Evangélikus Egyház és Iskola 1892.
Tematikus tartalom - Czikkek - Vallástanítás kérdése állami és községi népiskolákban (Kund Samu9
alkotmányra, a tudomány mai szinvonalának megfelelő theol. intéztre van szükségünk : így nyilatkozott a helyzettel számolni akarókkal szemben 1880-ban a dunántuli egyházkerület. Az igények, amelyeket az egyet, egyház ép a tudományosság szempontjából — helyesen az akadémiához fűzött, nagyok voltak. A többnyire ifjú tanerőkből álló tanári kar nagy és szent feladata tudatára emelkedett, midőn az iskolaszerű lelkész képzés főkövetelményével, amelynél a gyakorlati ügyességek eltulajdonításán fekszik a hangsúly — szakított s megbízatása értelmében azon volt, hogy az évtizedek mulasztása a theol. tudományosság terén pótoltassék. — A theologiát a gyakorlat szempontja alá az élet helyezi; az akadémia azt csak a tudományosság szempontja alá helyezheti. A theologia csak azon esetben tudomány, ha annak tárgya ép úgy, mint a többi tudományoknak a tapasztalati, a történeti élet s ha módszere ugyanaz, mint amelyet tárgyuknak megfelelőleg alkalmaznak a többi tudományok. A látható kapcsot a többi tudományokkal nyújtja a philosophia, a láthatatlant : a történeti és philosophiai szellemmel járó kutatás. — Schleiermacher leszállította a sivár, száraz okoskodás és másrészt dogmatismus inkább képzelt magaslatairól a theologiát a közvetlen vallásos életre, a vallásos öntudatra; s ezen reális alapra kivánta az egyház dogmái keletkezését megérteni s történetileg értékesíteni; de kivánta másrészt azt, hogy a vallás ezen öntudatban rejlő tényei, a mai kornak megfelelőleg, a mai összmfíveltség szellemével egyezőleg, a mai culturalis élet eszményi világában otthonos theologus által rendszeresíttessenek. A történeti iskola a külső történeti tények és okmányok mögött szinte kereste az azok mögött működő vallási egyéni erőket: a tényeket a történeti kritika legszigorúbb élével kivánta bonczolni s történeti hitelességük értékét meghatározni s az így constatált történeti tényeket, mint a vallásos egyéniség sajátos kifejezéseit megérteni. Az eddig homályos összhangba összefolyó, a kedélyt gyakorlati szempontból megnyugtató kép világossá, élénkké, egyéni erők kölcsönhatása alapján a vallás eszméje által valódi szerves egységgé vált, mely egyéni változatossága által egyéni vallásos életet kelt s egysége által nemcsak megnyugtat, hanem az Istenben az ellentéteket egységben szemlélőt a végesség határai fölé boldogon felemeli. S maga a Krisztus vallási tudatában megjelent Istenfiúságnak örökérvényű elve is, ezen kereszténységet és nevezetesen evangelikus vallásunkat meghatárzó elv levésében és megvalósulásában az emberiség történeti összfejlődésébe helyeztetik s még csak ezen általános vallástörténeti szempont alatt emeltetik tudatunkra a keresztény vallás és a vallás alakulásainak sajátossága. A történeti tények és okmányok ily kutatását, ily életteljes tanulmányozását és értékesítését, a ker. vallás történeténetének ily tág keretében való helyezését kivánja a mai tudomány a prot. theologiától. S mind ez így szerzett kincsek magyarhoni ág. h. ev. egy342 házunk érdekében értékesítendők s érvényesítendők. Tudatra emelendő azon charisma, amely a magyar nemzeti szellem behatása által egyéniesült ág. h. ev. hazai egyházunknak adatott; s a gyakorlati theologia ismét elvileg igyekszik megállapítani, hogy ezen nemzetileg egyéniesült ev. vallásunk a nemzetiségi és egyes egyéniségekre mikép alkalmazható Isten országa építése czéljából. Oh mily nagy, mily szent feladat jutott nékünk Isten kegyelméből osztályrészül. S e feladat megoldására a lefolyt tiz év alatt Isten segedelmével törekedtünk is. Munkánk hála Istennek nem volt hiábavaló. Küzdöttünk s el nem fáradtunk anyagi sanyarú viszonyaink közepette sem. Volt és jelen hallgatóink bizonyságot tesznek mellettünk. A régi volt theol. intézet gyümölcsei nem mérkőzhetnek a seminariumi munkásság gyümölcseivel, az akadémia szakvizsgálati munkáival. Hallgatóságunk tudományos önmunkásságát évek óta dicséri a „Gondolat." A testvéri szeretet az „Önsegélyző"ben emelt önmagának szép emléket s az Olvasókör a társas életben nyilvánuló nemes törekvés és verseny kedves otthonává válik. A tudomány iránti lelkes érdeklődés, Krisztus személyiségéből eredő erők tisztító és szentesítő hatása a magyarhoni ev. egyházunk lángoló szeretete, mely ennek hiveit saját nyelvükön ékesen kivánja szolgálni, a magyar hazánkért való lelkesülés s ezzel adott nemzeti missiónak tudata a nemzetieskedés sötét, kísérteties árnyait mindinkább elűzi. (Folyt, köv.) A vallástanítás kérdése állami s közA népiskolai közoktatás tárgyában 1868. hozott XXXVIH. t. cz. 57. §-a így hangzik : „a községi elemi népiskolákban hiveik hit és erkölcstani oktatásáról az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni." — És egynémely helyen akkép gondoskodtak, hogy a lelkésznek egyszerűen kötelességévé tették a népiskolában a vallástanítást a nélkül, hogy megszolgált javadalmat állapítottak volna meg a lelkész ezen ujabb terhes munkájáért; sőt néhol még saját pénzén kell fuvarost fogadnia messzebb eső filiájába, hacsak nem akar apostoli munkájára per pedes apostolorum utazni! Másutt belátóbbak a gyülekezetek s megfogadták az irás szavait: méltó a munkás bérére, vagy épen katechetát alkalmaztak. Még másutt legalább a gyalog járás fáradalmaitól mentették fel a lelki atyát, hogy lankadatlan erővel szentelhesse magát a vallástanításnak. Más helyen még a községi, illetve állami tanítóval szerződtek meg a szülék, kötelezvén magokat külön tandíjfizetésére a vallásoktatásért! Végül még sok hely van, hol a hit- s erkölcstan tanításáról az országos törvénynek, s egyházunk érdekének ellenére gondoskodva épen nincs.