Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Svajczi levelek

fáradalmai után s ott merítsenek erőt a másiknak elvise­léséhez. Hogy ennyi nép és pedig ennyi úri nép. egész család apraja-nagyja, még az apa is templomba menjen s hozzá még vasárnap délután : ez több mint szokatlan ! E kies városnak bét temploma van s csoda! minden vasár­nap úgy délelőtt, — mint délután telve, alig van család, mely nem az Ur házában töltené ez időt. Mily szomorú ellentétet képeznek ezekkel a mi „üres templomaink." Hogy e szorgalmas templomlátogatás nagyobbrészt valódi vallá­sos szükségérzetből ered, azt csak egy pessimista tagad­' hatná, ki a jóban is rosszat, az erényben is bűnt lát: de nem merném tagadni, hogy lényeges befolyással van rá a ' traditio, a szokás is, mely ellen véteni — vétek: azonban jobb a szokásszerű templomlátogatás is, mint semminő, mert legalább meg van az aikalom, hogy ha egyszer meg­nyílik az a közömbös, tán hideg szív, befogadhassa azt az isteni Üdvözítőt; a kétségbeesett tudja, hol keresse a vi­gaszt, a beteg hol a gyógyírt. E szorgalmas templom látogatás amint egyrészt a családi és iskolai nevelés gyümölcsének tekinthető, ugy másrészt maga is egy uj iskola, nem ! egy második otthon a hivők számá­ra mely a mindennapi-, a társadalmi életben tárja fel áldását. Az istentiszteletnél nagy súlyt fektetnek a művészi elemre is ; az istentisztelet rendesen hosszabb szép praelu­diummal kezdődik, hogy egyengesse az ige számára a szív rejtekeibe vezető utat; rá megzendül a hivők négyes közéneke ; hogy ez történhessék az énekek dallamaikkal együtt benfoglalvák az énekeskönyvbsn ; ez természetesen előfelteszi a hangjegyek ismeretét, melyekben már a népis­kola nyújt oktatást. Az énekek között számos olyan van mely nálunk is használatos, igy „Befiehl du deine Wege . . .", „Einen guten Kampf hab' ich," „Erhalt uns, Herr bei deinem Wort" (Luther), „Fröhlich soll mein Herze sprin­gen" (Grerhardt P.), „Gíelobet seist du Jezu Christ" (Luth.), „Jezus meine Zuversicht," „Vom Himmel kam der Engel Schaar" (Luth.) „Wach' auf mein Herz und singe," „Eine feste Burg ist unser Grott" stb. Az éneklésnél nem használatosak a transitiók. A lelkész beszédét szabad textus alapján tartja; a beszédek hasonlíthatatlanul hosszabbak mint nálunk ; a mi közönségünknek nem igen lenne kedve ily sokáig hall­gatni. A textus választásnál azonban feltűnő, hogy az ugy nevezett po si ti vek (supranaturalis) az uj-testamentomból, — a positivek által negativeknek nevezett reformerek az ó-testámentomból választják előszeretettel alapigéiket. E két párt elkeseredett harczban áll egymással, ke­vésbbé a szószéken, mint inkább az egyetemen s még in­kább az egyh. élet terén. Ez éles megkülönböztetés nem csak a lelkészek és tanárok között, — hanem természetes mig amott elvekkel. — itt csak szavakkal folyik a harcz; egy positiv a világért nem hallgatná meg egy reformer szónoklatát s megfordítva : különös, még az egyetemi hall­gatók közt is találkoznak ilyenek. Szám tekintetében e két párt meglehetős egyforma; szellemi erejének megbirálására más hivatott, nem én. Leg­újabb összemérkó'zés e napokban a főtemplom főlelkészi állo­másánál és az egyetemen a dogmatikai tanszék betöltésénél történt ; az első helyen a positiv, emitt a reformpárt győzött. Szép dolog, ha a közönség is érdeklődik e theologiai mozgalmak iránt ; de komikus, ha a kávésnénikék is erről disputálnak s a gymnáziumi gyerekek is már positivek és reformerek, mielőtt még keresztények lennének. Ami a lelkészeknek az állam- és egyházhoz való vi­szonyát illeti, ugy az lényegesen különbözik a miénktől. Fizetését a lelkész nem az egyháztól, hanem az ál­lamtól, illetőleg a kantontól nyeri ; igy van ez kevés ki­vétellel egész Svajczban : a legkisebb fizetés 1200 frank (ez sem Eldorádó!) lelkészét azonban minden gyülekezet maga szabadon választja, de csakis ideiglenesen öt évre; ennek elmultával ; — ha