Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Bányakerület közgyűlése

mint előadó jelentést. Az egyházkerületi törvényszék ujjá alakíttatott, az egyházkerületi körleveleknek a főt. püspök úr által kezdeményezett uj kiadási módja, mely szerint minden egyház és főiskola nyomatva kapja meg a körlevele­ket s ezek aztán bekötve őrizhetők meg, helyben hagyatott. Szükség volt ezen intézkedésre gyorsaság tekintetéből ; eddig ugyanis sok időbe tellett, mig egy-egy körlevél egy esperesség egyházain keresztül ment s a papi jegyzőköny­vekbe beíratott, most ez a leirás szükségtelenné válik. A január 8-ikára és ápril 2-ikára hozott kerületi törvényszéki ítéletek ki lettek hirdetve. A nyustyai egyháznak lelkésze nagykorúsítása iránt beadott kérvénye, tekintettel arra, hogy az egyház ügyei előnyösen megváltoztak s minden a megujulás útjára tért, kivételesen teljesíttetett. A tárgy­sorozat egyik pontjánál Weber Samu bélai lelkész a hazai prot. egyház közéletéről ad képet amint az a gyűlé­sek jegyzőkönyvében s az egyházi irodalomban nyilat­kozik. Ezek képezték a tiszai ev. egyházkerület Poprádon tartott évi közgyűlésének főbb tárgyait. Ezeknek elintézése két napot vett igénybe. A tárgyalás emelkedett sima le­folyású, méltóságteljes volt ; a töviseket már az előérte­kezlet letördelte; szóval nem volt heczcz, nem volt skan­dalum, a napilapok alig is vettek tudomást a gyűlésről, talán épen ezért? . . A gyűlés első napjának estéjén a poprádi egyház népe és a lakosság a kerület elnökségét : Péchy Tamás felügyelőt és Zelenka Pál püspököt fáklyászenével tisztelte meg. A gyűlés tagjai szabad idejöket kirándulásokra használták fel, a mire Poprádról, mint a kirándulások góczpontjáról, sok alkalom kínálkozik. Poprád és Felka muzeumai is méltók a megtekintésre. Szombaton reggel (aug. 22.) 9 órakor a vasúti állo­máson jelszó: Lőcse és a magyarhoni e. e. e. gyámintézet évi közgyűlése. —s. * Az ev. bányakerület közgyűléséről. A f. é. aug. 18. s következő napjain tartotta kerületünk évi közgyűlését Budapesten. Az aratás ideje érvényesült némileg a gyűlés látogatottságában. Kevesebben voltunk, mint különben. A tanácskozás kimagasló pontjai voltak a folyó ügyek sorá­ban : az aszódi kerületi leánynevelő ügye s a f. é. deczem­ber 5-ikén megnyitandó zsinat. A leánynevelő szervezésével megbízott teljhatalmú bizottság, gondos és szakavatott jelentéséből megértettük, hogy a páratlanul elhelyezett kerületi intézet, gondos és szakavatott berendezéssel e tanévvel megkezdi 40 benlakó növendékkel működését. A kezdet nehézségti le vannak igy győzve s a sikeres kezdet biztat áldásos folytatással, nemcsak kerületünk, de közegyházunk javára. Legyen is ezen a Galga kies völgyére letekintő várkastély egyházunk egyik erős vára, a honnan kiárad s messze vidékre is el­hat az evangeliom éltető szelleme s érvényesül különösen a család körében. Biztos azon reményünk, hogy azon es­perességek is, a kik ez ideig lanyhán jártak el ezen közös szent ügyünk felkarolásában, nem fognak késedelmezni ál­dozatfilléreikkel s megnyitják az ev. buzgóság gazdagon fakadó forásait úgy, hogy a jelentkező hiány ne csak fe­dezetet találjon, hanem felvirágzása mindinkább biztosí­tassék. A szomszédos kerületek segítő jobbja, úgy vagyunk