Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A lelkész képzésről (Schneller István)

Kilenczedik évfolyam. 12. szám. Pozsony, 1891. évi Márczius 21-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 írt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 _ 50 „ Egv szám ára: 12 kr. o. é. /A EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TZR-SZTYÉHSTSZZK^ST FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 1er., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : kiilön 30 kr. Tartalom : A lelkész-képzéséről. I. (Schneller István.) — Polgári házasság. II. (Lauko Károly.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. — Hirdetés. A lelkész-képzéséről, i. Az „Evang. Egyház és Iskola

1-' f. é. 7-ik számában Nt. Scholcz Gusztáv budapesti lelkész úr nyilt levélben fordul a theol. intézetek igazgatóihoz azon czélból, hogy a theol. intézeteknek a tanítóképzés és képesítésre vonatkozó feladatuk és ehez való joguk is tisztáztassék. Miután e kérdés — a lelkészképzés keretén bellii nyerhet csak megfelelő megoldást, megengedi a nt. lelkész úr, valamint az igen tisztelt olvasó, hogy ez alapon szóljak a tárgyhoz, — kiindulva theol. akadémiánknak jelenleg létező tanügyi szervezetéből. Akadémiánk szervezete s iigyrende (I. 14. §.) intézetünk feladatául hazai egyházunk igényeinek megfelelő lelkészek s esetleg tanárok képzését tűzi ki. Egyetemes egyházunk szomorú anyagi helyzete, s szervezetének hiányos volta mind eddig lehetetleníté azt, hogy akadémiánk a tanárképzés, multunkkal s protestáns érdekeinkkel annyira egyező feladatát is végezze s így természetes, hogy akadémiánk tanügyi szervezete csak a lelkész-képzésre van tekintettel. Ezen feladatnak kivánt a tanári kar lelkiismeretesen s teljes erőből megfelelni s anyagilag nyomott viszonyai közepette azon tudatban birta el nem nyomható örömét, hogy benső hivatásának megfelel külső hivatása is, hogy tudományos meggyőződése alapján adott működésével teljesen egyező azon követelmény, melvet számára felállít akadémiájának előkészítő stadiumában érvénvesült egyetemes egyházunk intentiója, valamint akadémiájának „szervezet és ügyrendjében" nyilvánuló tanügyi szervezete. Egyetemes egyházunk hangsúlyozott intentiója — az akadémia felállításánál oda irányult, hogy — tekintettel az általános tudomány

Tos haladásra, — a mely is minden szakszerű képzésnél a tudományos mértéket, magasabb színvonalra emelte, — a theologia mint tudomány se maradjon el. A theol. szakképzést magasabb színvonalra emelni annyira egyetemes egyházunk intentiója volt, hogy még 1880-ban is, a midőn már csak szentesítendő volt a pozsonyi egyházzal való szerződés — az egyetemes egyház a dunántúli kerületi gyűlésnek komolyan és jelesen megokolt indítványa alapján — inkább kész volt lemondani egyelőre az akadémia felállításáról, sem hogy elfogadta volna azon szerződést, mely sem az anyagi alapok, sem a tanerők száma által nem biztosítaná ép e kivánt magasabb szinvonalt. — Minden főszak külön tanerőre bizassék, e tanerők órák nagy számával ne terheltessenek, anyagikig pedig oly állapotba helyezendők, hogy erejüket osztatlanul szakmájuk tanulmányozására, a reájuk bizott theologusok vezetésére fordíthassák: — ez volt egyetemes egyházunk bevallott intentiója. S egyetemes egyházunk ezen intentiója az immár felállított akadémiával szemben is bizonyos türelmetlenséggel, izgatottsággal érvényesült felettes hatóságaink azon sürgetésében, hogy ezen nagyobb részt ifjú tanerőkkel ellátott akadémia mihamarább adjon ki tudományos tartalmú évkönyveket, a tanárok nyomassák ki a tanulmányozás érett gyümölcseként csak is értékes vezérfonalaikat; s érvényesült nevezetesen a kis bizottság azon követelésében, hogy a tanárok a végett, hogy tudományos hivatásuknak osztatlanul élhessenek — semmiféle más intézeten való még ideiglenes kisegítő, esetleg jövedelmező munkásságban se vegyenek részt. Mi a magunk részéről csak is örömmel fogadhattuk egyetemes egyházunk ezen intentiója nyilvánulását; s benső hivatás érzetünk alapján követtük ez intentiót még akkor is, midőn a kilátásba helyezett anyagi segély elmaradt, s minden külső haszonról lemondva önmagunkra és egyes szives pártfogókra támaszkodva megindítottuk a szakkönyvtár kiadásának vállalatát.