Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Zsinati pénzügyi bizottság tárgyalása (–r. –l.)

118 Az az ösztöndíj nem magyarok számára van alapítva, tehát magyar ember nem is folyamodhatik érte. Az egész tervezetben egyetlen szó sincs magyarokról, hanem csak osztrák theologusokról. Akinek a gyomra beveszi, hogy magát 500 márkáért osztráknak vallja, ám tegye s élvezze egészséggel az ösztöndijat, de már én, ha éhen halnék, se vennék fel belőle egyetlen fillért sem azon a czimen, hogy osztrák ösztöndíj. Lipcsében is van 4 ösztöndíj osztrákok számára, s a mi derék szász honfitársaink, kik Halléban magyar állampolgárok, itt már osztráknak keresztelkednek ki pár száz márkáért, élvezik is azokat szorgalmasan, de mikor erről az egyetem engem is értesítetett, egyszerűen meg sem emlékeztem róla többet s alig is hiszem, hogy akadna magyar, ki képes volna érte folyamodni. Tehát nem azért nem megyünk mi Erlangenbe s a vele rokon irányú egyetemekre, mert nem vagyunk jó evangélikusok, hanem mert másutt segélyt is élvezhetünk, ott pedig nem és pedig részben az ajánlat, részben pedig az ösztöndíj természete miatt. Ezt szükségesnek véltem elmondani azok felvilágosítására, kik a külföld előtt czélzatosan rosz színben tüntetnek fel bennünket. S végül még egy, bár nem külföldön osztott, de külföldre szóló hazai ösztöndíjról legyen szabad pár szót szólanom. Nem tudom, minden kerületben úgy van-e, de a mi bányakerületünkben a kerület által adott segély csak a tanév teljes bevégzése s a hazajövetel után utalványoztatik ki. Azt hiszem, nem veszik tőlem rosz néven, ha a segélyezésnek e módját legalább is sajátszerűnek nevezem. Ha a miatt van ez intézkedés, hogy a kerület azzal biztosítva legyen, hogy csak olyanokat segélyez, akik tényleg befejezték az évet s nem hagyták ott hanyagul idejekorán tanulmányaikat : tényleg jól ellenőrizheti a külföldön időző kebelbeli theologusokat, de én úgy találom, hogy a segélyezettre nézve a segélyezésnek e módja míg bizalmatlansága miatt megszégyenítő, addig másrészt utólagos felvehetése miatt már nem is segély, hanem legfölebb pótlék vagy ajándék. A Glosianumot s más ösztöndijakat is csak a második félévre történt beiratkozás igazolása után lehet felvenni, sőt péld. a pozsonyi Koehler-Schindler-félének második felét csakis júniusban utalják ki : de mégis legalább az év befejezése s a hazautazás előtt, amikor az embernek nagyon sok mindenféle költsége van. Én azt hiszem, a mi kerületünk sem csalódna azokban, akiket segélyezésében részesíteni jónak lát, a segélyezettekre nézve meg határozottan előnyösebb volna, ha a kerület által megszavazott ösztöndíjat a kint töltött év folyamán, már akár a második félév kezdetén, akár az év végén, de még külföldre utalná ki. Mindezeket az illetékes körök szives figyelmébe ajánlom. Baffay Sándor, s.-lelkész. üirlii. Zsinati pénzügyi bizottság tárgyalása (márcz. 28—31.) Bizottsági elnök, Podmaniczky Gréza báró megnyitván a tanácskozást annak további vezetését dr. Schreiner Károly alelnöknek adja át, okúi hozván, hogy elfoglaltsága miatt a folytonos jelenlétben akadályozva van. Tárgyalási alapul elfogadtatott Poszvék Sándor előadó törvényjavaslata az egyházi háztartás rendezése tárgyában. A tárgyalás buzgó részvét és emelkedett hangulat mellett négy teljes napon át naponként délelőtti 9 órától délutáni 1 óráig, s három órától esti hét óráig tartott. így sikerült a nehéz és fontos tárgyat, melyet azonban Poszvék Sándor előadó úr kitűnően előkészített s remek indokolással ellátott, a bizottsági tagok egyértelmű megállapodása szerint elintézni. Az immár zsinati teljes ülés elé kerülendő törvényjavaslat előbb általános határozatokban elvként biztositja az egyházgyülekezetek azon jogát, hogy vagyonukkal szabadon rendelkezzenek, de kimondja a felsőbb hatóságok ellenőrzési jogát és kötelességét is. Azután fejezetenként meghatároztatik a gyülekezeti, egyházmegyei, egyházkerületi és egyetemes egyházi háztartás, s felállíttatnak az egyházmegyei, egyházkerületi és egyetemes egyházi számvevőszékek, melyek az ellenőrködést és felülvizsgálatot gyakorolják az alsóbbfoku egyházi testület irányában. Az egyetem pénzügyét egy külön a kerületekből alakított számvevőszék vizsgálja fölül, azonkívül az egyetem számadásai a kerületekkel is közlendők lesznek. Az administrativ hatáskörrel bíró pénzügyi bizottságok teendőit szabályrendeletek fogják körülírni. A többi határozatok közül legfontosabbak a következők. A gyülekezeti költségvetés fedezeti részében a kivetés módja akként szabályoztatik, hogy első sorba jő a személyes járandóság 10 frt. maximalis összegig tekintettel a gyülekezeti tagok keresetére s társadalmi állására (osztályadó) ; s ha ily módon a hiány nem fedezhető : jő az egyenes állami adóra kivethető százalék, mely a gyülekezet körében nem lakó tagokat csak felében terhelheti. A felsőbb egyházi testületek adókivetési joga korlátoztatik azzal, hogy ha teheremelésről vagy új adókulcs behozataláról van szó : a gyülekezetek többségének hozzájárulása szükséges. A lelkészeknek tisztességes lakáson és kerten kívül 800 frt legkisebb javadalom állapíttatik meg. A közmunkák és fuvarbeli szolgálmányok megváltandók, sőt — legalább papüresedés alkalmával — a terményekben és földbirtok haszonélvezetében álló lelkészi javadalmazás is lehetőleg készpénz fizetésre változtatandó. A stóláknaK megszüntetése a dunáninneni képviselőknek ellenkezésén akadt meg. Legnehezebb tárgy volt, s leginkább vette igénybe a bizottság tagjainak szellemi erőfeszítését az egyházi közalap létesítésének módozata. Neveket mellőzve megjegyzem, hogy eleinte négy javaslat foglalkoztatta a bizottságot : a fejenként egyszersmindenkorra fizetendő 1 frt, az évenként fizetendő fejenkénti 5 kros járulék, az önkéntes bevallás alapján elvállalandó évi tiszta jövedelem egy ezredrészének beszolgáltatása és gyámintézeti alapon való gyűjtés, de vidékek szerinti osztályozással és a legkisebb várandóság megállapításával. Végre el lett fogadva és pedig egyér-