Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Kishonti espresség

•276 A kishonti ág. hitv. ev. esperességi gyűlés. Esperességi gyűléseink iránt mindig nagy érdeklődést tanusitott a nagy közönség, mely kiváló figyelemmel fordul az oly szinterek felé, hol izgalmas, botrányos jelenetek játszódnak le. Már pedig — bár mély sajnálattal, — de be kell ismernünk, hogy esperességi gyűléseinken mindig akadtak egyes rajongók, kik gyönyörűséget kerestek abban, — hogy nemzetiségi hiu ábrándjaik világából egy-egy gyújtó szikrát vessenek a hazafiság lőporos tornyába, melytől a szelídebb, csendesebb lelkek is — izgalmas jelenetekre lobbantak — s kész volt a botrány. Tetemesen fokozódott az érdeklődés most, midőn köztudomásu volt, hogy esperességűnk jelen évi rendes közgyűlését Tiszolczon fogja megtartani, — azon a Tiszolczon, melyről a közhit azt tartja, hogy azt a szelet mindig ő veti, melyből ő is, az esperesség is a vihart aratja. Mi volt természetesebb, mint az a lábrakapott sejtés, — hiedelem, mely e szavakban lelt kifejezést: „no hisz lesz ott botrány!" No most az egyszer csalódtál, kedves közvélemény barátom, mert a tiszolczi ev. egyház esperességünk hajóját oly csendes, békés kikötőben s olj^ szelíden rengette, mint az vele régen, nagyon régen nem történt ; ugy hogy, ha a tiszolczi eg}

?háznak julius 29. és 30. napjai örömnapok valának, nem kevésbbé örömnapjai voltak azok az esperességnek is; Hogy erről meggyőzzelek tisztelt közvélemény, ime adom szűk keretben, esperességi ezen gyűlésünk verőfényes képet. Julius 29-én délután 3 órakor robogott be, kies, regényes fekvésű Tiszolcz városának pályaudvarára azon vonat, mely az esperességi elnökséget, tisztikart s az egyházak képviselőit a vendéglátó tiszolczi ev. nemes egyház kebelébe röpítette. Szívélyes szeretettel fogadta s szállásolta el vendégeit az egyház, s Hradova, felhőt verő trónjáról ünnepélyes méltósággal tekintett alá az őt szemlélőkre, mintha csak mondta volna: „ime, mi is tudunk valamit : tisztességet, becsületet " Négy órakor az esp. gyámintézet tartá közgyűlését az iskola helyiségében, — melynek mozzanatai közül kiemelendő, hogy 123 frt 98 kr. gyűjtést eszközölt, s a kerületi gyámintézeti világi elnöktisztségnél Bánó József a VI. sz. kir. városi esp. felügyelőjére adta választó szavazatát. Öt órakor gyámintézeti istentiszteletre hivott össze mindannyiunkat a harangszó, a tiszolczi ev. egyház gyönj'örű templomába, mely csaknem egészen megtelt buzgó, ájtatos hívekkel. Itt Klenócznak ősz Simeona, nt. Reguly Pál lelkész Grál. 6, 10. alapján tartott igazi Pál apostoli lelkesedéssel, megragadó csodálatos ifjú tűzzel, a gyámolító szeretet gyakorlására lelkesítő szép egyházi beszédet, melynek hatását fényesen tanúsítja az offertorium 20 frt 16 kr. eredménye. Ez istentisztelet után, megtartatott az esp. gyűlés tárgyalását előkészítő esp. értekezlet. Az értekezlet lefolyása rendesen mutatója szokott lenni a következendő gyűlés lefolyásának. A mi értekezletünk meglehetős csendesen, simán folyt le egész az indítványokig, melyek megtételénél a vihar jelei kezdtek jelentkezni, — s az egyetemes felügyelő ellen irányított — és az 1889-dik évi esp. közgyűlés jkvének annak idején nagy port felvert 40 pontja kitörlésére vonatkozó indítványok, a gyűlés békés, szép lefolyása iránt keltett reményeink sugarait a kitörni kész vihar