nem tetszik — mehet a merre akar; széles a világ. Temetési stólát nem húz, mert ilyen nincsen ; az ember ingyért halhat meg. Az anyakönyveket nem vezeti, legfölebb privát jegyzéket, melynek nincs hi­vatalos értéke ; ez különben természetes következménye annak, hogy az állami törvények szerint a keresztség nem kötelező s elfogadott a polgári házasság, ugy hogy a lelkész ezeket nem vezethetné pontosan. Az, hogy a keresztség nem is kötelező, bő szüretet nyújt a külön­böző sektáknak, virágzanak is mint buza között a pipacs. Jóllehet a polg. házasság be van hozva, alig van rá eset, hogy egy bázeli polgár elfeledné kikérni az egyház áldását. Teljes vallásszabadság uralkodik ; kivételt képez a jezsuitarend, mely teljesen száműzött az egész országból s részben a r. k. egyház, a mennyiben csak „religio tolerata" nem „Landes Kirche;" helyét a vatikani zsinat után kelet­kezett „ Alt-Katholische Kirche" foglalta el. Mennyivel jobbak e tekintetben a mi viszonyaink ! A lelkész állása, — mint látjuk — nem irigylendő; az által, hogy maradása vagy elbocsátása teljesen a gyülekezet tetszésétől, mondhatjuk kegyétől függ, — nagyon is függ a gyülekezettől, hol azután vagy mint a szélkakasnak arra kell fordulnia, merre a többség szele fuj, — vagy szilárdan megállva magára vonni a hivek ha­ragját s öt év lefolyása után más ajtón kopogtatni. Azon­ban ennek is meg van a maga előnye, mert a gyülekezet­nek csak öt évig keli tűrnie oly lelkészt, ki nem kell neki s úgy az új lelkésszel helyre áll a béke. De másrészt ez öt évi cyclus nem csak a lelkészekre, de magára a gyülekezetre is káros, amennyiben az esetle­ges gyakori lelkészváltozás paedagogiai és pastoralis szem­pontból káros. Azonban azon tény, hogy a gyülekezetekben az egyház iránti érdeklődés, szeretet meg van ; hogy a hivek a vallás szükségszerűségéről, vigasztaló s megnyug­tató erejéről életükkel tanúskodnak; hogy oly szivesen lakoznak az Ur házában, — jele annak, hogy a fentebb említett gyakori változások csak ritkán fordulnak elő. Lel­készeiket általában nagy tiszteletben tartják, minek létre­jöttéhez a hivek egyház iránti érdeklődésén s vallásosságán kivül a lelkész is a magaviseletével hozzá járul. Damocles kardja az az öt év! Az iskoláról csak annyit, hogy ezeket az állam tartja fen, miként az egyházakat; a gyermekek confessionális különbség nélkül vétetnek fel; az épületek szépek, tágasak, czélszerűen berendezvék, miként azt a nevelés elmélete követeli. A tanítókat szintén az állam fizeti ; az iskola kö­telezettség általános, miként nálunk — de az elemibe járó iskolakötelesek nem fizetnek tandíjat s tanköny­veiket is kivétel nélkül szegények és gazdagok — az iskolától nyerik természetesen az állam költségén. Puskapor helyett — könyvet vesznek; ez is fegyver. Igy azután értnető, hogy a szegény falusi paraszt is könnyebb szivvel adja iskolába gyermekét. A vallási oktatásra nagy súlyt fektetnek; hisz az egynáz és az állam között nincs collisio ; tudják, hogy a jó honpolgársághoz legjobtj eszköz a jó vallási nevelés; ez iskolai vallási oktatást hatalmasan támogatja a családi élet s az istentiszteletek látogatása ; a gyermekek nem a világ, hanem a világban élő Isten számára neveltetnek. Ebben az iskolában, ily oktatást nyert, az úr igéje ál­tal megerősített, szorgalmas templomlátogató hivek mily életet élnek, vallásos életük gyümölcseit, hogy érvényesítik a társadalmi élet terén ? Erről a legközelebb. DedinszJcy János, theol. ^tllilitL Lapunk érdekében. Olvasóinkat tisztelettel kérjük szíveskedjenek előfizetéseiket megújítani ; a liátrálékosok pedig törlesszék tartozásaikat. Az esperességi és kerületi gyűlések főtisztelendő s nagytiszteletü elnökeihez újólag is azon alázatos kérelemmel járulunk : méltóztassanak kegyesen gondos­kodni, hogy a vezetésük alatt folyó gyűlésekről gyors és megbízható tudósításokat nyerhessünk. Szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom