Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

160 Adolf-egylet elnöke, az ő czímére intézve üdvözlő táviratot küldött a zsinatnak. A zsinat örvendetes tudomásul vette ezen jelentést és a válasznak szövegezésével Zelenka Pált bízta meg. — Ezután beadattak a szavazatok az alelnökök, továbbá az összeegyeztető bizottság tagjainak választását illetőleg s folytattatott az alkotmányjavaslat 4. §-ának tárgyalása. Kram ár Béla azt kívánja, hogy a 4. § olvasztassék össze az 5. §-al, a mely utóbbi a más felekezetekhez s az államhoz való viszonyról szól. Radó Kálmán azt hiszi, hogy az uniót mindenkinek óhajtania kell, azonban ezen óhajtás a mi életünkben megvalósulni nem fog; a jövő kedvéért veszélyeztetni a jelent, a reményért a békét, nem tartja helyesnek s azért a 4. § t a vegyes bizottsághoz utasítaná. Hasonló értelemben szólnak Laukó Károly és Terray Gyula. Bachát Dániel Zelenka indítványához csatlakozik. Barcza Géza elfogadja a 4. §-t. F aj n or István a vegyes bizottsághoz kívánja utasítani. Poszvék Sándor a következő módosítványt adja be: „A magyarországi mindkét hitvallású evangelikus egyház között fennálló testvéri viszonynál fogva, az evangelikus egyház — a viszonosság feltétele alatt — saját hívei és az evang. ref. egyház hívei között, egyházunkhoz való viszonyuk, úgy jogaik, mint kötelezettségök tekintetében különbséget nem tesz." Kmetty esperes úr unió mellett van, de nem reális hű personális uniót akar, az az szövetséget a közös király a Jézus Krisztus vezérlete alatt. A közös közigazgatási forumot perhorrescálja és egy ilyen egyházi rájxrátba nem megy be. Zsilinszky Mihály mindig azon volt, hogy úgy a ref. atyafiakhoz mint az erdélyi szász evangélikusokhoz való viszonyunk, minél szorosabb és minél bensőbben lehessen és ezért elfogadja a 4. §, de az ellen sincs kifogása, hogyha az a vegyes bizottsághoz utasíttatik. Justh Samu István a 4. § kihagyása mellett szól. Krcsméry Radónak a javaslatát támogatja és a zsinat, miután még Kund Samu előadó a 4. § változatlan fenntartását ajánlotta, a 4. § a vegyes bizottsághoz utasította. Tárgyal tátott a törvényjavaslat 5. §-a, a mely a következőképen hangzik: „Az evangelikus egyház — az országban létező többi egyházakkal szemben az egyenjogúság és viszonosság elveihez ragaszkodva — nevelés, tanítás s a hitélet ápolás által közreműködik az állam valláserkölcsi czéljainak megvalósításában ; de ezen közművelődési (culturalis) feladatának sikeres megoldása czéljából, az országos törvényekben részére biztosított állami javadalmazást viszont igénybe kívánja venni." P róna y Dezső báró ezen § kihagyását kívánja, mivel ezen § összefügg az előző §-al, a mely a vegyes bizottsághoz utasíttatott, továbbá mivel benne többféle foglaltatik s végül mivel ő az államsegély igénybe vételét az autonómiára nézve veszedelmesnek tartja. Itt a tanácskozás megszakíttatván Péchy Tamás elnök meleg szavakkal üdvözölte a szinaton megjelent Duka Tivadart, az angol bibliaterjesztőtársulat választmányának tagját, a mely üdvözletre Duka Tivadar hazánkfia hasonló melegséggel mondott köszönetet. A tárgyalás folytattatván, Zelenka Pál az államsegély igénybevétele mellett érvelvén, a következő módosítást nyújtja be: „Az evang. ref. testvérfelekezethez való viszonyt illetőleg külön fogván nyilatkozni, az evang. egyház az országban létező többi egyházakkal szemben stb." (folytatva mint a javaslat.) Podmaniczky Géza báró ezen 5. §-t akkor óhajtja tárgyaltatni, a mikor a 4. § a vegyes bizottságtól visszajött. Zsilinszky Mihály nem tartja veszedelmesnek az államsegély elfogadását, mert a mint az absolut állam ellen küzdeni érdem volt, úgy az alkotmányos állam ellen való küzdézt nem tartja érdemnek és az állam, akár fogadunk el tőle segélyt, akár nem, minden esetben hozhat olyan törvényeket, a melyek az autonómiát szűkebb körre szorítják, a mint hogy az iskolaügyet illetőleg hozott is, s végül az egész autonomia az állam oltalmán nyugszik. Elfogadja a javaslat szövegét. Faj n or István azt állítja, hogy báró Prónay Dezső az által, hogy folytonosan egyetemes felügyelői hivatalát hangsúlyozza, provokálni akar. Ez visszaélés a bizalommal és fegyelmi vétséget képez. (Nagy zaj és eláll kiáltások.) Péchy Tamás figyelmezteti a szólót, hogy itt kiki szabadon szólhat. Fajnor István kijelenti, hogy ő Zelenka indítványához csatlakozik. báró Prónay Dezső személyes kérdésben kérvén szót, azon véleményének ad kifejezést, hogy a személyt igen nehezen lehet külön választani hivatalától. Fajnor István ügyvéd akkor is, mikor mint zsinati tag beszél és megfordítva. Hanem más kérdés az, hogy mennyi súlya van egyik és másik zsinati tag szavának. Örvendene, ha megtudná győzni a zsinatot. Egyébiránt ő nyugodtan néz vissza működésére. Fajnor István ismétli előbb mondott véleményét, a mire báró Prónay Dezső felkéri az elnököt annak constatálására, hogy mi jogon foglal ő itt helyet, mert ha ez nem történik, akkor ő elhagyja a zsinatot. Péchy Tamás constatálja, hogy br. Prónay Dezső mint egyetemes felügyelő hivatalánál fogva foglal helyet a zsinaton. Baltik Frigyes elfogadja az 5. § azon csekély módosítással, mely szerint az utolsó három szó „igénybe kívánja venni" helyébe ezen kifejezés teendő „igénybe veszi".