Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - 1891 (Trsztyénszky)

Kilenczedik évfolyam. 1. szám. Pozsony, 1891. évi Január 3-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. ... , , "I Előfizetési ar: ' Hiraetes ara: Egész évre 6 frt — kr. Négyhasábos petit sorként félévre . . . 3 „ — „ Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., negyedévre , 1 . 50 , _ „ többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : Egv szám ára: 12 kr. o. é. Bélyegdij : külön 30 kr. TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Tartalom : 1891. (Trsztyénszky.) — A kultur budget vita után. II. (Andorka Gyula.) — Legyen-e a püspök valamely gyülekezetnek lelkésze? (Minimus.) — Irodalom. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Palyázatok. Korszakot alkotó események százados évfordulója ; korszakot alkotó események küszöbe. A türelmi rendelettel a királyi kegyelem, az 1791. XXYI. törvényczikkel a hazai törvényhozás intézkedése felszabadította egyházunkat a róm. katholiczizmus nyomásától s új életre költötte a Krisztus evangvéliomán alapuló egyházakat. Az ezen alapon 1791. évi szept. 14-én megnyilt zsinat, ha nem is valósította meg a hozzá csatolt reményeket, — azon tényével, hogy az egyház önrendelkezési jogának élvezetét megragadja s az ujjáalkotás és szervezkedés nagy müvét megkezdi, valamint számos az életben gyakorlatilag átment inte'zkedéseivel maradandó egyházkormányzati keretet teremtett, — támpontokat adott : epochális jelentőségű marad egyházunk életfejlődésében. Nem lehet feladatom e helyütt reámutatni mindazon alakulatokra, melyek az egyház szerves életének folyamán, a megadott alapon mintegy önmaguktól jöttek létre, elég legyen fölemlítenem, az egyetemes gyűlés, az egyházi törvénykezés, az iskolaügyrendszeresítését, mint oly nagy horderejű tényeket melyek az 1791. évi zsinat atyáinak áldott működéséből származtak s melyek ev. egyházunk életének fentartásában, fejlesztésében, részben megvédésében is hatalmas tényezőkül bizonyultak. Most elevenen érzi evangyéliomi egyházunknak minden élő hive, hogy a gyakorlatnak lényegében szilárd, de alakjában mégis ingatag és különféleségével az egyház életének egységét zavaró jelleme nem szolgálhat kielégítő alapul egyházunk jelenének rendezésére s jövőjének biztosítására és a benne elhelyezett isteni erők kifejlésére. Már régóta zsinat, — egyházi, törvényhozási intézkedés után áhitozunk. 1891-ben az igének testet kell öltenie, — megtartjuk a zsinatot, Nem lenne érdektelen szemügyre venni a zsinattartás gondolatának történetét, kivált egy s más kerület részéről a zsinat tartásával szemben elfoglalt álláspontjának változásait. De most hagyjuk ezt, mert végeredménye úgyis azon elvitázhatatlan tény, hogy egyházunkban sokan bizalmatlansággal, sokan épen ellenséges indulattal viseltetnek a zsinat tartása iránt. Némelvek azt tartják, hogy a jelen nem alkalmas a zsinat tartására, mert hiányzik a Krisztusi eleven hit, mely nélkül a zsinat merő kormányzati vázat hoz létre, élet és erő nélkül. E szegénységi bizonyítványt, kivált ily általánosságban vissza kell utasítanunk ; a lelkiismeret feletti bíráskodás joga embert nem illethet meg ; azonban ha ez, feltéve de meg nem engedve, igaz volna, ágy csakugyan jobb lenne zsinatot most nem tartani. Mások attól tartanak, hogv a zsinat nem is vallási és egyházi, hanem politikai érdekek szolgálatába fog állani. Arról is beszélnek, hogy a kerületek önkormányzati jogának csorbításával az egyetemes gyűlés központosító hatalmának növelése van czélba véve stb. stb. Hogy mi czéloztatik, mi fog történni, mi nem? arról beszélni időelőtti dolog volna, jóslatokba pedig nem bocsátkozunk. A zsinat ügye első sorban a választók kezében van. Küldjenek a választó esperességek hiterős, hazai evangy. egyházunk javát minden mellékérdek nélkül hiven, odaadással szolgáló férfiakat, kik a zsinaton csak egy feladatot ismernek : Krisztus magvarhoni evangyéliomi egyházának javát, felvirágoztatását s akkor minden aggodalmaik hiában valók, — a zsinat meg fogja oldani nagy feladatát. Azonban ne várjunk a zsinattól túlsókat. A zsinat egyházunk javát előmozdíthatja ugyan; de mindent még sem tehet meg. Evangyéliomi egyházunk sajátos jelleméhez tartozik, hogy ez nem intézvényeinek, szervezetének a legkisebb részletig menő tökélyében birja erejének forrását, fennállásának biztosítékát : hanem a Krisztus ingyenvaló kegyelmében megigazult szabad erkölcsi személyiség hiterejéből táplálkozik. A templom