Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Zelenka Pál püspöki beszéde

•386 rithattuk ; de szorosan vett egyházi nagy czéljaink háttérbe szorításával, mindennek, a mi egyházunknak életet és jövőt biztosít elhanyagolásával, tehát életbevágó érdekeink koczkáztatásával tettük ezt. Tárjuk fel ezen helyzetünket az államkormány előtt őszintén. S hiszem, hogy az a kormány, mely oly méltányosan beszélt helyzetünkről, az a parlament, mely némán türt szegénységünk s áldozatkész törekvéseink felett oly rokonszenvesen nyilatkozék, méltó cselekedetekkel is fogja ezen jóakaratát igazolni. Az az állam, mely az erdélyi német ev. egyház czéljaira 1862-től 16 ezer forintot, vagyis 200 ezer lélek után 8 kr. ad lelkenként évente, mely a róm. kath. egyháznak más czélokra és szolgálatokért a múltban adott nagy javakat, az ő culturalis czéljaira meghagyta, mely milliókra menő vallás és tanulmányi alap felett rendelkezik, a melynek jogi kérdése még ma sincs tisztába hozva, mely 300 millió évi bevétel felett rendelkezik, nem lesz szűkmarkú protestáns egyházak s azok sorában a mienk irányában sem, mely 1 millió forinttal járul évente a nevelés szükségleteihez, s nem irigyelve mástól semmit, arányos részeltetést kér, az államéval mindig egyező czéljainak munkálására. Együtt tart zsinatot a két protestáns egyház. Gondolja meg jól a dolgát s aztán nagyobb kimélettel önmaga, lélekismeretesb elgondolásával belső czéljainak, nagyobb bátorsággal az állammal szemben tegye meg egy akarattal a lehetőt, hogy e 3 millió lélekből álló 2 protestáns egyház többre becsültessék az állam által, s nyerjen jogos, arányos államsegélyt ezután. Egyetemes alap és államsegély legyen jelszavunk. E nélkül a zsinatnak minden alkotása holt betű marad, drága idő fecsérlés, mely nem hoz szebb jövőt szenvedő, széthulló egyházunkra. Ezen őszinte előadásomat ajánlom a tisztelt gyűlés gondolkodó figyelmébe ! Visszatérve egyházkerületünk életkörébe jelentésem sorát látogatásokkal kezdem meg. Kánonszerű egyházlátogatást nem végeztem, több okom volt erre. Néhány egyházat kivéve, egyházkerületünk minden egyházát belátogatta volt dicsőült elődöm. A mai berendezésű püspöki egyházlátogatás drágának, sallangosnak s kellő sikert nem eredményezőnek bizonyult. Várok vele tehát nyugodtan addig, mig egyházunk ezen különben méltóságos intézkedése egyházunk egyszerűségéhez és bensőségéhez méltóbb módon nyer majd uj berendezést. Meglátogattam a 2 protestáns egyház ker. felügyelőit és püspökeit, valamint egyházmegyénk felügyelőit és főespereseit, annak bizonyságául, hogy egymásnak közelebbről kiismerése s a szívélyes viszonynak melegen ápolása a sikeres együttműködés egyik alapfeltétele. Részt vettem a kishonti egyházmegyének m. é. okt. 28-iki rendkívüli közgyűlésén, a sok érdemmel visszalépett Rutliényi Béla felügyelő és Czéner Pál főesperes helyére, az egyházmegye és kerület nem kisebb szerencséjére megválasztott Kubinyi Aladár esp. felügyelő és GlaufPál főesperes székfoglaló ünnepélyén. Szivem szerint méltattam ott a visszalépettek nagy érdemeit, megosztám az ünneplő testvérekkel örömömet, egyesitém velük fohászaimat s reménveimet. S az uj kormányzók legnehezebb első éve biztosíték a szerencsés fordulat állandó volta mellett. Kishont a minden tekintetben rendezett és tiszteletet keltő testületek sorába lép. Hosszú évek terméketlen küzdelme után, verőfényes, munkás napok következnek ott. Ezt a csodás dolgot Isten kegyelmén kivül az uj elnökség miveli, mely az egyházban csak az egyházat keresi, annak rendjét, javát öszhangzatos egyetértéssel következetesen munkálja, és a kormányzói bölcseséget ügyszeretettel, szigorúságot szivélyességgel, rendszeretetet tapintattal, hűséges türelemmel párosítva, gyöngéd kézzel szedi ki a fájó sebekből a töviseket, s határozott fellépésével tiszteletet parancsol személyének, hatósági állásának. Üdv az egyházmegyének s példás uj elnökségének ! Meglátogattam a brassói egyházmegyét s abban az egyházmegyei elnökséggel együtt m. é. márc. 13 —16. napjain Fűrészmezőt kivéve minden egyházat. Ezen nehéz utamon is munkatársi szeretet volt vezérem. Sok itt a baj, elhagyatva, elfeledve volt szomorú korszakából a keserű utóiz, sokféle ellenséges áramlatnak káros hatása. Bizalmunk azonban teljes lehet a két felügy. Fabiny Ferencz és Rombauer Emil, valamint a reformátor Moór Gyula főesperesben úgyszintén a tisztuló lelkészi karban, kiknek czéltudatos türelmes és hű közreműködése békés napokat derít majd ez egvházmegye még most is küzdelmes életére. Részt vettem a gömöri egyházmegyének Rozsnyón f. é. jul. 21-ik napján tartott évi gyűlésén. Kettős czélt tűztem ki ezzel, elismerésemet fejezni ki a minden jóban, egyházért is fáradhatlan Szentiványi Árpád felügyelő és Terray Gyula főesperes iránt, élvezni itt azt a jó szellemet, melynek hatása alatt Gömör az egyház terén is előljár s kiterjedt volta daczára is könnyen és öszhangban oldja meg sikerrel, egyliázias, bizony ott is nehéz, feladatát mindig. Várakozásomban nem csalódtam. Azon kellemes meggyőződéssel hagytam el e kedves kört, hogy Gömörben biztosan áll ügyünk. Látogatást tettem Zemplénben a pazdiesi és kladzáni lelkészeknél s velük Szirmay Ödön, Szirmay Pál és Vladár Kristóf felügyelőknél, valamint Szirmay József földbirtokosnál. Kényes magán ügyben, közvetítő szerepében, megtettem a lehetőt, hogy egyházjog és egyházszeretet békés egyetértésre jussanak ott is. Tiszteletem mindig hálás adóját róvtam le azon kitűnő férfiak iránt, kikben egyházunk jobb sorsának épitésére egy fényes mult, jövőről is beszél. Két izben voltam Eperjesen. A mult, évi gyűlésből kiküldött négyes bizottmány munkáját végeztük ott m. é. szept. 4-ikén, s a tanitóképzőt tettem beható vizsgálat tárgyává f. é. jun. 10.—11. napjain. Utóbbiról örömmel elmondhatom : ,,minden régi elmúlt, minden megujult". Gamauf ideigl. igazgató, lelkiismeretes, ügyes és jókedvű kormányzónak vált be,