Evangélikus Egyház és Iskola 1891.
Tematikus tartalom - Belföld - Zalai esperesség
•286 kintettel arra, hogy a zsinati követek Budapesten tartózkodásuk idején a már megállapított 4frtnyi napidíjjal alig jöhetnének ki, másrészt tekintve azt, hogy a zsinat előreláthatólag nem fog sokáig elhúzódni s az egyházak által zsinati költségekre eddig már befizetett összegből, az egyházak további megterheltetése nélkül is a napidíj felemelése lehetővé válik, az esperesség a maga követeinek napidíját 6 frtban állapítja meg. Felmerült a pótkövetek választásának kérdése is, a kik azon esetben, ha a rendes követek valamelyike a zsinatra vagy el nem mehetne, vagy a zsinatról időközben kénytelen volna bármely okból kimaradni, hivatva lennének annak helyét pótolni, hogy így az esperesség mindig teljes számú követ által lehessen képviselve. Ez irányban az egyházak még utasítást nem kapnak, de a kérdés felderítés végett a kerület elé terjesztetik : lehet-e majd később pótválasztással élni, ha esetleg annak szüksége beállana. Örvendetes tudomásul szolgált ama jelentés, melyszerint főtisztelendő Sárkány Sámuel püspök úr ő méltósága főpásztori áldását és üdvözletét küldé azon alkalomból, midőn junius 23-án Selmeczbányára való átutazásakor a zólyomi vasúti állomásnál számosan megjelentek az esperesség egyházi és világi tagjai közül s őt őszinte tisztelettel s meleg rokonszenvvel üdvözölték. Úgy szintén örvendes tudomásúl szolgált az aszódi ker. leányiskola ügyében adott jelentés, mely iskola iránt esperességünk meleg érdeklődését tanúsította azzal, hogy kebelében annak javára 489 frtot gyűjtött. Hosszabb eszmecsere fejlett ki az egyházak községi segélye tárgyában. Ugyanis a megye azon határozatot hozta, hogy az egyházaknak ne apródonként, napnap után előforduló szükségleteik szerint adják a segélyt a politikai községek, de egész évre szóló egy összegben a községi segélyt. Ez eljárás mellett egyik másik egyház kárt vallott, mivel a községi előirányzatok már augusztusban készülnek, a mikor az egyház még nem tudja pontosan jövő évi szükségletét s a később benyújtott kérvény már nem volt teljesíthető, mert az előirányzatban a segélyről gondoskodva nem volt. A gyűlés abban állapodott meg, hogy az egyházakat oda utasította, miszerint jó eleve készítsék el költségelőirányzataikat s ideje korán gondoskodjanak arról is, hogy szükségleteik fedezésére kivánt segély a községi költségvetésbe is felvétessék. Ezzel kapcsolatban arra is kötelezvék az egyházak, hogy pontos költségvetésüket és számadásukat az évi jelentés kapcsán a főespereshez beküldjék. A gyűlés továbbá jóváhagyta özv. Okolicsányiné hagyománya ügyében kiküldött bizottság eljárását. Nevezett úrhölgy az esp. Luther árvaházra 12'000 frt értékű emeletes házat hagyományozott Beszterczebányán ; de a végrendelet hiányos volt s egyébként is több, nehezebb feltételhez volt kötve a hagyomány elfogadása; s az örökösök perrel akarták megtámadni e végrendeletet, azért a bizottság 6000 frtban kiegyezett az örökösekkel, melyet ők f. é. augusztus hó végéig lefizetni kötelezték magokat. Figyelemmel hallgatta meg a közgyűlés S v e h 1 a Gusztáv alesperes tanügyi jelen trését, mely szerint az összes tankötelesek száma 7010 ; ezek közül iskoláinkba járt 5956 (idegen iskolákba járt 627 gyermek). Az iskolába járak °/ 0-a egy idő óta évről-évre csökken : 1887-ben 98.4°/o látogatta az iskolát, most ezen arány 92-9 0 / 0-ra esett le. Ennek okát leginkább azon körülménynek kell tulajdonítanunk, hogy a községi elöljáróság nem elég szigorú a mulasztókkal szemben. Az esperességben 57 iskola van 71 tanítóval. Az előirt tantárgyak az összes iskolákban megnyugtató eredménynyel tanítattak. A magyar nyelv tanításáról előterjesztett külön jelentés ismét némi haladást jelez. A tanügyi jelentésből kifolyó ügyek általán az esp. iskolatanács javaslata alapján nyertek elintézést. A tanügygyel kapcsolatban felmerült a libetbányai különös eset, a hol az egyház szervezni óhajt egy új tanitói állomást, melynek díjazásához községi segélyt kért. Libetbánya nagy község meg is adta az ixj tanító fizetésének megfelelő segélyt, de oly feltétel alatt, hogy az egyház által választott tanító megerősítését a község fentartja magának. A közgyűlés ezen határozatot megsemmisítette, még pedig azért, mert az egyház itt jogfeladást követett el, a mennyiben az egyháznak ugy is joga van — aránylag a r. kath. egyház támogatásának megfelelő adjutumot kívánni. A különféle segélyekért beadott folyamodások már előzőleg lelkiismeretesen átvizsgáltattak s következők ajánlatnak: Baldacsyánumra Osztrolúka mely templomot, és Vámos, mely iskolát épit. Papok közül Droppa Gyula bábaszéki lelkész, özvegy papnék közül Braxatoriszné, Urbanszkyné, Krcsméryné és Blatnickyné ajánltatnak segélyzésre ; Zsedényianumra pedig Gróo Géza, beszterczebányai, Balkovics Endre salfalvai és Stefiik Endre mogyoródi tanítók terjesztetnek fel. Kerületi közgyűlésre menendő követekül ki~ küldettek az elnökség mellett : Bakay Péter esp. főjegyző és Linder Mihály lelkészek, továbbá Stadler Tófor kir. tanácsos, Halassy Gyula, Lehotzky Egyed, dr. Radvánszky Gryörgy orsz. gyül. képviselők, Kollár János és Chovan János ügyvédek. A gyűlés vége felé „elharapódzott" a radványi tagosítási ügy körüli vita, mely több mint egy órai időt emésztett fel. Ugyanis a kommasacio idején bizonyos erdő és legelő jutalék hasíttatott ki a királyfalvai leányegyház részére „evang. tanítónak" szóló czimen. Úgy de királyfalván nincs ev. tanító, hanem a leányegyház gyermekei a közvetlen közelben levő anyaegyház iskolájába járnak, miért is Királyfalva leányegyháza a tagosításnál nyert tanítói területek haszonélvezetét átengedte az anyaegyháznak ; holott a radványi tanítók oly czimén, hogy ez nem az egyház vagyonának, de tanítói fizetés növelésére hasittatott ki, azt magoknak vindikálják. Hosszas tanácskozás után a tanítók támasztott igénye jogosnak el nem ismertetett s elvettetett. A közgyűlés kisebb jelentőségű, több administrativ természetű ügy elintézése után d. u. 1 órakor az elnökség éltetésével végződött. Az Úr munkásainak munkája áldott legyen! Vitális Gyula *
