Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

lelket számláló egyház két lelkészi s 15 — 20 rendes tanítói állással nagy terheket hordozó egyház ugyan annyi jogot gyakorol, mint egy régi, tetemes alapítványokból élő, 2 lelkészi s 2—3 tanitói állást fentartó 1200—1500 lélekből álló kis egyház ? . . . Figyelembe kivánja vétetni a történeti fejlődést is. Emlékeztet, hogy az 1791. évi zsinat sok tekintetben a consistorialis rendszernek hódolt, midőn a zsinatba meghívta a patronusokat is tanácskozási és szavazati joggal felruházván azokat; ma pedig a zsinat a képviseleti rendszer alapján van egybealkotva. Hát a presbyteriumban is nem azok tauácskoznak és döntenek-e, a kik oda beválasztattak? ... A történeti fejlődés is ime egyházunkban a képviseleti rendszerbe visz át, a nélkül, hogy a múlttal mindenben egyszerre szakítana. Kifejezést nyer ez a javaslatban is, azért azt Tóth módosítása mellett elfogadásra ajánlja. Thé busz csatlakozik Laszkáry módosítványához. Prónay D. br. Sokban egészen egyet ért Poszvékkal és várta is attól, hogy a vegyes rendszert fogja ajánlani, a melynek ő is híve; mert a képviseleti rendszerrel is járhat nagy igazságtalanság, a mint jár sokszor a testületi rendszerrel is, egyik sem lévén maga a tökéletesség. Innen van, hogy két egyházkerületünk a testületi rendszert hozta be, mely egyikben (tiszai) jónak, a másikban (dunáninneni) rosznak bizonyult; a más két egyházkerület a képviseleti rendszert alkalmazza, mely egyikben (bányai) jónak bizonyult, a másikban (épen Dunántúl) nem gyakoroltatik, bár behozatott. Bizonyos esetekben jó a testületi szavazás, p. o. esperes, püspök stb. választásnál : más esetekben jó a képviseleti szavazás. De ne feledjük, hogy egyházuuknak egymástól teljesen független, kissebb-nagyobb egyházaknak szabad csoportosulásából jött létre. Ezen egyházak, mint egyedek, megtartani kívánják az egyedeket megillető jogot és szabadságot s ezektől ő nem hajlandó azokat megfosztani; — ügy azonban, hogy mégis igazságtalan ne legyen, azért annyi szavazatot ád az egyháznak, a hány abban a rendes lelkészi állások száma. Mivel a c) pontban különben sincs következetességgel egész végig a képviseleti elv keresztül vive, mert 8000 léleknél megáll ; mivel a szavazati nagyobb, illetve több jognak megnyerhetése majd a nagy egyházakat buzdítani fogja újabb lelkészi állások szervezésére : ez okoknál fogva Laszkáry módosítását pártolja. Stefanovics figyelmeztet, hogy már is benne vagyunk a képviseleti rendszerben. Ennek bizonyságául utal a már elfogadott 44. §-ra, mely szerint p. o. az 1000 lelket számláló egyházat nem mindenki, hanem legfeljebb 200 tag képviseli; utal a zsinatra, mely szinte képviseleti alapon lett összehíva. A c) pontot tehát tekintettel a 95. §-ra elfogadja. Elnök jelentvén, hogy még többen vannak szólásra feljegyezve, az idő pedig már a d. u. 1 órán túl haladott, az ülést bezárja azon figyelmeztetéssel, hogy miután ma d. u. Baross Gábor keresk. minister temetésén a zsinat testületileg képviselteti magát, azért az ülés folytatása ma d. u. elmarad s a legközelebbi ülés holnap reggel 9 órakor kezdődik. Nagy Sándor. 1892. május 13-án. A tegnap délelőtt és délután tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván hitelesítetett. Felvétetett az alkotmányügyi törvjavaslat 64. §-a után a 3 alatti czím, mely változatlan elfogadtatott. A 65. §-nál Kram ár Béla azt indítványozza, hogy az ilyenképen szövegeztessék : „A lelkész az egyházközségnek egyik kormányzója, a lelkiekben gondozója és a lelkészi hivatal vezetője" — Elfogadtatott. A 66. § Gaál Mihály indítványára, minthogy az már a 61. §-ban úgy is ki van fejezve — kihagyatott. A 67. §-nál Br. Prónay Dezső a szakasz kihagyását indítványozza, Purgly Sándor a szakasz végére oda kivánja toldatni : „és felügyel az iskolákra, különösen a vallásoktatásra." Laucsek Jónás beadott módosítványában a szakaszban a lelkészi teendőket részletesen indítványozza felsorolni. — Kapi Gyula a §-hoz a következő toldást adja be: „Mint az iskolaszék egyik elnöke őrködik a felügyelővel együtt az egyházközség iskolájának szelleme felett." — Schneller István e §-hoz még azt kivánja toldatni „s közreműködik egyháza valamint a közegyház építkezését czélzó intézményeknél." — Zsilinszky Mihály a szakasz fentartása mellett szól s hozzá járul Purgly Sándor módosításához. — L a u k ó Károly a szakasz egyes részeit indítványozza felcserélni. — Kmety János a 3.-ik sorban „hirdeti" szó után beillesztetni óhajtja : „az ág. hitv. evang. egyház symbolikus könyveinek értelmében." Bal tik Frigyes a szakaszt elfogadja, Szontágh Pál (nógrádi) Br. Prónay Dezső indítványát pártolja s a szakaszt kihagyni kéri. Hörk József a szakasz szövegezését a következőkép indítványozza : „Mint az egyházközség lelki gondozója őrködjék az egyházközség tagjainak hithűsége és erkölcsi tisztasága felett, nevezetesen : a) hirdeti az Isten igéjét; b) kiszolgáltatja a szentségeket, és végzi az összes egyházi szent cselekvényeket; c) gyakorolja a cura pastoralist; d) gondot fordít az ifjúság valláserkölcsi nevelésére; e) és végzi a lelkészi hivatal minden egyházjogi teendőit." Fabiny Teofil a § 3.-dik sorába „felett" szó után beszuratni kéri : „gyakorolja a hívek házi látogatását." Andorka Gyula a §-t fentartja, csatlakozik Purgly és Fabiny módosításához. Győry E. kihagyatni kéri a szakaszt, ha ez nem történnék, csatlakozik Purgly módosításához. Kram ár Béla a szakaszt fentartani kivánja Purgly módosításával, Terray Gyula Hörk szövegezését fogadja el avval a megtoldással : „az egyházközség anyagi ügyeinek előmozdítója és szigorú ellenőre." Radó Kálmán Purgly, Fabiny és Laukó indítványának kibővítésével fentartja a szakaszt. Berzsenyi Jenő a § kihagyása mellett szól, mi ha nem történik Hörk módosítását fogadja el. Ajkay B. kihagyandónak véli a szakaszt, Händel Hörk módosítását ajánlja. Befejez-