Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Aszódi leánynevelő intézet megnyitása

•315 czél megvalósítására s hálás köszönetet mond valamenyinek. Megemlékezik a szakfértiakról, kik az intézetet a midőn létesült szervezték s ezek közül különösen FalvayAntal igazgató úrról, ki a ker. szűkebb körű bizottságnak valóságos lelke volt. Köszönetet mond br. Prónay Dezső, br. Podmaniczky Frigyes­nek, az előbbinek mint bizottsági tagnak, az utóbbinak kegyes megjeienéseért. Azután az igazgató és tanítónőkhöz for­dulva megható szavakban ecseteli nehéz, de magasztos fel­adatukat s kéri őket, hogy a gondjaikra bizott leánynöven­dékeiket vallásosságban, egyszerűségben, a háziasság ked­velésében, isteni félelemben, felebaráti és a hazaszeretetben növeljék, oktassák. Atyai intéssel fordul a növendékekhez is s biztosítja őket, hogy az igazgató és a tanárnők anyai és testvéri érzülettel fognak viseltetni irányukban mindenha, de ez nem zárja ki a szigort, melylyel meg fogják fenyíteni az engedetleneket és szófogadatlanokat. E nagyhatású be­széd után az intézetet megnyitottnak nyivánította és ren­deltetése czéljának átadta. Ezek után Bartholomaeidesz Adel k. a. igazgatónő tartotta meg programbeszédét oly szépen, hogy nem ma­radt egy szem sem köny nélkül. Az igazgatónő megköszönte a benne helyezett bizalmat s igérte, hogy arra érdemessé tenni magát társnőivel együtt élete legszentebb feladatául fogja ismerni. Fogadta, hogy a gondjaikra bizott leány­növendékeit vallásos szellemben fogja nevelni, egyszerű­séghez és a háziasság kedvelésére fogja szoktatni s tiszta felebaráti és hazaszeretetre ösztönözni. Gyönyörű beszéde zajos tetszést aratott s mindenki sietett vele és Genersich Karola. Izák Mariska tanítónők és Widmann Eliz nevelőnő­vel kezet szorítani. Még főtiszt. Sárkány püspök úr emelte fel szavát mondván, hog} 7 mulasztást követne el, ha egyet nem hozna fel. Fabiny T. felügyelő úr mindenkiről szives volt megemlékezni beszédében, csak ez intézetnek egy jól­tevőjéről megfeledkezett, a kinek odaadó fáradozása, kitartó buzgalma és páratlan erélye nélkül az sohasem jöhetett volna létre és ez a jóltevő — ő excellenciája maga. Viha­ros „éljen" követte a püspök úr ezen szavait s a lelkes közönség nagy ovatióban részesítette a buzgó felügyelő urat. Most következett az intézet megtekintése s úgy a szülék valamint összes jelenlevők nem győzték eléggé di­csérni a gondos és czélszerű berendezését ez uj intézetnek, a kastély nagyszerű voltát és fekvése szépségét. A mellék-termekben br. Podmaniczky Gézáné meg­vendégelte az ünneplő vendégeket, felszolgáltatván számukra gazdag, valóságos főúri vilíásreggelit. A szűkebbkörű bizottság nyomban ülésezett s sürgő­sebb ügyeket intézvén el. Azután a megelevenült Aszódról azon édes reményben távoztunk, hogy ezen oly szerencsésen létre jött nőnevelőintézetnek fényes jövőt Ígérhetünk. Méltó arra, hogy nem csak a mi kerületünk, hanem ma­gyarhoni ev. egész egyházunk is karolja fel ezen intézetet. Az Ur pedig tartsa meg most! Adjon neki jó előmenetelt most! JBachat Dániel. ? 