Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Uti levelek

•278 zsinattartás kérdésének napirendre hozása óta következetesen azt határozta, hogy a zsinatra nem megy, ahhoz követeket nem küld : mondja meg a tisztelt elnökség a dunáninneni kerületi egyházi rendtartás melyik szakasza, avagy a kerületi gyűlés melyik határozata alapján érezte magát feljogosítottnak az egyes egyházakhoz az esperességi hivatalok megkerülésével is a zsinati választások foganatosítására felhívásokat meneszteni? Pozsony, 1891. augusztus hó 12-én. Dr. Stefanovics Milos, krajnai felügyelő' és nyitrai esperességi képviselő'." Az interpellatióra adott válaszában a püspök kijelentette, hogy ezen tényével 0 Felsége koronás királyunk a zsinat engedélyezésével kifejezett akaratának hódolt, egyházi felsó'ségének az egyetemes g}

7ülésnek, illetve általa a zsinat eló'készítésében teljhatalommal felruházott zsinati bizottságnak engedelmeskedett ; beigtatásakor adott azon igéretét, hogy a testvér-egyházkerületekkel az egységet fenntartja beváltotta; főpásztori kötelességének tett eleget, midőn az egyes gyülekezeteket választói joguk és kötelességök felől kioktatta s kéri válaszát tudomásul venni. Az interpelláló a választ nemcsak tudomásul nem vette, sőt a következő határozati javaslatot terjeszté be : „Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a kerületi elnökség a zsinati kérdésben a jogérvényesen meghozott s mind ekkoráig hatályban lévő kerületi gyűlési határozatokkal homlok egyenest ellentétes eljárást követett az által, hogy a zsinathoz küldendő követek megválasztására az egyes egyházakhoz felhívást intézett és a törvényes erejű egyházi rendtartásunkat is megsértette, úgy maga a felhívás intézése, mint az esperességi hivatalok megkerülése által is, tekintettel arra, hogy az elnökség eme ténykedése máskép nem magyarázható és fel nem fogható, minthogy az törekvés a törvényes módon meghozott kerületi gyűlési hatályban lévő határozatok kijátszására s az elnöki akaratnak a kerületi rendtartás, a kerületi gyűlés, s ennek határozatai fölé való helyezésére, tekintettel végül arra, hogy az elnöki hivatkozás az egyetemes gyűlésre, a zsinati egyetemes bizottságra komolynak sem vehető, mert a kerület maga felett semmiféle egyházi kormányhatóságot nem ismer és el nem ismer mindaddig, mig olyan törvényileg az egyházkerület hozzájárulásával szervezve nem lesz ; alólirott az elnökség válaszát tudomásul nem veheti, nemcsak, de sőt indítványozza : szavazzon a kerületi gyűlés az elnökségnek a zsinati kérdésben követett törvényellenes, önkényes, de sőt a kerületen erőszakoskodni akaró eljárása miatt roszalást, kárhoztatást s bizalmatlanságot. Pozsony 1891. augustus 12-én. Dr. Stefanovics Milos krajnai felügyelő és nyitrai esperességi képviselő." E határozati javaslat, valóságos megnyilatkozása a sziveknek és veséknek, nagy zajban lett felolvasva; de mivel a közgyűlés, 4 szavazattal 4 ellenében, az elnökség eldöntésével a püspök válaszát elfogadta, szép csendesen elejtetett. Még ugyanaz napon tárgyalás alá került a liptói esperességnek már e lapokban közlött határozata, mely 4 esperesség 4 ellenében állván, elnökségi kijelentéssel elfogadtatott ; s így a dunáninneni kerület a zsinatban részt vesz. A zsinati költségek fedezését ugy állapította meg, hogy a püspök kiadását és a közös költségeket a kerületi pénztár fedezi, az esperességi követeket az esperességek látják el útiköltséggel és napidíjakkal, a pozsonyi lyceum 2 tanárát, a pozsonyi gyülekezet látja el a szükségesekkel. Amint látható az első nap nem volt meddő és déli l

1/2 órakor befejezte munkáját. 13-án reggel 8 órakor ismét megindult a tanácskozás az első napinál jóval gyérebb részvét mellett. Nem csoda, hisz a fő tárgy el volt intézve, most már leginkább folyó ügyek következtek melyeknek nevezetesebbjei : A lelkésztanítói állást elfoglaló egyének szerezzenek szabályszerű képesítő okmányt. Felsőbb leányiskolát akar Ó-Tura, Modor, Liptó-Szentmiklós ; Pozsony a diakonisszaintézettel egybekapcsolt leányárvaházat ajánlja pártfogásra. Az államsegélyt elosztottuk. A Baldácsy bizottság igazgatói gyűlésének tagjait megválasztottuk s így lassan eljutottunk e nap legérdekesebb kérdéséhez : a trenc3éni esperesség indítványához, mely kimondatni kívánta, hogy a kerület báró Prónay Dezső egyet, felügyelő úr f. é. június 2-án az oszággyűlésen tartott beszédének azon passusával, hogy „Magyarországnak van ugyan királya, de dynastiája nincs" egyet nem ért. Midőn kifejtetett, hogy a kerületi gyűlés nem illetékes a képviselők beszédeinek bírálására 4:4 szavazat mellett, elnöki döntéssel a napirendről levétetett. A közgyűlés még egy igen érdekes jelenetéről kívánok megemlékezni, mely fényesen illustrálja a kerületben uralkodó szellemet. Az egyetemes gyűlés 15. pontjának tárgyalásánál, melyben felkéretik a kerület, hogy a theologiai akadémiára kiszolgáltatott évi járulékát felemelni szíveskedjék, kimondotta a kerület nagy szótöbbséggel s még nagyobb határozottsággal a nem-et. Schneller István akadémiai igazgató kimutatta, hogy az akadémiának 11 dunáninneni illetőségű hallgatója közül 10, ez évben is 1474 frtnyi segélyben részesült, mely összeggel szemben, helyesen koldusgarasnak nevezte a kerület adományát. Igaz ! de hát nálunk nem tartják az írás szavát: Jobb adni, mint venni (Act. 20, 35) de az uralkodó gyakorlat hirdeti: jobb venni, mind adni. Különben a gyűlés, miután még nt. Haan Lajos elhunyta felett, a püspök úr indítványára részvétét jkvbe igtatni rendelte, 13-án dél tájban szerencsésen végetért. R i l P 11 D. Uti levelek. (I.) Egy hosszabb időt igénybe vevő tanulmányút a külföldre vitt, s bár utam czélja voltaképen nem az egyházi viszonyok tanulmányozása, senki sem fogja különösnek találni, ha mint egyházamnak külső és belső hivatásom szerint hű és odaadó szolgája élénk érdeklődéssel tekintettem az országoknak, melyeken átutaztam, vallási viszonyaira. Néhány igénytelen jegyzetet talán a szives olvasó méltatni fog elolvasásra. Első hely, melyen Németországon kiszálltam, Pirna volt. A fellobogózott város ünnepről tanúskodott, s kellemes meglepetésemre az ünnep nekünk szólt, t. i. a diasporának. A drezdai „Gr

.-Adolf-Hauptverein" e városkában tartotta évi ünnepélyét. Siettem, hogy az istentiszteleten részt vehessek, s épen a beszéd javarészét sikerült még hallanom. A templom zsúfolva volt, s az annabergi lelkész hosszasan és szabatosan magyarázta a Gr.-Adolf-egylet s