felhőivel, aggályt keltőn látszottak fenyegetni. Remény és aggály között oszlottunk szét este 8 órakor, sietve oda a hol melegség, fény, napsugár vár reánk, az esperesség tiszteletére, a tiszolczi magyar kaszinó javára rendezett műkedvelői előadásra. Es itt valóban csupa mosoly, csupa kedvesség, vidám kaczaj, igazi virágfakadás, elragadó, összhangzatos nyilvánulása, mosolyt csalt a mi komoly arczainkra, víg kaczajt ajkainkra s uj remény virágfakadását lopta be sziveinkbe, azon meggyőződést keltve, hogy a mely város falai között ennyi finomság és báj nyilatkozik, ott a neme sebb izlés a gyűlésen is érvényesülni fog s a durva vihar nem fogja lerombolni a vendéglátó egyház finom vendégszeretetét. Hála Istennek, ugy lett! Julius 30-án reggel 8 órakor a templomba gyülekezvén, a reggeli istentisztelettel a helyi lelkész buzgó imája után, kezdetét vette a közgyűlés. Nagyságos Kubinyi Aladár esp. felügyelő, meleg szavakkal, szeretettel üdvözölvén a nemes tiszolczi egyházat, mely az esperességet kebelébe fogadta, és a megjelent egyházi képviselőket, egyházszeretettől lángoló s az egyház felvirágoztatására felhívó lelkes beszéddel nyitja meg a közgyűlést. Miután az egyházak képviselői magukat megbízó levelek által igazolták, ntű Glauf Pál főesperes olvasá fel, nagy gonddal összeállított, meleg hangon irott, igazi hitbuzgóság és hazafiság szellemétől átlengett, az egyházi közigazgatási év minden mozzanait felölelő lelkes és lelkesítő főesperesi jelentését, mely lelkesült éljenzéssel vétetett tudomásul. A főesperesi jelentés felolvasása után kellemes, kitüntető meglepetés érte az esperességet, Grömör-Kishont megye főispánja Hámos László 0 Méltóságának megjelenésében, kitüntető, magas látogatásában. Magasztos, lélekemelő volt a gyűlés e mozzanata, midőn is az esperesség nevében Nsgs. Kubinyi Aladár esp. felügyelő által hódoló tisztelettel és szeretettel üdvözöltetve, a főispán 0 Méltósága, lelki örömének adott kifejezést, hogy e gyűlésen megjelenhetett — s büszkén vallotta magát evangélikusnak s az esperesség tagjának! Szívből fakadó éljen zúgott fel a kijelentésre ! A gyűlés további folyamán, Banczik Sámuel kokovai lelkész, és Kolbenheyer József nyustyai helyettes lelkész mutatták be magokat, mint az esperesség uj tagjai, szép hatásos beszédekkel. Az esperesség mindkettejüket a legmelegebb rokonszenvvel fogadta kebelébe. A gyűlés egyik nevezetesebb mozzanata volt, hogy Banczik Sámuel kokovai lelkész körlelkésznek választatott Vansza János fürészi lelkész ellenében. Több folyó ügynek, simán, csendben történt letárgyalása után a gyűlés fél egykor félbe szakasztatott s a zöld asztaltól, a fehér asztalhoz siettünk, hogy a testnek is megadjuk szükséges táplálékát. A közebéd — özv. Bakosné vendéglő helyiségében, — emelkedett hangulatban folyt le. Kétségtelenül nagyon emelte a lelkesült hangulatot, a főispán 0 Méltóságának a közebéden is szives jelenléte. Nem is volt lelkes ; szép pohárköszöntőkben hiány. Az első pohárköszöntőt Kemény Lajos esperességi főjegyző — mondta szívből fakadó melegséggel — az esperességi Elnökségre. Utána Glauf Pál főesperes, nagy hatással Hámos László főispánt éltette, ki iránt mély tiszteletét és rokonszenvét az egész társaság — felállással — s szűnni nem akaró éljenekkel fejezte ki. Kubinyi Aladár esp. felügyelő a testvérisülésre; — Hámos főispán az egyetértésre emelték nagy