11 T111 ]L Előfizetőinket előfizetéseik megújítására, hátralé­kosainkat adósságaik törlesztésére kérjük. Szerkesztőség. — Pozsony után Galgócz. Galgóczon f. hó 9-én fogadta 0 Felsége a többi tisztelgő fényes küldöttségek között a dunáninneni kerületnek főt. Baltik Frigyes püspök úr vezetése alatt megjelent küldöttségét is. A püspök üd­vözlete : „Császári és apostoli királyi felség! Legkegyel­mesebb urunk ! A dunáninneni ágostai hitvallású evange­likus eg} Tházkerület képviseletében bátorkodunk felséged legmagasabb trónjához közeledni, hogy felséged legmaga­sabb engedelmével, a legalázatosabban kimutathassuk tán­toríthatlan hűségünket s jobbágyi ragaszkodásunkat fel­séged szent személye s királyi trónja iránt. Magyarország evangelikus egyháza a történelem tanúbizonysága szerint isteni Megváltónk tanai nyomán, mindig tisztelte a királyt, engedelmes vala a hatalmasságnak, megadván a császárnak a mi a császáré és az Istennek, a mi az Istené: a trón és haza iránti szent kötelességeket isteni missziójával, az evangelium hirdetésével, elválaszthatlan kötelékben egye­síti. S e magasztos hivatásának teljesítésében felséged leg­magasabb uralkodói kegyelme részéről a legfelsőbb oltalom­ban részes. Engedje a legkegyelmesebben felséged, hogy e legfelsőbb uralkodói oltalmáért evangelikus egyházunk ne­vében a legalázatosabb jobbágyi hálánkat és a legmélyebb alattvalói köszönetünket, hü hódolatunk zálogában letehes­sük felséged legmagasabb trónja zsámolyánál, a midőn imánkban kérjük a jó Istent, hogy felségedet hazánk s egyházunk boldogítására az emberi kor legvégsőbb határáig bő áldásával koronázza." (Lelkes éljenzés.) Erre a királyi válasz : „Hódoló tisztelgésüket kedvesen és köszönettel fo­gadom. Reménylem és elvárom, hogy bármely ajkú hiveik körében mindenkor buzgóan ápolni fogják a hűség, vallásoság és kárhoza­tos iránytól ment tiszta hazafiság érzelmeit, miáltal leg­jobban biztosíthatják maguknak és hitsorsosaiknak állandó megelégedésemet." (Hosszas éljenzés.) Minket ugyan nem vádol a mi lelkünk: de kimond­hatlanul fáj, hogy hazai egyetemes ev. egyházunk egy kerülete rövid idő alatt már kétszer részesült ily elbánás­ban. Részünkről azokra hárítjuk a királyi szó súlyát, akiket illett. Am lássák ! ha szelet vetnek, arassák a vi­hart. A szenvedés közösségét el kell fogadnunk, a gyalá­zatot, mely talán martyrkoszorú számba megy náluk, vi­seljék magok. — A Luther-társaság elnökétől. A Luther-társaság ez idei igazg. választmányi gyűlését szept. 23-án (az egyet, gyűlés első napján) Budapesten, az egyház gyűlés­termében, d. u. 5 órakor, rendes évi közgyűlését pe­dig szept 24-én (az egyet, gyűlés második napján) ugyanott d. u. 5 órakor tartja. Az előbbire az ig. választ­mánynak, utóbbira a társaságnak összes tagjait tisztelettel meghivom, s őket minél nagyobb számban leendő szives megjelenésre ezennel felkérem. Budapesten, 1891. szept. 10. jegy. Scholz Gusztáv s. k. társ. titkár. Hunfalvi/ Pál s. k. társ. elnök. — A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes theo­logiai akadémiaja f. hó 10-én tartotta a tanév megnyitó ünnepet, a midőn az urvacsorához járuló akadémiai ifjúság és tanári kar, az oltári szónok nagyt. Trsztyénszky Ferencz esperes és theol. tanár úr tanulságos és meg­ható gyóntató beszédjének hatása alatt, szívvel-lélekkel vitetett az idvezetővel való szent közösséghez s ígyen elő­készítve ment meghallgatni a tanév megnyitó beszédet, melyet a theol. akad. dalárda éneklésébe belefoglalóan el­mondott az igazgató, ntű Schneller István úr. A beszéd szólt „a t h e o 1 o g i ár ó 1, mint tudo m á n y"ról. Fenkölt gondolkodás, tudomány- és hitvallásszeretet, lel­kesedés és lelkesítés, megállapított tudományos irány, hit­hűség és honszeretet, megragadóan szép s magas szárnya­lású idealismus jellemzi s teszi emlékezetessé a nagyérdemű s nagytudományú igazgatónak ezen, valamint minden előbbi beszédjét is az igazgatói székről, melyet eddig elmondott. Még ha nem is értünk egyet a szónokkal, igazi lelki

Next

/
Oldalképek
Tartalom