Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Zsinatonkivüli zsinatolás (Margócsy József)

•442 felfogásban képes leszen mindenkoron hazai törvényeink erős fegyverzetével az ellenkező törekvést, a meghozott joggyakorlatot, lia néliol létezne ilyen s itt-ott feltolná magát, halomra dönteni. Kund Samu. Zsinatonkivíili zsinatolás, Egyetemes egyházunk nem minden embere lehet zsinati tag. Ámde majd minden oda és arravaló, birván egyházunk üdvére, törvényeink tökéletesítésére irányuló eszmékkel, javaslatokkal, tanácsokkal, legalább e lapokban közölhette volna nézeteit, hogy azokat olvasva most már a hivatottak közül a választottak, hadd használták s érvényesítették volna azokat jövendőnk javítására, egyházügyeink czélszerfíbb intézésének eszközlésére. Nagy kár különösen, hogy egyházunk múltját képviselő s még most is kimagasló alakok, abban a fényes, egyházunk értelmiségét képező gyülekezetben hiányzani fognak. Ha 20—30 taggal lett volna nagyobb a zsinati követek száma, az már nem nehezítette volna a gyűlés vezetését, sőt e kimaradottak bölcs tapasztalataikkal, vallásos érzületükkel épen elősegítették volna az ügytárgyalás üdvös menetét. S miután minden esperesség gondoskodik a maga követeinek ellátásáról, hadd küldött volna több képviselőt azon esperesség, a mely több költség fedezésére érezte magát képesnek. Sőt bizonyosak lehetünk a felől, hogy különösen világi uraink, nem is fogadták volna s nem is fogadják el költségeik megtérítését. Érzékenyen keilend nélkülöznünk a zsinaton csak a nógrádi esperességből számtalanokat, különösen Dessewffy Ottót, egyházkerületünk érdemült felügyelőjét, egyházalkotmányunk egykor hős, bátor harczosát, aki annak idején az egyházunk alkotmányát fenyegető hatalom fenyegetései és fegyverei által sem engedte magát elriasztani egyháza hő szerelmétől s ki azóta is, mindig egyházunk ügyeit figyelemmel s támogatással kisérve, nemcsak otthonában Vanyarczon tette virágzóvá az egyházi s iskolai ügyet ; de a távolban is, Nyíregyháza mellett, Zsindelyes pusztatelepen templomot, iskolát emelt s azok felszentelésénél, nem szégyelve a Krisztus evangyéliomát, nem idegenkedett az úrvacsoráját szolganépségével együtt venni fel, sőt tényleg bebizonyitá a sz. írás ama szavát, hogy az egyházban nincs szabados és szolga közt válogatás, de hogy azok egyek a Krisztusban. Érzékenyen keilend nélkülöznünk ott Beniczky Gyulát, esperességünk érdemült felügyelőjét, aki krisztusi lelkületével az ellenzéket megadásra, a támadókat mérséklésre tudta birni mindenkor az egyház java érdekében, annak biztos előnyére. S aki egymaga nagy áldozatok árán in partibus iníidelium egyházat teremtett^ annak létjogot és jövendőt biztosított Pulszky Ágost is annak atyja is, az érdembabérokon nyugvó Ferencz, miért nem lehetnek ott, hisz azok az irodalom terén is folytonosan egyházunk s vallásunk védelmében buzgólkodnak. De o4t van a pestmegyei esperesség egyik elhomályosíthatatlan érdemű férfia Földváry Mihály érdemült esperességi felügyelő s bányakerületi gyámintézeti elnök a nagy lutheránus, társával a szelid lelkű, de egyházát lángoló szeretettel ölelő Rudnay Józseffel szintén érd. esp. felügyelővel miért nem lesznek azok is ott, a hol a nagyoknak van helyök vagy a papok közül magyarhoni egyházunk történetében legkisebb részletekig is alaposan jártas s bányakerületünk fejlődését minden mozzanataiban teljesen ismerő s annak története megírásán már régóta titkon, de általam biztos nyomok után sejtve, balkézzel is fáradhatatlanul dolgozó Doleschall Sándor zólyomi éld. főesperes, most fővárosi lelkész miért nem kapott jogosult helyet hozzá hasonló társaival? S ami csaknem iróniának is beválik, egyházunk legfőbb jogtudósa, theologiai akadémiánk jogtanára, aki legközelebb is egyházjogi könyvével általános figyelemre tette magát méltóvá, ezen, egyházunk jogait, ellenségeink cselfogásaival és túlkapásaival szemben hajszálig hasogató s bölcsen magyarázó tudósunkat, hogyan fogja nélkülözhetni a zsinat?! Ugy tudjuk, hogy az esperességek elnökei egy zártkörű tanácskozmányra is össze voltak híva. E tanácskozmány egyedüli czélja az volt, hogy gondoskodás történjék arra nézve, hogy főbb embereink oly esperességek által választassanak meg, a melyek egyházi kitűnőségeink híjával vannak. Ime belátták a vezérkar tagjai jó előre sok hivatott kimaradásának esélyét s meg is támogatás helyett ellenezték a nógrádi esperességnek az egyetemre is felvitt ama indítványát, a mely szerint ez, egyházainak a negyvenet meghaladó száma miatt 4 helyett 6 képviselő küldhetését kérvényezte. Nem lehetett volna-e ez indítvány alkalmából általánossá tenni ennek tartalmát s más tehetősebb s nagyobb lélekszámú esperességeknek is megengedni, hogy saját erszényökre négynél több képviselőt is küldhessenek. Igykevésbbé eshetett volna meg ezen, mindenkit méltán feszélyezhető baj. De midőn ezeket mondom, félreértések kikerülése végett ki kell jelentenem, hogy a világért sem beszél belőlem Cicero pro domo sua; mert ha csak kissé is bánt az anibitio, csak akarnom kellett volna s bizonyosabb, mint nem, hogy a bizalom a mely ez iránt felkeresett, fel is karolt volna. Ám én szóba se engedtem magam hozni, mert én a zsinaton töltendett időn át, egyházunk oly érdekét, ügyét hanyagoltam volna el itthon, a melyet zsinati tagság miatt tennem nem lett volna tanácsos. Én különben honmaradva is, ott leszek a zsinaton. Hogyan? Ez érdekes kérdésre adandó felelet hozzávetőleges számítást enged az iránt, hogy körülbelül mennyi időt veend a zsinattartás igénybe. Mikor a zsinati előmunkálatok a hatvanas évek elején ki voltak az esperességeknek adva tanulmányozás, véleményadás s illetve megbirálás végett, az akkori pestmegyei főesperes Sárkány János, most szarvasi lelkész, csupán ily czélból rendkivüli esperességi gyü-