Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A lelkész képzésről (Schneller István)

Kilenczedik évfolyam. 12. szám. Pozsony, 1891. évi Márczius 21-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 írt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 _ 50 „ Egv szám ára: 12 kr. o. é. /A EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TZR-SZTYÉHSTSZZK^ST FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 1er., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : kiilön 30 kr. Tartalom : A lelkész-képzéséről. I. (Schneller István.) — Polgári házasság. II. (Lauko Károly.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. — Hirdetés. A lelkész-képzéséről, i. Az „Evang. Egyház és Iskola 1-' f. é. 7-ik számában Nt. Scholcz Gusztáv budapesti lelkész úr nyilt levélben fordul a theol. intézetek igazgatóihoz azon czélból, hogy a theol. intézeteknek a tanító­képzés és képesítésre vonatkozó feladatuk és ehez való joguk is tisztáztassék. Miután e kérdés — a lelkészképzés keretén bellii nyerhet csak megfelelő megoldást, megengedi a nt. lelkész úr, valamint az igen tisztelt olvasó, hogy ez alapon szóljak a tárgyhoz, — kiindulva theol. akadémiánknak jelenleg létező tanügyi szervezetéből. Akadémiánk szervezete s iigyrende (I. 14. §.) intézetünk feladatául hazai egyházunk igényeinek megfelelő lelkészek s esetleg tanárok képzését tűzi ki. Egyetemes egyházunk szomorú anyagi helyzete, s szervezetének hiányos volta mind eddig lehetet­leníté azt, hogy akadémiánk a tanárképzés, mul­tunkkal s protestáns érdekeinkkel annyira egyező feladatát is végezze s így természetes, hogy aka­démiánk tanügyi szervezete csak a lelkész-képzésre van tekintettel. Ezen feladatnak kivánt a tanári kar lelkiis­meretesen s teljes erőből megfelelni s anyagilag nyomott viszonyai közepette azon tudatban birta el nem nyomható örömét, hogy benső hivatásának megfelel külső hivatása is, hogy tudományos meg­győződése alapján adott működésével teljesen egyező azon követelmény, melvet számára felállít akadémiá­jának előkészítő stadiumában érvénvesült egyetemes egyházunk intentiója, valamint akadémiájának „szervezet és ügyrendjében" nyilvánuló tanügyi szervezete. Egyetemes egyházunk hangsúlyozott inten­tiója — az akadémia felállításánál oda irányult, hogy — tekintettel az általános tudomány Tos hala­dásra, — a mely is minden szakszerű képzésnél a tudományos mértéket, magasabb színvonalra emelte, — a theologia mint tudomány se maradjon el. A theol. szakképzést magasabb színvonalra emelni annyira egyetemes egyházunk intentiója volt, hogy még 1880-ban is, a midőn már csak szentesítendő volt a pozsonyi egyházzal való szerződés — az egyetemes egyház a dunántúli kerületi gyűlésnek komolyan és jelesen megokolt indítványa alapján — inkább kész volt lemondani egyelőre az akadémia felállításáról, sem hogy elfogadta volna azon szerző­dést, mely sem az anyagi alapok, sem a tanerők száma által nem biztosítaná ép e kivánt magasabb szinvonalt. — Minden főszak külön tanerőre bizas­sék, e tanerők órák nagy számával ne terheltessenek, anyagikig pedig oly állapotba helyezendők, hogy erejüket osztatlanul szakmájuk tanulmányozására, a reájuk bizott theologusok vezetésére fordíthassák: — ez volt egyetemes egyházunk bevallott intentiója. S egyetemes egyházunk ezen intentiója az immár felállított akadémiával szemben is bizonyos türelmet­lenséggel, izgatottsággal érvényesült felettes ható­ságaink azon sürgetésében, hogy ezen nagyobb részt ifjú tanerőkkel ellátott akadémia mihamarább adjon ki tudományos tartalmú évkönyveket, a tanárok nyomassák ki a tanulmányozás érett gyümölcseként csak is értékes vezérfonalaikat; s érvényesült neve­zetesen a kis bizottság azon követelésében, hogy a tanárok a végett, hogy tudományos hivatásuknak osztatlanul élhessenek — semmiféle más intézeten való még ideiglenes kisegítő, esetleg jövedelmező munkásságban se vegyenek részt. Mi a magunk részéről csak is örömmel fogad­hattuk egyetemes egyházunk ezen intentiója nyilvá­nulását; s benső hivatás érzetünk alapján követtük ez intentiót még akkor is, midőn a kilátásba helye­zett anyagi segély elmaradt, s minden külső haszon­ról lemondva önmagunkra és egyes szives párt­fogókra támaszkodva megindítottuk a szakkönyvtár kiadásának vállalatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom