Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - VI. sz. kir. városi esperesség

•294 a kerületre menendő követeket, hogy esperességünk indokolt panaszainak és kérelmének kifejezést adva odahatni igyekezzenek, hogy szarvasi főiskolánk az államilag segélyzett selmeczi főgymnásiummal aránylagos segélyezésben részesíttessék, különösen pedig a tanitóképezdével felállított zenei tanszék számára évről-évre megszavazott 800 frtnyi segélyösszeg végre állandósítást nyerjen. Az 1891—92 tanévben a görög nyelv főgymnásiumunkon már a Yl-ba felmenőkre is facultativ tantárgygyá válván, az igazgató, illetve iskolai tanács véleményezésére kimondotta a közgyűlés, hogy a görög nyelv tekintve a remélhető államsegély megnyerését s ezzel az állami tanítási tervezet alkalmazásának szükségességét, az egyetemes tanügyi bizottság ismeretes indítványával szemben — melynek érvénye úgy is az egyetemes gyűlés határozatától függ — az V. és YI-ban a küszöbön álló tanévben facultativ tantárgynak lesz tekintendő. A „Zsedényi-féle" stipendiumra folyamodók közül a közgyűlés, a népiskolaszék ajánlatához képest s az abban megállapított sorrendben: Horváth Béla komlósi, Molnár János szarvasi, Trnovszky Sámuel ambrózfalvi tanítókat hozza illetékes helyen javaslatba. Esperességi gyámintézetünk, melynek ügyei pedig egy-két év óta Korén Pál gyámint. elnök vezetése alatt a legszebb fejlődésnek indultak, uj elnököt nyert Czinkotzky Márton alberti leik. társunk személyében. Hasztalan volt minden igyekezet, kísérlet a kipróbált s arra hivatott férfiút az elnöki széken továbbra is megtartani. Tárgyalásaink jelentékeny idejét most is — mint évek óta már — az orosház-vásárhelyi adózási kérdés foglalta le. Ezúttal legalább nem eredménytelenül, a mennyiben a hirlapilag is sokat tárgyalt vitás ügyben esperességi közgyűlésünk képviselőinek nagyobb része az orosházi egyház felfogását tette magáévá ; a mi ellen Vásárhely a kerületre felebbezett. Esperességi consistoriumunkat s a fegyelmi bizottságot újra kellvén megalakítani, a következő eredményt értük el. Consistorium elnöke Haasz Sándor, alelnök Mikolay Mihály, jegyző: Dr. Haviar Gyula, tagjai: Csermák Kálmán, Sárkány János, Veres József, Korén Pál az egyháziak, — Urzinyi János, Székács István, Dr. Nagy Elemér, Vidovszky János a világiak, Szirátzky János, Horváth Béla a tanférfiak sorából. A fegyelmi bizottságba az elnökségen kivül Harsányi Sándor és Szeberényi Andor egyfelől ; Haász Sándor, Glatz Antal másfelől, s mint tanférfi Benka Gyula választattak meg. Pihenő óráinkra tkomlósi lelkésztársaink nem egy kedves szórakozásról gondoskodtak, minő volt a magyar iskola javára rendezett nagy sikerű hangverseny Chován Kálmán budapesti kitűnő művész közreműködésével, díszelőadás, térzene, bankette stb. Az Urnák megszentelő Lelke képesítse őket a földiekben is gazdagon megáldott, szép Sionunk tovább építésén ! Petrovics Soma, esp. jegyző. * — A VI. szab. kir. városi ev. esperesség f. évi július hó 30-án Kis-Sz eb en szab. kir. városában tartotta meg évi közgyűlését mélt. Bánó József esper. felügyelő és főt. Sztehlo János főesperes ikerelnöklete alatt. A gyűlést megelőzőleg offertoriummal egybekötött gyámint. istenitisztelet tartatott nt. Linberger István késmárki lelkésznek jeles s nagyhatású szónoklata mellett. A gyűlést az esper. felügyelő nagyszabású beszéddel nyitotta meg, melyből a következőket mint közérdekűeket emeljük ki : „Van két fontos, általános egyházi ügy, melyet ez alkalom mai röviden érinteni kívánok. Az első a zsinat ügye. Méltóztatnak tudni, hogy a zsinat f. é. Dec. 5-re Budapestre van ös9zehiva. A legfelsőbb felterjesztésben elősorolt zsinati tárgyak közt nagy sajnálatomra említve nincs egy igen fontos ügy és ez az i s k o 1 a - ü g y ; iskoláink viszonya az államhoz, anyagi része különösen tanáraink fizetése, nyugdíjazása. Tudom, hogy ez magában még ki nem zárja, hogy ez tárgya ne lehessen a zsinatnak és hiszem és tudom, hogy lesz is. De miután ezen ügy véleményem szerint, nemcsak legfontosabb része egyházi életünknek, de e g yszersmind országos ügy is, szerettem volna már ezen felterjesztésben dokumentálva látni, hogy ez által ezen igen fontos ügy már jó eleve különösen 0 Felségének és a ministeriumnak figyelmét megragadja. Továbbá méltóztatnak tudni, hogy egyházunkban a dunáninneni kerület esperességeinek többsége renitenciát tanúsít a zsinattal szemben. Előhozom ezt csupán azért, hogy miután a zsinat összeállításának ügye a törvényhozásban már interpellatió tárgyát is képezte és erre válasz is adatott, — elmondhassam e részben szivem érzelmét. Ezen válasz, t. uraim, oly világos, nyilt, szabadelvű, józan volt, milyet m agyar minister prot. ügyben még soha nem adott. Ezért, hiszem, mindnyájok véleményét nyilvánítom, midőn itt az esp. elnöki székből elismerésemet, köszönetemet sőt hálámat nyilvánítom gr. Csáky Albin kultusminister tir irányában. Tudom, hogy a kultusmmister voltaképen csak kötelességét teljesítette. De hiszen épen az a kérdés, — hogy a haza irányában ki mit tart kötelességnek ? ki mit tart kötelességnek minister létére a protestánsok irányában Magyarországon. Ez egy oly elasztikus kérdés, voltaképen magának az alkotmányosságnak kérdése, és próbaköve a valódi nemes és alkotmányos érzelmű férfiúnak. Ha tehát egy minister az egész ország szine előtt félremagyarázhatatlanul és világosan nyilatkozik egy ily fontos ügyben, az teljes elismerést érdemel ! A másik tárgy, mit előhozni kívánok, következő. Azon táborban, mely már századok előtt természetes ellenségünk, — ma csak ellenfélnek akarom nevezni — jó idő óta azt lehet mondani az egész keresztyén világban és igy hazánkban is, egy oly reactionárius mozgalom észlelhető, mely nemcsak figyelmünket hivja fel, de legnagyobb éberségünket igényli. A világ, azt hiszem, máirégen tisztában van az iránt, hogy mi a protestantismus az egész emberi nem fejlődésére ? és tisztában van nálunk Magyarországon minden gondolkozó más vallású is : mily szükségesség, sőt áldás volt Magyarországra, a magyar alkotmányosságra, a protestantismus ! Tehát minden kísérlet, mely a régi obscurantismusba akar visszavezetni, nálunk merénylet az alkotmányosság ellen, mert Magyarországon alkotmány vagy csak tisztán szabadelvű, azaz protestáns szellemű lehet, vagy épen nem lehet! Szeretném megértetni, szeretném megmagyarázni azon más vallású főuraknak és egybázfőnököknek, kik az említett reaktionárius czél érdekében működnek, hogy a midőn ők a szabadelvű magyar alkotmányosság védpaizsa alatt oly kényelemmel