Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Még egy szót a lelkész-tanítói szakképzettség hiányának kérdéséhez

90 tény vallásnak egyedüli kútforrása az új testamentom" és hogy „ebből a kutforrásból kell megítélni minden keresztyén felekezetnek tantételeit", valamint abban is, hogy: „Nekünk mindegyikünknek a szentírás nyitott könyv, melyhez mindenki férhet", és semmi sem áll távolabb tőlünk, mint azon épen nem protestáns felfogás osztása : „hogy a vallásban vakon hinni kell és az észnek nincsen semmi köze hozzá." Ámde azért korántsem érthetünk egyet azon állításával, hogy: „a vallásos tantételek és a kath. vallásos dogmának megítélésére csak ép és felvilágosodott ész kell, és semmi más." Kell bizony ahhoz egyéb is! Kell hozzá először is az, hogy a ki a vallás felett elfogulatlan ítéletet akar mondani, ne vélekedjék arról oly kicsinlőleg, mint Nendtwich úr, a ki szerint : „A természetvizsgálók soha (?) legalább a józanabb része, sohasem támadja meg a vallást, a hitet. Ez nekik egészen félre eső dolog, ezzel ők nem foglalkoznak . . (Nyilt levél 4); kell hozzá továbbá az, hogy a ki Ítéletét egyúttal alaposnak is kívánja tekintetni, a maga „ép és felvilágosodott eszét" a vallástudománynak és különösen a szentírásnak beható tanulmányozásából merített belátással fegyverezze fel, a mi nélkül : „annyit sem ér ítélete, mint a papiros, melyre irva van." Hát hiszen a természettudománynak is a természet képezi egyedüli kutforrását, ép úgy, mint a ker. vallásnak a szentírás és ebből a kutforrásból kell megítélni minden természettudományi elmélet tantételeit, s nekünk mindegyikünknek a természet nyitott könyv, melyhez mindenki férhet, és bizonyára a természettudósok józanabb része között sem akad senki, aki azt vallaná, hogy az akár általa, akár mások által felállított elméletekben vakon hinni kell és nem a természet maga próbaköve az elmélet igazságának, s ime ugyanazon praemissákból a tudós szerző mégsem ugyanazt a consequentiát vonja le, mint az előbbi esetben, hogy t. i. a természettudományok tételeinek megítélésére „csak ép és felvilágosodott ész kell. és semmi más", hanem azt, hogy : „a ki azt állítani merészli, a maga tudományának csak igen csekély mértékét árulja el." Ezen levont következtetést, a mely azonban, ismét megjegyezzük, nem Nendtwich úr okoskodása szerint folyik az előzményekből, mi teljesen magunkévá teszszüs, de nemcsak a természettudományokra alkalmazzuk, hanem ép úgy, vagy még inkább a vallás kérdéseire. Avagy nem ép oly mértékben megkivánható-e a vallásos jelenségekkel való alapos foglalkozás attól, aki a vallás dolgairól akar döntőleg nyilatkozni, mint a természet beható tanulmányozása a természettudományi elméletek megitélőjétől ? Valóban nagyon csodálkozunk, hogy épen egy természettudós vonja kétségbe ezt, akit a saját tudománya legalaposabban megtaníthatott volna ferra, hogy mennyi tanulmányt, mennyi kutatást igényel a legegyszerűbbnek látszó természeti jelenségek helyes felfogása is s figyelmeztethetett volna arra, hogy amidőn az annyira csodált természettudomány a felsőbb analysis minden segédeszközével sem képes a három test, avagy az elektrostatika kissé bonyolódottabb problémáit, mégkevésbé az oly egyszerűeknek látszó nehézkedési, delejes és villamos ágensek mivoltát és működési módját megoldani s illetve megállapítani, hogy a bonyolódottabb s a mennyiségtan támogatását is nélkülözni kénytelen vegyi, biologiai, stb. kérdésekről ne is szóljunk: akkor talán kissé óvatosabbnak kellene lenni a végetlenül complicáltabb vallási dolgokra (minden félreértés elkerülése végett megjegyezzük, hogy itt nem a katholikus dogmákra és institutiókra czélzunk) vonatkozó ítélethozásban is, különösen, ha azok épen szerző szerint a természettudósra nézve egészen félreeső dolgok, amikkel nem foglalkozik. Nem akarjuk Nendtwich úr eljárását követve az általános vallástudomány és a ker. theologiához tartozó azon tudományokat felsorolni, amelyek az evangelium helyes felfogására okvetlenül szükségesek, hanem csak utalunk az ujabbkori protestáns theologiai irodalomra, amely sem terjedelem, sem tartalom, sem kiváló művelők tekintetében nem áll mögötte a természettudományi irodalomnak s amely épen úgy a különben mindenki részére nyitva álló evangéliom, — mint a természettudományi irodalom a természet, e szintén nyitott könyv helyes olvasásának, értelmezésének czéljából keletkezett s azt hiszszük, hogy Nendtwich úr maga is be fogja látni, miszerint nem alap nélkül találtunk szavai és eljárása között ellenmondást." — Az egyházjogtanra fizettek : Ntű Pósch Frigyes lelkész úr 6 frt. Mrva György 1. úr 3 frt. Vitális Gyula 1. úr 1 frt. 50 kr. Strba János 1. úr 1 frt. 50 kr. Ngs. Breznyik János lycz. igazgató úr Selmeczen 6 frt. t. Zimmermann Andor ev. 1. úr Gölniczbánya 1 frt. 50 kr. t. Adamovits Sámuel ev. s. 1. úr Nagylakon 1 frt. 50 kr. — Nyíregyházi hírek. A hegyek alján épült város fényes ev. gyülekezete évről-évre tetemes összegeket áldoz saját kulturális czéljaira, hogy a nyíregyházi gyülekezetet hegyen épült, az evangéliomszerű kitartó munkásság példájával ragyogó várossá tegye. Hosszú volna a lajstrom, ha kimerítően akarnánk szólni az istenfélelem és népmüvelés oltárára hozott minden áldozatról, azért csak a főbbeket említjük meg röviden, mintegy példával kívánván szolgálni, hogy buzgó vezetés és a hivek buzgó áldozatkészsége mellett mily terebélyes fává fejlődhetik az egyszerű mustármag, a gyülekezetek hitélete. Alig hat éve annak, hogy a nyíregyházi ev. gyülekezet fényes és nagyméretű templomát még fényesebbé tette és mintegy 60000 f r tt a 1, a kor műigényeinek és saját szükségleteinek megfelelőleg restauráltatta. Ugyancsak ez időben vetette azt körül egy ezreket érő szép rácsozattal, mely a templomot és környékét Nyíregyháza legszebb pontjává varázsolta. Nemrégiben szervezte a főgymnasiumi vallásoktatás ügyét s ide egy vallástanári állást rendszeresített, természetesen megfelelő terhet róván ez által is a gyülekezeti pénztárra. Most pedig a népiskolákra fordítja figyelmét s a városban szétszórtan elhelyezett mintegy 8 népiskoláját egy központi monumentális iskola palotában fogja helyezni, melyre már kiirta a pályázatot is. Tudomásunk szerint ez építkezésre nem kevesebb mint 31 pályázat lett benyújtva, — a terv szerint pedig az épület mintegy 80—100.000 írtba fog kerülni. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy ezen monumentális alkotások ideje összeesik azzal az időszakkal, a melyben nemcsak hogy minden egyéb tekintetben fejlesztette az egyház saját intézeteit, de egyszersmind adósságait (mintegy 40.000 frtot) is letörlesztette: méltán fel fog merülni a kérdés: hogyan volt mindez lehetséges? A felelet egyszerű s nem lehet több annál, a mit tudósításunk elején közöltünk : a hivek áldozatkészségében és a buzgó vezetésben nyerjük mindennek magyarázatát! — For ever! — Betartozik még megemlékeznünk Nyíregyháza egy nemrég elhúny t sareptai özvegyéről, özv. Csenge rySámuelné asszonyról, ki életében ezreket és ezreket adományozott egyháznak, városnak, — az egyház minden új, közhasznú vállalkozását tetemes pénzösszeggel segélyezte, — halálában pedig annak szolgáiról emlékezett meg nagy bőkezűséggel hagyván a két lelkésznek 100—100, a nemrég érkezett új segédlelkésznek pedig 50 frtot. A szeretet művét gyakorolta a földön, legyen jutalma az örök mennyei szeretet és béke ! — Körmöczbánya 1891. márcz. 9. Egyházunkban az utolsó időben több oly adakozás történt, melyeket jól esik nt. szerkesztő úr engedelmével, e lap utján is közzétennem. Id. Schnabel György úr adományozott az egyháznak 25 frtot, a szegények alapjának 5 frtot; Schöller Frigyes úr öcscsének Bélának hagyatékából diszkötésü bibliát két kötetben Doré képeivel ; Starke Gyula úr 5 frtot. A Kassán ez év elején elhalt özv. Muszy Péterné sz. Moesz Eleonora megemlékezett végrendeletében egyházunkról, melyben 87 év előtt született, 200 frttal, az