Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Veszprémi egyházmegye (Eöri)

251 ságához képest, megszüntesse, a „régi idők maradványát", a kézi munka szoJgálmányt s megváltassa azt egyezség útján, bizonyos évkörre nem annyira készpénzben, mint inkább terményekben. Ez által is talán némileg lenditeni lehetne a pap és tanitói javadalmon, mind az adományozó, mind az elfogadó fél nagyobb megelégedésére?! — Ha ezen utóbbi mód nem mutatkoznék ajánlatosnak, úgy meg­tartatnék itt-ott, milyenségében mindig a szereplő egyéni­ségektől függő régi gyakorlat. — Ilyen eljárás mellett bizonynyal sok helyt emelhető volna a papi és tanitói javadalom azon minimumra, melyet az alkotmányozó zsinat is ilyenül megállapítani javasolt. S az igy elért eredmény, annál becsesebb, annál megörvendeztetőbb volna a felekre nézve egyiránt, mert nem a törvény kényszere által, hanem jóakaratú belátás és felbuzduló áldozatkészség által éret­nék el. — A próba nem árthat ! A közebéd beváltása, bevett szokásunkhoz biven s a templomi offertorium jelentékenyen nevelték esp. özv. árva intézetünk pénztárának alapját. Köszönet érte tházi gaz­dánknak s márthai kiváló tulajdonokkal is ékeskedő kedves nejének. Ezen paplakról sokan vallják: „Jó ott lenni!" H. V. A bácsszerémi esperesség Junius 29, 30.-án és Julius 1.-én tartotta ez évi gyűlését Újvidéken. Első napon előértekezlet volt, hol az ügyek annyira tisztáztattak, hogy a tulajdonképeni főgyülésen, csütörtökön hamar végez­hettek a sok tárgygyal.,, Megnyittatott a gyűlés az esperes által és lefolyt az ő és Scultéty Ede esperességi felügyelő ikerelnöksége alatt a templomban. Első helyen felolvastatott az esperességi jelentés, mely hü faépet ad a gyülekezetek, templomaik, iskoláik és intézeteik állapotáról. A sok oldalról jövő panaszok elintézésére kénytelen az esperesség mindig a pénzt előlegezni. Ezzel nagy és fölösleges kiadásai vannak és azért az határoztatott, hogy a panaszosok költségelőleget fizessenek ezentúl, mint az ügyvédeknél. Azután Mitrovicza, Kercsedin és Tiszakálm ánfalva anyásitási ügyei fordultak elő. Ezekben az határoztatott hogy első megkapja a jogot reá. A második elutasíttatik, mivel beadványa nincs törvényesen felszerelve és mivel képtelenséget is tartalmaz. Nevezetesen azt kérik, hogy legyen szabad eddigi levitatanitójukat, egy krisonanö ven­déket rendes papnak megválasztani. Tehát már a baptis­ták és nazarénusok sorsára jutunk — egyetemes papság vagyunk ! Tiszakálmánfalvára pedig bizottság küldetik ki, hogy az ügyet helyben tanulmányozva, mivel csak egyesek kérik az anyásitást, a gyűlésen megjelent curator és társai pedig nem tudnak az egész mozgalomról, Jó elvi határozatot is hozott a gyűlés, hogy ezentúl okleveles tanítót nem szabad többé próbaévre választani, mivel ez a tanitói kar lealázásával egyenlő. A bulkeszi tanitó, Bartsch Dávid ügye előfordulván, ki törvényellenesen léptetett elő — a gyűlés a status quo ante mellett nyilatkozik. Kula ev. filia pöre a kint lakó földbirtokosokkal szemben úgy végződött, hogy azok beadványa a 11% iskolaadó ellen mint elkésetten érkezett egyszerűen el­vettetik. Rebus bene gestis a nagy társaság a Fábry-féle ven­déglőbe vonult ebédre, hol természetesen komoly és elmés toasztokban nem volt hiány. Még a megjelent öt káplánra is mondatott felköszöntő, de nem koczintott velők senki. Szegény káplánok ! Délután és másnap még bizottsági gyűlések voltak. Ezek határozatairól nem referálhatunk, valamint a fenti gyűlést is csak nagyjából vázoljuk itt, alaposan jön majd a jegyzőkönyvekben. Addig is Isten velünk ! R. F. A veszprémi evang.-egyházmegye julius hó 5.-én tar­totta meg ez évi közgyűlését Veszprémben. A nagy kiterjedésű egyházmegye minden részéből jelentek meg képviselők, de sajnos, hogy legnagyobbrészt csak a papi karból. A tanítóság, különösen azonban a világi elem csak alig volt képviselve. Természetes tehát, hogy a gyűlés nagyon csendes volt. Csak egy két tárgynál nyert a gyűlés mozgalmasabb képet, s költözött be egy kis elevenség a gyűlésező atyák közé. így a terjedelmes esperesi jelentés folytan, melyet az agg esperes szokott gonddal állított össze s mely bepillantást enged az egyes gyülekezetek mult évi életébe. Azután különösen akkor, midőn Ihász Lajos, a zalai egyházmegye felügyelője azon indítványnyal állott elő, hogy az egyházmegyei közgyűlés levélileg üdvözölje a dunántúli egyházkerület elnökét Radó Kálmánt, kinek Vas vármegye 10 esztendős főispánsága, a köztéren 25 esztendei működése és 25 éves házassága alkalmával jubileumot rendezett. A közgyűlés természetesen örömmel fogadta az indítványt, s azonnal intézkedett annak végrehajtását illetőleg. Közörömöt okozott a népiskolai bizottság jelen­tése is, melyszerint a vármegye területén létező 44 iskola között egy sem találkozott, mely a kellő mértéket meg nem ütné s hol a gyermekek előmenetelével teljesen mege­légedni nem lehetne. A tanitói kar tehát feladata magas­latán áll. Midőn ezt mi is konstatáljuk, nem mulaszthatjuk el abbeli óhajtásunknak kifejezést adni, hogy tanítóink azon a magaslaton, melyre magukat felküzdötték, ezután is maradjanak meg, az egyház és haza javára munkál­kodván. — A népiskolai bizottság egyébként, miután eddig lelki­ismeretesen betöltötte az egyházmegye által reá ruházott tisztséget, testületileg leköszönt, azon óhajtásának adván kifejezést, hogy az uj cyclusra az egyházmegye másik részén, a bakonyvidéken lakó egyénekből alakíttassák meg a népiskolai bizottság. A közgyűlés ezt méltányosnak tartván, a népiskolai bizottságot a következőképen alakí­totta meg: elnök Kolbenheyer Albert csernyei lelkész és Barcza Kálmán veszprémi ügyvéd, egyhm. vil. jegyző ; tagok : Zsakó János, Pulay Grábor és Szalay Ferencz Jel­készek ; Purgly Sándor, Fischer Károly és Bórik Dániel fel­ügyelők ; Birnbaum Sándor, Barabás Gráspár, Pöntör István, Horváth Ferencz é* Almán Brúnó tanítók. Iskolavizsgálókúl megválasztotta a közgyűlés a.) a Bakony felső vidékére : Nagy Sándor lelkészt és Csányi Lajos tanítót ; b.) a B. alsó vidékére : Zsakó János lelkészt és Horváth Ferencz tanítót; c.) a Somlyó felső vidékére: Szalay László lelkészt és Plevniczky Pál tanitót ; d.) a S. alsó vid : Szily Lénárd lelkészt és Rónay Pál tanitót. A Baldácsy- féle segélyre Kaply Lajosnét, Bélák

Next

/
Oldalképek
Tartalom