak elvei a vegyes házasságokból született gyermekek vallási nevelésére nézve? Kétségbevonhatatlan tény, hogy az 179°^. évi XXVI. törvénynek a vegyes házasságból származott gyermekek vallásbeli hovátartozása iránt hozott határozata a róm. kath. egyháznak nagyon kedvezett. A vegyes házasságokból született gyermekek 3/

4 részét biztosította a r. kath. egyház részére; a protestánsoknak ellenben csak */

4 részét engedte át, de azt is a „possint" fonalából font hálóval nagy részben elhalászták, sokszor bizony a zavarosban, melyet csináltak. Természetes, hogy a róm. kath. klérus egyházának ezen törvény biztosította előnyéről — ha már ennél még nagyobbat elérnie nem lehetett — lemondani semmi kedvet sem érzett. A „szülők természetes joga" akkor tőlük nyugodott! Még sem nyugodott egészen ! Igénybe vették biz' azt — a róm. kath. egyház javára, valahányszor a „possint" alapján a törvénybe bele magyarázott mindig törvénytelen térítvény és igéret által egy-egy evangelikus apa szinte fiait is lekötötte a