Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Selmeczbánya

70 hasonczélu egyesített alapja által, közösen felveendő, öt forintnál nem kisebb névértékre szóló kötvényekre osztott és nyolcz millió forint névértéknél nem nagyobb összegű nyeremény kölcsön kötvényeinek kibocsátását oly feltétel alatt engedélyezhesse, ha a kölcsön felvételére vonatkozó s eléje terjesztendő ügyiratokból bizonyosságot szerez az iránt, hogy a kölcsön felvételének módozatai ugy a közhitel igényeinek, mint az elérendő czélnak megfelelnek. 2. §. Amennyiben az 1. §-ban toglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter a nyeremény-kölcsön kibocsátására az engedélyt a jelen törvény életbe lépte napjától számított két év alatt nem adja meg, a jelen törvény hatálya megszűnik. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Kelt, Budapesten, 1891. évi február hó Dr. WeJcerle Sándor, s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Indokolás. A magyarországi evangelikus református konvent a mult év ápril havában tartott tanácskozásai alkalmával tárgyalás alá vette az egyházi és iskolai czélokat szolgáló közalap állását is. E közben arra az eredményre ju~ tott, hogy ez alap folyton fokozódó mérvben vétetik igénybe a nélkül, hogy jövedelmei — minthogy a hivek hozzájárulásai, mondhatni, a legvégső határt elérték — ez idő szerint az igényekkel párhuzamosan fejleszthetők lennének. A tárgyalás közben felmerült javaslat folytán a konvent elhatározta, hogy a közalap anyagi viszonyainak rendezése végett egyesülve a magyarországi ágostai hitvallású evangelikus egyház egyetemével, egy nagyobb szabású, 8.00.000 frt erejéig terjedő 5 forintosnál nem kisebb névértékre szóló kötvényekre osztott nyeremény-kölcsönt bocsát ki, ha a törvényhozásnak az ehhez a kibocsátáshoz az 1889. évi IX. törvényczikk határozmányai szerint megkívánt engedélyét megnyeri. A nyeremény-kölcsönből eredő bevétel a helvét hitvallásuak és az ágostaiak alapja közt a hivek száma szerinti arányban lenne megosztandó, oly formán, hogy abból kétharmad a helvét, egyharmad pedig az ágostai hitvallású evangélikusok alapjára esnék. Az evangelikus reformált egyház konventje által az előadott terv gyakorlati keresztülvitelével megbízott kölcsönügyi bizottság azért, mert időközben a pénzpiacz helyzete a kölcsön kibocsátására, illetőleg az előzetes tárgyalások megejtésére nem volt kedvező, ezeket a tárgyalásokat felfüggesztette s azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a törvényhozási engedély megadására kérjem ki a törvényhozás előzetes felhatalmazását, mert attól lehet tartani, hogy a piaczi viszonyok kedvezőbbre való fordulata daczára sem lehet a kölcsönügyletet megkötni épen a felhatalmazás Ezek a tisztelettel beterjesztett javaslat előzményei. A javaslatban felhatalmazást kérek a törvényhozástól az alapok által felveendő s közelebb meghatározott nyeremény-kölcsön engedélyezésére, e felhatalmazással azonban csak ugy élhetnénk, ha a kölcsönügylet szoliditása és czélszerü volta iránt, továbbá az iránt, hogy az egyfelől a közhitel igényeinek, másfelől annak a pénzügyi eredménynek, a melyet az alapok elérni kívánnak, megfelel, — alapos meggyőződést szerzek. Korlátozva lennék a kölcsön összértékének s az egyes kötvények névértékének a törvénybe felvett maximuma, illetőleg minimuma által. Az össznévérték legmagasabb határát ily mérvben megállapítani azért indokolt, mert az alapok czéljainak teljesen megfelelő eredményt helyez — nézetem szerint kilátásba, egyes kötvények névértéke minimumának megszabását gyakorlati pénzügyi tekintetek javasolják. A felhatalmazás hatálya két évre terjedne, hogy egyrészt a bizottság teendői gyorsabb legombolyítására utaltassák, másrészt, hogy a felhatalmazás évek során át a piaczra ne nehezedjék. Ugyanazok az indokok, a melyek arra birtak, hogy a kölcsönügyi bizottság említett kérvényének helyt adva, a törvényjavaslatot tisztelettel előterjeszszem, ajánlják magának a törvényjavaslatnak elfogadását. Az alapok jövedelmei ma tényleg oly iskolai és egyházi czélokra fordíttatnak, a melyek csakugyan állami szempontból különös méltánylást érdemelnek, de ezen kivül döntő volt az a tekintet, hogy ha ezeket a kulturális és egyházi czélokat az alapok vagyoni állapotuk zilált volta miatt megvalósítani többé képesek nem lennének, alig térhetnénk ki annak komoly megfontolása elől, hogy azt a mit ma az alapok teljesítenek, egyenesen az államkincstár igénybevételével — állami hozzájárulás vagy állami segély alakjában — kellene teljesítenünk. Kelt Budapesten, 1891. évi február hó 24-én. WeJcerle Sándor s. k., magyar királyi pénzügyminiszter. * Selmeczbánya. F. évi febr. 19-én megtartotta a kerületi közgyűlés által kiküldött bizottság a számvizsgálatot ngs. Breznyik János igazgató úrnál, mint a bányakerületi „segítő-intézet" pénztárosánál. A bizottság tagjai, a zólyomi lelkész úr kivételével, ki hivatalosan akadályozva volt, mindannyian megjelentek. A behatóan megejtett vizsgálat e következőket tünteti fel : Bevétel: a) Az 1889. évi vagyonállapot 78394 frt. 05 kr. b) Járulékokból befolyt 2363 „ 88 „ c) Adományokból befolyt 32 „ 13 „ d) A kerület adományaiból befolyt 680 „ — „ e) Felmentési dijakból befolyt 335 „ — „ f) Kamatokból befolyt 6259 „ 15 „ Összes bevétel : 88064 frt. 21 kr. Összes kiadás : 2644 frt. 12 kr. Maradvány: 85420 frt. 09 kr. Az 1890. évi vagyon-gyarapodás : 7026 frt. 01 kr Az intézet 85,420 frt. 09 kr. vagyona, az 1890. évi deczember utolsóján következőleg volt elhelyezve : a) Kötvényekben árvás biztosíték mellett 75731 frt. 35 kr. b) 4 darab 100 frtos papirjáradék 360 „ 20 „ c) 5 darab veres kereszt részvény 32 „ 50 „ d) 60 darab békés-csabai bankrészvény 3889 „ 69 „ e) 2 darab b.-csabai takarékp. részvény 220 „ — „ f) A b.-csabai népbankban 461 s 921. sz. könyvecskékben 4087 „ 35 „ g) A selmeczbányai takarékpénztárban van elhelyezve 9681 sz. a. 1099 „ — „ Összeg : 85420 frt. 09 kr.