Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A mi zsinatunk

•423 Régi ösvény ? Az áldozat oltára mellett vezetett. Harcz edzi a bajnokokat és ők hősökké váltak. Hit lelkesíti a hivőt és ők rendíthetlenek valának. Szükség szüli az áldozatot és ők a jókedvű adakozó örömével hozták meg a nagy áldozatot. Régi ösvény? ,,Tártsd meg a mid van, hogy senki el ne vehesse a te koronádat" . . . ,,Ugy fény Íj ék a ti világosságtok" . . . „Arról ismernek meg tanítványaimul, hogy ha egymást szeretitek." És ők a józan felvilágosodás, fontolva haladás, törvényes szabadság és testvérszeretet evangyéliomi hatalmával terjesztették a korral haladni tudó nevelés és tanítás által Istenországát hazánkban. Régi ösvény? Az állam és egyház alkotmánya, miként sorsa, jövője egy. S ép ezért ragaszkodik szivósan alkotmányához, meghódol mindenkor az államfő előtt, édes magáénak vallván e sz. földet s rajt minden intézményt, hazafiúi hűséggel munkált e haza és egyház közjaván, közre mindig. Az evangyéliomi két egyháznak ez a régi ösvénye. Ezért fénylik az viharos tengerek felett világító tornyul, — századok óta az igaz hit fellegvára, a vallásos műveltségnek, a legbölcsebb, a krisztusi szellem vezérlete alatt, mester iskolája, a szabadság és testvérszeretet evangyéliomszerü eszméinek vezetője, az igazi boldogulásnak szellem-kikötője. III. Lássuk az utat, melyen járván lehet nyugalma leikeinknek. A mult tűkre a jövőnek. Tehát: régi ösvény, uj ösvény. Egyházaink más utat nem ismerhetnek. Régi ösvény, uj ösvény! Sz. örökséget nyertünk az evangyéliomban. Isteni erőt a hivők örök üdvösségére. Tartsuk meg e régi szent ösvényt rendületlenül. Haladjunk evangyéliomi ezen igaz uton letéríthetlenül. Haladjunk rajt a hithűség szellemével ! Drága tulajdont nyertünk egyházunkban, vér által megszentelt örökséget elődeinktől. Szegényesen berendezett ugyan s mégis . . . édes a mienk. Elmaradt ugyan a kortól és beligényektől s mégis . . . kedves otthonunk. Becsüljük meg azt. Ne vágyakozzunk ki abból. Rendezzük be azt folytatva az egyházszeretet szellemével ! Szabadságot nyertünk munkás tényezőkké válni egyházunk jó sorsában mindannyian. Minden erő drága és becses e terén. A legcsekélyebbnek is nélkülözése itt veszteség számba megy. Alkotmánya a legdemokratikusabb alapon, a népfenségen, hivők egyetemén nyugszik. Mindenkinek kijut itt bőven: munkából is, jutalomból is. Legédesb jutalom, a meleg szívvel közreműködés sikere. Megszentelt kenyér itt minden falat, százak lelki kielégítésére. Sámuel emlékköve itt minden kövecs, hálaadásul az Urnák. Ne fukarkodjék itt senki. A kinek több adatott, attól több kívántatik. Ne restelkedjék itt senki. Mig nappal van, munkálkodjék e téren mindenki. Istennek ad kölcsönt a próféta szerint, a ki jót tesz a szegényekkel. Szegényekkel jóttevés, evangyéliomszerü egyházaink berendezését, czélját tekintve, annyi, mint magát a könyörülő intézeteket is tápláló egyházat istápolni. „A jókedvű adakozót szereti az Ur !" Itt pedig minden szó, minden fillér adomány az Ur nevében. S aztán . . . még eddig nem tapasztaltuk soha és sehol, hogy az egyház sorsában meleg szivvel részvevés bár kit is a hivek közül szegényebbé, rosszabbá és szerencsétlenebbé tett volna. Segítsük tehát azt, folytatva az áldozatkészség szellemével. Intézményeket kaptunk tanítás, nevelés és könyörület céljaira. Adta pedig azokat maga az Ur kegyelme. Kezdetlegesek, szegényes berendezésűek igaz. Kötelezést nyertünk : a sötétség oszlatására a tudomány fénye által, a jégkéreg olvasztására a hitteljes szeretet által, a természet szelidítésére a műveltség adása által, munkálni az ősi jognak : a józan szabadság, törvény előtti egyenlőség és testvéries ápolás által diadalán ; — összegyűjtésére mindazoknak, kik az evangyéliom előtt meghódolva, az embertől nemes tényt, Isten gyermekéből szabad embereket, polgártársból lelkes munkatársat, hitárnyalatokra és nyelvi külömbs^gekre való tekintet nélkül, formálni kötelezvék. Folytassuk a felvilágosodás és nemesítés e munkáját a haladás szelleme által. Példát nyertünk az elődöktől, egyházunkhoz hű ragaszkodás mellett, polgártársaink vallásos rokon jogaik és érdekeik tiszteletben tartására s lélekismeretbeli szabadságuk sértetlen megóvására. Folytassuk e nemes munkát, sőt szeretetteljes szívességben velük igyekezzünk a felekezetieskedés apró csarnokainak, valamint a reakczió gőgje és türelmetlenségének a közép korba visszaszorításával, mind szélesb körben lépni az együtthaladás jó angyalaival szoros szövetségre. Dolgozzunk tehát, aristokratikus hajlamai s conservativ szokásai mellett is, lovagias liberális magyar nemzedék sorában a közhaza közjavára, mi is jó kedvvel közre. Folytassuk tehát az állam és egyházépítés közös ezen munkáját is, a szeretetteljes egyetértés szelleme által. Államunk és egyházunk sorsában fejedelem és törvényhozás Isten után legfőbb tényezők. Kövessük az elődök dicső példáját. Meghódoltak ők e kettős hatalom előtt még akkor is, mikor jogaikban megcsonkitva, szabadságuktól megfosztatva sem életet sem jövőt már nem ismertek. Alattvaló és honfiú e nemes tulajdonságait fényelegtessiik mi is. Ápoljuk azt a jobbágyi hűség és hazafiság szelleme által. Ez a régi ösvény az, a melyen járván lesz nyugalma lelkeinknek. Lelki megnyugvás? Tűzhely és oltár egyesített fénye nélkül hiú ábránd. A régi sz. ösvény elhagyásával kétségeskedés lejtője tévutakra, — kétségbeesés ingoványosa megsemmisülésbe, kincs a sivatagon oáz nélkül, hányattatás a háborgó hullámokon kormány, horgony, kikötő nélkül, sötétségben botorkálás mécses, — halál feltámadás nélkül. Lelki megnyugvás ? Szilárd elhatározás, hogy egyházunk múltját közös akarattal visszük a jövőbe, szilárdon megállunk a szent alapon, hithűen járunk