Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Nógrádi egyházmegye (r. l.)

az egyedül üdvözítő egyház épen ezen országban, melynek sorsa majdnem kizárólog a római szentszékre, az esztergomi érsekprimásra és ennek püspöki karára volt bizva. A szépen csiszolt, nagy szellemességgel és kiváló szőrszálhasogatással összeállított beszédekből meggyőződtünk újra, hogy az, mit a bíboros urak követelnek, nem más, mint a megfogyott mindenhatóságuk visszaállítása. Roszul eshetett ezen uraknak, kik nevelésük és hitük, vágyaik és ábrándjaik folytán még benn élnek a középkorban, midőn ellenük sikra léptek a protestáns főpapok, s a herczegprimás nagyon óvakodott, az előtte szóló evang. püspököket „püspök" jelzővel nevezni és csak szalónosan „méltóságos urak"-nak titulálta. íme, ezen uj viszonyainkban, a jogállam mindinkább való kiépítésében, a vallásfelekezetek egyenjogúságának hova tovább való megszilárdításában rejlik ama baj, mely a róm. kath. klérusnak annyira fáj, melyet mindenáron megszüntetni iparkodnak, hogy ismét kizárolagos urai lehessenek az egyházi és világi dolgoknak egyiránt. Most még csak édesgetve szólottak, aranyhálóval kinálta meg a herczegprimás a kormányt és a felekezeteket, hogy feküdjenek abba s édes álomba ringattassanak majd abban. Csak Schlauch püspök, a középkori egyházi dicsőségnek eme elszánt harczosa, merte kilátásba helyezni, hogy ha nyájas invitálás nem csábítja be az államot ezen aranyhálóba, majd őszkor jön a harcz, mert ők a róm. kath. mindenhatóságnak elszánt mentőinek tekintendők. Hát jöjjön a harcz. A két protestáns egyház nem riad vissza attól. Mellette van az ország közvéleménye. Ez, meg mi, a vallás és valódi lelkiismereti szabadságnak leszünk mentői. Bierbrunner Gusztáv. nirlii, A nógrádi ág. hitv. ev. egyházmegyéből. — Egyházmegyénk f. évi közgyűlését július hó 5. és 6.-án B.-gyarmaton Nsgos Laszkáry Gyula esp. felügyelő' — s Ntiszt. Svehla János fó'esperes urak ikerelnöklete alatt az egyházi férfiak szép számú részvéte mellett, de a világi urak csekély érdeklődésével tartotta meg. — Hogy a világi urak, csekély számban — 48 felügyelő között csak mintegy öthat — jelentek meg ezen közgyűlésen, részben annak tulajdonitható, mert nem alkalmas időben hivatott össze ezen közgyűlés, részben azonban talán annak is, hogy a lelkészek valószínűleg megfeledkeznek abbeli kötelességükről, hogy egyházfelügyelőjüket értesítsék a közgyűlés határidejéről, a mi, ha úgy volna, mindenesetre nagy hiba, miután ők egyébként nem vehetnek tudomást esp. gyűléseinkről. — Mind az által jól esett ott látnunk egyh. felügyelőink s világi notabilitásaink sorából : Nsgos Veres Ernő, VeresI Imre, Br. Marsall Rudolf, Újhelyi Boldizsár, Ivánka György, Horváth Danó, Algöver Mihály, Bende Gyula' urakat s a közgyűlésülket megtisztelő Nsgos Kosztka Mihály, újonnan kinevezett megyei kír. tanfelügyelő urat is. A közgyűlés lefolyása különben a következő volt: Júl. 5.-én megtartatott 10 órakor a papi értekezlet, hol a felső-nógrádi, hegyi- és alsó nógrádi értekezletek jegyzőkönyvei olvastattak fel s egyes pontjai vétettek tárgyalás alá. Délután 2 órakor kezdetét vette a dekanalis szék, hol tudomást szerezhetett kiki a tanügy állásáról az 1891/2 iskolai évben. Ezután megtartatott a papi özvegy-árvaszék ülése, melynek végeztével közös értekezleten beszéltettek meg a közgyűlés fontosabb tárgyai. — Másnap júl. 6.-án, a közgyűlés tulajdonképeni napján, 7 órakor gyámintézeti istentiszteletre hívott össze b.-gyarmati egyházunk nagy harangja, — de bizony nagyon gyéren látogatott istentisztelet volt ez. Az Isten tisztelet „Maradj meg kegyelmeddel" énekkel vette kezdetét, mely után Biszkup Béla gy.-int. jegyző s ozdini lelkész testvéiünk oltár elől mondott egy igen szép imát s felolvasta az alkalmi textust (1. Tess. 5, B—8) s áldást adva a gyülekezetre eloszlott ez a templomból, hogy a polgári leányiskolában öszegj ülvén 8 órakor hozzálásson a gyámintézeti gyűlésnek Nsgos Laszkáry Gyula világi-, s Margócsy József egyh. ellökök vezetése mellett a gyámintézeti ügyek tárgyalásához. — Ezen a kerületnek segélyezésre ajánltattak: Agárd, Bánk, Legénd, az egyet, gy.-int. nagy szeretetadományára s esetleg a kisszeretet adományra : Agárd, egyéb kisebb adományokra a fent nevezett többi egyházak. A Gusztáv-Adolf egyletnek ajánltattak ; Szécsény és Salgó-Tarján. Gyámint. offert. 7 frt 70 krt. Mintegy negyedórái szünet után 9 órakor kezdetét vette a ^ közgyűlés. Nt. főesperes úr buzgó fohászával s Nsgos Laszkáry Gyula felügyelő úr üdvözlő szavaival, valamint a jk. hitelesítő bizottság tagjainak kijelölésével. Ezután átvette a szót szeretve tisztelt főesperesünk terjedelmes s részletes évi jelentésének olvasásával, melyben mindenek előtt visszapillantást tett a lefolyt zsinatra, — király ő felségének 25 éves koronázási jubileumára. — Megtudtuk továbbá az évi jelentésből, hogy azon egyházak, melyek a mult évben az aszódi leányiskolára nem adakoztak, utólagosan ez évben eleget tettek ebbeli kötelességöknek, valamint megtudtuk azt is, hogy a Zsedényiféle ösztöndíjban Machnik István uhorszkai és Mikula Endre losonczi tanítók részesítettek; — úgy szintén, hogy a halál angyala ez évben is megkívánta áldozatát, kiragadván esperességünkben az élők sorából Br. Podmaniczky László f. ü. és Sztik Gusztáv poltári tanító urakat s hogy Luczinban a betegeskedő s munkaképtelenné vált Plachy Sámuel lelkész fizetésének 60 °/

0"ával nyugalmaztatván helyettesül Kossaczky Mihály volt b.-gyarmati segédlelkész alkalmaztatott utódlási joggal, — ki is Reil Zsigmond abelovai le lkésszel az esperességnek ez alkalommal bemutattatott, Építkezésekre s javításokra esperességünk egyházai 4071 frtot költöttek a mult évben. — Nem sok, ha tekin- tetbe vesszük, hogy esperességünk 46 anyaegyházához 104 iskola tartozik. — De annál örvendetesebb a kegyadományok bősége, melyek sorozatát király ő felsége nyitotta meg, adván a mohorai 1.-egyháznak 100 frtot. Utána következtek : Nmélts. Szontágh Pál s Nsgos Laszkáry Gyula zsinati világi képviselő uraink, kik zsinati