Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Hunfalvy Pál beszéde

Kilenczedik évfolyam. 41. szám. Pozsony, 1891. évi Octóber 10-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. r \ Előfizetési ár: Egész évre 6 frt — kr. félévre . 3 „ - „ negyedévre 1 „ 50 , Egy szám ára: 12 kr. o. é. V J /4 EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FEEENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Méltóságos Hunfalvy Pál urnák a Luthertársaság ez évi közgyűlését megnyitó elnöki beszéde. — Papokról—papoknak. — Nyilatkozat. (Abaffy Miklós.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Hirdetes. társaság ez évi közgyűlését megnyitó elnöki "beszéde. Tisztelt közgyűlés! Szomorú az én lelkem, t. közgyűlés, mert oldalom mellett nem látom azt a férfiút, ki eddig szive, s mondhatom, keze is volt a Luther-társaságnak ; szive, mert oly meleg odaadással ápolta azt, mint csak anya ápolhatja édes egyetlen gyermekét, a kinek életét nagyon is féltenie kell ; keze, mert soha nem fáradt el tenni, írni a kisded társaság ügyében, hogy ezt mind nagyobbra, erősebbre nevelje. Fájdalom, ezentúl nem lehet többé keze a társaságnak nagytiszteletű Doleschall Sándor úr; de reménylem én, s tudom, mindnyájan velem együtt reménylik, szive mindig a társaság ügye mellett fog érzeni ; bölcs tanácsát sohasem fogja attól megvonni. Bezzeg, kisded társaságunknak igen nagy a feladata. Az evangelikus protestáns tudatot ápolni, eleveníteni akarja, a hol megvan ; ébreszteni akarja, a hol szúnyadozni kezd; sőt fel is költeni, a hol már alszik. S ha kérdezzük, sőt lia látjuk is, millyenek az eszközök, mellyekkel a lelkekre hatva az ápolást, az ébresztést, a fölköltést el akarja érni : nagyon is igazolva van, hogy k i s d e dnek tartsuk társaságunkat nemcsak tagjainak kicsi számánál fogva, de leginkább anyagi fogyatékos erejénél fogva. Az indifferentismus a vallásnak általános ellensége s különösen a protestáns egyháznak, mondhatom, halála. A protestáns egyház, elvénél fogva, tanítja, s kell is tanítania, hogy az istenfélő, jámbor ember a katholikus egyházban is üdvözülhet. Evvel a léha gondolkodású emberekben — s ezek száma az éretten gondkodásuaknál nagyobb — akaratlanul, de ártatlanul is, az indifferentismust költi föl. „Ha mindegy, akár protestáns legyek, akár katholikus, így is úgy is üdvözülhetek : tehát mindenképen okosabb katholikussá lennem, a mi által eltagadhatlanúl sok előnybe részesülök. Nemde már nagy előny, hogy papom fizetésével, tartásával nem kell gondolnom ! Ha pedig a jövendőbe nézek, fiam vagy unokám püspökké, sőt érsekké is válhatik, ki meggazdagíthatja nemzetségemet, akár mint a török háborúban kitűnt valamely vitéz elődöm ! Ez okoskodás bizonyosan nem egyszer fordul elő, s bizonyosan sokszor a katholikus egyház felé lejt. S még egy más hatalmas előnye van a katholikus egyháznak a protestáns egyház felett. „Periculosum est in tot humaniserroribus sola innocentia vive re", mondja Livius egy helyütt, a királyságot a közszabadsággal hasonlítván össze. A mit Livius a királyságról mond, a melly különbséget tesz barát és nem-barát között, s meg tud bocsátani a vétkezőnek is: az a katholikus egyházra alkalmazható, a mely a bűnök megbocsátásával útlevelet ád a gyarló embernek a mennyországba. Ellenkezőleg, a mit Livius a közszabadságról mond, hogy a törvények siketek, megkérlelhetetlenek, az a protestáns egyházra alkalmazható, a mely semmi áldozatért nem adhat bűnök-megbocsátását a vétkezőnek, hanem azt saját erejére, lelkiösméretére útasítja. Pedig veszedelmes annyi emberi gyarlóság között ártatlanul élni ! Társaságunk czélja leküzdeni az indifferentizmust nemcsak az előkelőkben, hanem a köznépben is; czélja felkölteni és megerősíteni e protestáns lelkiismeretet, mely az igazi keresztyén erénynek a talaja. Ezt csak épületes, keresztyéni szellemet terjesztő iratok közretevésével teheti. De mi korlátolt ezen működése a Sz. István vagy Sz. László egyesületekével szemközt, mindenki tudja. Mind a mellett nem szabad ellankadnunk, nem szabad engednünk a gyengeség érzésének, s abba hagynunk a versenyző pályát. Bizzunk magunkba ; bizzunk leginkább czélunk szentségébe. S ezzel a bizodalommal forduljunk a társaságnak újonnan meg-