Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyetemes közgyűlés

•330 egyház lelkészei, főesperesei, püspökei, az iskolák igazgatói részéről pénzértékben ki nem fejezhető államszolgálattól ; ad évente : kap az államtól : elemi iskolákra 637000 frt elemi iskolákra 1571 frt gymnásiumokra 339000 „ gymnasiumokra 40990 „ össz. 1012000 forint ; pótol tehát évente 969439 frt. vagyis fizet lelkenként iskolai czélokra évente 101 krt, kap az államtól lelkenként 4 krt vissza és így pótol 97 krt lelkenként évente. Hát még mennyit költ egyházi háztartásokra s azokban a tisztviselők díjazására? Október hóban megtudjuk ezt is. Egyetemes egyházunknak inkább állami szempontból ezen szellem-szükséglete, szükséges, hogy az államnak igazságos és méltányos hozzájárulásával rendeztessék és f e j 1 e s zt e s s é k. (Folyt, köv.) Ili F öli. Egyetemes közgyűlés szept. hó 23. és 24. napjain. Régi tapasztalat, hogy a nagy események előre vetik árnyékukat s előzetesen is érezhető hatásuk. Igy nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a jelen egyetemes gyűlésen is mindnyájan éreztük, hogy egy epochális esemény, a zsinat küszöbén állunk. Sajnos csak az, hogy egy nagy kérdőjel is meredt fölénk: mit csinálunk a zsinaton? No de lássuk most röviden az egyetemes gyűlést, később beszéljünk a zsinat teendőiről. A közgyűlést megelőzőleg a bizottságok végezték előkészítő munkáikat. 21-én d. e. 10 órakor (ez az egyetemes hora canonica) a theol. akadémiai nagybizottság intézte el a hozzá felterjesztett ügyeket, megállapította a költségvetést, a mult évben megtakarított 140 frtból 100 frtot az akad. igazgatónak, 40 frtot a bizottsági jegyzőnek ajánlott meg. Az akadémia mellett contemplált tanítóképző intézet berendezésének tervezetéről pénzhiány miatt lemond, a helyett utasítja a theol. intézetek igazgatóit : hassanak oda, hogy a theologusok általában a tanképesítő okmányt megszerezzék, egyúttal a szünidőkben tartandó tanítóképzői póttanfolyam létesítésére készül. A theologiai tanárok nyomasztó helyzetének könynyitésére nem tehetett ugyan semmit, hanem ujolag a dunáninneni és bányai kerületek nagylelkűségéhez fordul. A pozsonyi theol. akadémiai és lyceumi tanári karok között fenforgó nyugdíj intézeti ügy békés elintézésére egy br. Prónay Dezső, egyet, felügyelő úr elnöklete alatt Zelenka Pál püspök és Ritter Károly főesperes urakból álló bizottságot kér az egyet, gyűléstől. A külföldön nyert érettségi bizonyítványt bíró ifjak csak nagybizottsági engedélylyel vehetők fel az akadémiára. Több kisebb jelentőségű ügy elvégzése után megalakult a zsinati követet választó gyűlés, mely egynek kivételével (maga a jelölt) egyhangúlag Schneller István igazgatót választá zsinati követté. A közoktatásügyi bizottság d. u. 4 órakor egy kérdést döntött el, igaz körültekintő módon. A görög nyelv kötelezővé tétele vagy facultativ tanítása, mint általában úgy itt is két táborra osztotta a tanférfiakat. A theoria és praxis, a humanismus classicus irányának védői és a modern realizmus hivei simán ugyan, de erélyesen védték álláspontjukat. Legérdekesebb volt az államsegélyt élvező tanintézetek képviselőinek buzgólkodása a miniszteri tanterv mellett. Majdnem sok is lett volna a jóból ; dehát szerencsére a túlbuzgóság szomszédságában van a comicum is. Midőn Hazslinszky Frigyes az eperjesi collégium nagynevű igazgatója, a classicus nyelvek tanítása ellen folytatott érvelésében odáig jutott, hogy a szegényeket osztályozta és szegény Pliniust is megszekundázta, mosoly ült a komoly ábrázatokra. Végre megállapodtak, még pedig a legalkotmányosabb módon, szavazás útján, a kény-, szer helyzet indokánál fogva is azon ajánlatban, hogy minden egyes intézet fentartó testületének szabad tetszésére bizassék a görög nyelv tanítását kötelezővé vagy behozva a pótló tanfolyamot, azt facultatívvá tenni. 22-én d. e. 10 órakor a zsinati bizottság tartotta meg ülését, melyben a zsinat tanácskozási és ügyrend javaslata lett megállapítva. Megválasztatott egy kisebb rendező bizottság, melynek feladata a pesti egyházzal a használandó helyiségek iránt megállapodásra jutni ; a testvér reformált egyházzal érintkezve minden szükséges előintézkedéseket megtenni, a gyorsirodát berendezni. Főtiszt. Zelenka Pál püspök urnák az egyház anyagi ügyeinek berendezésére vonatkozó javaslata magának szerzőnek kívánságára nem tárgy altatott, hanem ő főtisztelen dősége megigérte, hogy egész munkálatát, melynek a benyújtott csak egy részét képezi kinyomatni s köztudomásra hozni fogja. Az egyetemes előértekezlet este 6 órakor tartatott, melyen a jövő napi gyűlés tárgyai előkészíttettek. A közgyűlést megelőzőleg reggel ^IO órakor templomba gyűlt a közönség, hol tiszt. Schranz János ur imádsággal és igeolvasással bevezette a tanácskozásokat, A tanácsteremben kevéssel 10 óra után egyetemes felügyelőnk megnyitotta a gyűlést, körülbelül ezeket mondva: „Üdvözlöm hazai ev. egyházunk négy egyházkerületének küldötteit. Nagy czél áll az egyházak előtt, melyhez immár gyorsan közeledünk. Ez a nagy czél a deczember hó 5-én megnyilandó zsinat, melynek fontosságát aligha kell hangsúlyoznom. Oly esemény ez, mely csak évszázadok alatt ismétlődhetik, s ép ezért nagy várakozással és reménynyel tekint az egyetemes egyház a zsinat elé. Ha a zsinat számolni fog egyházunk eddigi alkotmányával, hazánk és egyházunk viszonyaival, szóval, ha a zsinat tárgyalásaiban az eddigi alapokhoz fog ragaszkodni és nagy újítások kezdeményezését nem kívánja, akkor várakozásaink és reményeink teljesülni fognak. Lényeges változtatásokat mostani egyházi alkotmányunkban ne várjunk, azt se higyje senki, hogy a szegény evang. egyházból a zsinat ! által egyszerre gazdag egyház legyen." Ismétli üdvözletét s a konvent tanácskozásait megnyitottnak nyilvánítja. Egyetemes felügyelő úr elnöki jelentésének felolvastatásával kapcsolatban fájdalmas emléket újított fel a i méltányló kegyelet szava. Megemlékeztünk azon férfiúról, kit évek hosszú során át megszoktunk ott látni a zöld asztalnál, kinek kedves egyénisége, szeretetteljes modora,