Evangélikus Egyház és Iskola 1891.
Tematikus tartalom - Czikkek - Az egységes középiskola kérdéséhez (Albert József)
76 hetik, hogy a világiak közül valaki megragadja a kezdeményezést s valósúl a mit látnoki szellemmel mond Dr. Szeberényi János püspök idézett művében : Sperandum est lacunamhanc (a lelkészek hátravettetését s a consistorialis szervezet becsempészését értve *) certe in f u 111 r a s y n o d o expletum iri ; q u u m latins diffusa humanitas, justi et decori acrior sensus atque universa seculi cultura — — — sacrae vocationis dignationem, scientiam, eruditionem virtutemque religionis ministrorum in p r a e c ipuis vitae civitatisque bonis habere ac magni aestimare incipiant." Megengedem, hogy javaslatomban egy vagy más hiba még javításra vár; de azt is tudom, hogy legnagyobb hibájául fogják felróni, hogy radikális s hogy ezen anyagias, önző korban nehezen vihető ki. Hogy radikális az bizonyos; de hiszen a zsinatnak százados mulasztást kell helyre hoznia. Most nem toldozás-foldozásról, hanem magyar Sionunk régi rongyainak eltakarításáról s őt megillető méltóságra való helyeztetéséről van szó. Hogy ki nem vihető? Majd meglátnók. Azért kislelkűségből még neni^ kellene meghátrálnunk. Hadd lenne e javaslat az Ur szórólapátja (Máté 3, 12) mely a polyvát a tiszta szemtől elválasztaná s meglátná ország-világ, hány zsákkal telik azon protestáns buzgóságból, mely — ha beszélni kell — oly hatalmasan zendül fel az egyházi gyűlések termeiben. Az üres szóvirágokat liintegetőknek majd oda kiáltandjuk : Hass, alkoss, gyarapíts s haza, egyház fényre derülend! Gaál Mihály. Az egységes középiskola kérdéséhez, il. Jónás tehát abból a tényből indul ki, hogy a középiskolai tanulóifjúság 38 — 40°/ 0-a a harmadiknegyedik év végével eltávozik s más pályákra tódul. E tény pedig még inkább áll a gymnasiumra, mint akár a polgári, akár a reáliskolára. Mit lehet ebből következtetni ? Két dolgot mindenesetre. Először, hogy a szülék gyermekeik leendő élethivatását, mikor azok még csak 9 —10 évesek, nem tudják megítélni s épen azért, másodszor : inkább adják őket ideiglenesen is a gymnasiumba, mint a mely intézet elég jó arra, hogy esetleg bármely pályára is utat nyithasson az ifjúnak. Ha a professor urak netalán lument fedeznek fel benne, annál jobb ; ha nem, még akkor is befogadják mindenhová az ottani előkészültség alapján. Csakhogy ez az előkészültség, a szakiskolák vezetőinek egyező véleménye szerint, fölötte hiányos és befejezetlen. Nem Jónás mondja, de az oka kétségtelenül a gymnasium mai szervezetében rejlik. A *) Mi a mostani Zsinati Előmunkálatokban is czéloztatik. gymnasium, az „utasítások 1' értelmében, nyolcz évi fokozatos beosztás fonalán, átvezeti a gyermeket az emberi művelődés fejlődésének különböző phasisain s csak természetes, hogy az egyes fokok, az egészhez képest, a befejezetlenség bélyegét viselik magukon. Nem kell másra utalnunk, csak a történelem tanításának elrendezésére. E részben a tanterv annyira merev és kiczirkalmazott, hogy mikor életbelépett, a magyar történelem specialis tanítására csak a nyolczadik évben szakított időt s lia ma már a harmadikban is sorát ejtik, épen az algymnasiumból eltávozók nagy számára való tekintettel teszik. Mért ne lehetne tovább menni s mért ne lehetne a középiskolát egyáltalán kettészakítani, jobban mondva, három helyett egyetlen középiskolát alkotni?! A kik az egységes középiskola kérdésének megoldását abban látják, hogy a gymnasiumot és reáliskolát összeházasítják, igen nagyot tévednek. Még mindig ott marad lógósnak a polgári iskola, hasonló tanterv és szervezettel s egy szép napon csak arra fognak felébredni tanférfiaink, hogy, mint a reáliskola, már az is a tudományegyetem kapuin kopogtat. Nem sokkal czélszerűbb volna-e a tulajdonképeni középiskolát, a latin nyelv kihagyásával, az alsó fokon egyesíteni, olyan formán, hogy mind a reális, mind a humánus tantárgyakból bizonyos befejezett egészet nyújtson a tanterv s csak e cursus elvégzése után legyen eldöntve, hogy ki léphessen a reál, ki a kereskedelmi, katonai és más szakintézetekbe és ki a tulajdonképeni gymnasiumba, vagy mint Jónás nevezi, a tudósiskolába? Törvényhozásilag ki kellene tehát mondani, hogy az elemi tanítás négy évre terjed ; folytatása — az ismétlőtanítást nem említve — az egységes középiskola ; ennek a szakiskolák és a tudósiskola, mely utóbbi aztán átvezetné az ifjút az egyetemre. A szülék kedveért Jónás ezt az egységes cursust csak három évre terjesztené ki. Három év épen elég volna az általános műveltség elemeinek befejezett elsajátítására. A harmadik év végén aztán fölvételi vizsgálatra kellene jelentkezni az ifjaknak az illető szakiskolák tanárai előtt ; e vizsgálat részint az ismeretek quantumának, részint a jelentkezők hajlamának kipuhatolására szolgálna. Hogy az ily egységes kursusok berendezése kezdetben némi nehézséggel járna,, magától értetődik, de sokkal semmi esetre se. Nagyobb városokban hármat-négyet is lehetne fölállítani, ellenben a tudósiskolák számát meg lehetne szorítni, illetőleg az ország területi viszonyaihoz képest jobban elosztani. A törvényben ki van mondva, hogy minden ötezer lakossal biró város tartozik polgári iskolát felállítani. E törvény mindeddig csak írott malaszt maradt s sürgetését a minisztériumban is fölöslegesnek tartották, mert hisz a szülők ugy sem küldték volna oda gyermekeiket, az új javaslat szerint azonban aligha haboznának tovább is városaink. És itt áttér Jónás a középiskola felsőbb tanfolyamainak a berendezésére, két elvi megjegyzést bocsátva előre. Mindenekelőtt hivatkozik arra a tényre, hogy a régi középiskolából, daczára a reális studiumok