meggyőződve, a jövőben sem fog hiányozni. A zsinati képviselőkre beadandó szavazatokhoz készít­tetett a közgyűlés szavazatlapokat, melyek minden egyes egyháznak meg is küldettek. Az ezeken olvasható utasítás szerint minden egyes egyház szavazatát legkésőbben f. é. október 5-ikéig a főespereshez beküldeni tartozik. A beérke­zett szavazatok a zsinati utasításhoz képest, egy rendkívüli, a jelzett határidőn túl tartandó esp. közgyűlésen fognak felbontatni s a megválasztottak megbizó levele a közgyűlési jegyzőkönyv megfelelő pontja leend. A középiskolai képvise­lőkre vonatkozó szavazat, a külön e czélra kiosztott szavazat­lapra reávezetve, az adott utasítás szerint kiállítva, külön borítékban, ugyanazon határidőben a kerületi felügyelő úrhoz lészen beküldendő. Reméljük, hogy a megtartandó zsinat, egyházunk jeleseinek leend találkozója, a kik hivatva lesznek szervezésünk, legalább is évtizedekre kiható nagy müvét megalkotni. Hogy ez igy történjék, az egyházaink nagyon is meggondolandó szavazataitól függ. Ilyen eljárás mellett azután annál erősebb azon hitünk, hogy az Ur velünk leend, s nem hiába építjük az ő házát! A végzendő munkának egy és más része, már most is élénken foglalkoztatja az elméket s némely nagy jelen­tőségű kérdés, mely megoldást igényel, előreveti árnyékát. Ez érvényesült nem csak közgyűlésünk tanácskozmányai­ban, de hozott határozataiban is. Igy a többiek közül csakis azon egy határozatát akarom kiemelni, a mely az ismeretes hódmezővásárhelyi s orosházi viszályos megadóz­tatási kérdésre vonatkozik. Közgyűlésünk világi elnöke a nála megszokott rendkívüli elmeéllel s szakavatottsággal az előterjesztett bizottsági javaslat alapján ilyenképen formulázta a határozatot : Azon orosháziak a kik a hód­mezővásárhelyi határban mint tanyások megtelepedtek s állandóan ott laknak tartoznak egyházi adót a hód­mezővásárhelyi egyház pénztárába fizetni, a kik pedig csakis az esztendő egyik részét töltik tanyáikon s a télen át Orosháza lakói, azok megkereshetők az iránt, hogy bir­tokuk után méltányosság alapján, — de sohasem tudtuk és beleegyezésük nélkül, ők is járuljanak valamivel a hód­mezővásárhelyiek által fentartott s általok igénybe vett egyházi intézmények fentartásához. Az egyház jogi fogalma a politikai község határai által van korlátolva. Adat ez a megoldandó megadóztatási kérdéshez. Fogja-e ez a zsinat tárgyát képezni és fog-e e szerfelett kényes s nehéz kér­dés részleteinek tárgyalásába bocsátkozni ,..??! A Baldácsy-alapitvány kerületünket megillető 2500 frtnyi jövedeleméből megszavazott a közgyűlés szeretett püspökünknek egyhangúlag 1000 frtot tiszteletdíjul, pusztuló s építkező, segélyért folyamodott egyházaknak 700 frtot; 500 frtot Ínséges lelkészeknek s a maradványt nélkülözés­sel küzdő papözvegyeknek s papi árváknak. Igy ujulnak meg évenként egy „jó tett" áldásos hatásai ! Jó tettről beszél a kerületi segélyző intézet közgyű­lésének jegyzőkönyve is, a midőn mostani pénztárosának ngs. Breznyik Jánosnak beszámolásánál kiemeli, hogy el­ismerő hálás köszönetét fejezte ki neki azon nagylelkű adományáért, a mellyel intézetünk a b. csabai népbanknál szenvedett veszteséget pótolta s zálogjogilag b.-csabai birto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom