Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A nősülendők összeeskethetésének megítélése a védkötelezettség szempontjából (Kund Samu)

3tj 4. hogy tartósan szabadságolt honvédek, kik tényleges szolgálatukat még a 3-ik korosztályból való kilépés eló'tt, vagyis azon év deczember 31-ike eló'tt, a melyben életöknek 23-ik évét betöltik, lerótták, valamint a kik tényleges szolgálati kötelezettségök három utolsó hónapjában állanak, de tartósan szabadságoltak. 5. hogy már a tartalékba (tengervédbe) helyeztettek át akármelyik korosztályban álljanak, a menynyiben az 1888. XVIII. t.-cz. alapján kivételes tényleges szolgálatra visszatartva, illetőleg bevonulva nincsenek. A fentebbi c. d. f. és g. pontok alatt felhozott esetekben a szükséghez képest és ha különösen kívántatnék, a községi elöljáróság által bizonyítvány állítandó ki arról, hogy a nősülendő ifjú sem a közös hadsereghez (haditengerészethez), sem a honvédséghez besorozva nincs, illetőleg, hogy ez sem nyolczheti katonai kiképzésre, sem az 1888. XVIII. t.-cz. alapján kivételes tényleges szolgálatra bevonulva, illetve visszatartva nincsen. II. Áttérek immár azokra, a kik nősülés tekintetében nem egyedül csak a köztörvények s szabályok alá esnek, hanem a védkötelezettség szempontjából kivételes nősülési engedélyre is szorulnak. A) Ily kivételes engedélyért, ha azt igénybe venni akarják, a közigazgatási bizottságról szóló 1876. VI. t.-cz. 35. §-ában megszabott eljárás mellett a honvédelmi ministerhez tartoznak fordulni : 1. azok, a kik a hadköteles (állításköteles) kort vagy is azon év január 1-ét, mely évben életök 21ik évet betöltik, még nem érték el és önként beállás folytán nem állanak katonai kötelék alatt. 2. általában azok, kik az állitásköteles kort már elérték és a sorozásra még föl vannak liiva. 3. s igy különösen azok, a kik az első vagy második korosztályban „jelenleg" alkalmatlanoknak és visszahelyezendőknek nyilváníttattak. Ha a honvédelmi minister a közvetlenül ezen sor előtt olvasható, s 1., 2., 3. számmal jelölt kategóriák akármelyike alá tartozó egyén részére kiadta „értesítésben," hogy kivételes nősülési engedélyt nyert, akkor az akadály nélkül összeeskethető, — de csak ezen engedély érvényességének időtartama alatt. A honvédelmi minister által megadott kivételes nősülési engedély érvényességének tartama az állításköteles korban még nem álló egyének részére egy évre terjed, kezdve a határidő számítást azon naptól, a melyen az engedélyt tartalmazó ministeri rendelet kelt. Ezen egy évi időn belül ujabb engedély kieszközlésére szükség nincs, hanem az előbb nyert engedély alapján ismét megnősülhet az illető egyén, ha özvegységre jutván vagy törvényesen elválván feleségétől stb. azon egy évi időn belül ismét megnősülni akarna. Megszűnik azonban az engedély érvénye az egy évi idő eltelte előtt is, ha az illető egyén akár mint önkéntes lép be a hadseregbe (haditengerészetbe), akár időközben az állításköteles korba jutván, ujonczállítás utján a közös hadsereg vagy a honvédség ujoncz jutaléka javára, illetőleg az „ajánlás és beosztás fentartásával," avagy „az ajánlás fentartásával" besoroztatik. A ki ellenben már állításköteles korában, azaz midőn már a sorozásra felhívott három korosztály egyikébe tartozik, kapta meg a kivételes nősülési engedélyt, a sorozáson melyre törvény szerint fel volt hiva, megjelent és be nem soroztatott; az a három korosztály mindegyikében, — lia csak időközben az ujoncz jutalék javára, illetőleg „az ajánlás és beosztás fentartásával" vagy „az ajánlás fentartásával" be nem soroztatik, — nősülhet ujabb engedély kieszközlése nélkül, vagy is a korábbi engedély alapján, esetleg újra is. B) A közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó egyének közül csak is katonai (honvéd) hatósági engedélylyel nősülhetnek: 1. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség tényleges szolgálatában álló egyénei, 2. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség állományba nem vett ujonczai, 3. a tartósan szabadságolt sorhadkötelesek általában (kivétel a fentebbi I. f, g, 3.), 4. a tartósan szabadságolt honvédlegénység általában (kivétel a fentebbi I. g 4. pont), 5. a helyi alkalmazásra előjegyzett nyugdíjas tisztek. 6. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség valamely katonai rokkantház helybeli ellátásában elhelyezett egyénei. Azok tehát, a kik ezen (B 1—6.) alatt felsorolt osztályzatok egyikébe tartoznak, csak azon esetben eskethetők meg, ha bemutatják az illető katonai (honvéd) hatóságtól nyert nősülési engedélyt. Mennyi időre szól ezen engedély érvénye, azt az ismertetés alatt levő kormányrendelet nem mondja meg. A fentebbi pontokra vonatkozólag közelebbi tájékozásul megjegyzi még ezeket : A B) 1. ponthoz: A tényleges szolgálat a közös hadseregnél és a haditengerészetnél a sorhad állományában 3, illetve 4 évre, a honvédségnél 2 évre terjed, azonban bizonyos esetekben büntetésül meg is hosszabíttathatik. A B) 2. ponthoz: az állományba vétel alatt a közös hadsereg (haditengerészet), illetve a honvédség kötelékébe való felvétel értendő, a mely is ezen egyéneknek az illető csapattest vagy intézet létszámába való felvételben jut kifejezésre. Állományba vétetnek pedig azok, kik a fősorozás és utóállitás utján január 1-től — október l-ig váltak be, az állítási év októb. 1-én, ellenben azok, kik októb. 1-től — decz. 31-ig válnak be, továbbá minden önkéntes és végül a véderő törvény 44., 45., 47. és 49. §§-ai alapján a korosztály és sorszám rendén kivül besorozottak a besorozás napján. Állományba nem vett ujonczok : a hadsereghez (haditengerészethez) vagy honvédséghez végleges ajánlással és beosztással besorozott egyének és ezeken