Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Azok az üres templomok

•242 ad a társadalom és államnak s puritán jellege s erkölcse nem nyújt segédkezet az előkelők s hatalmasok bűneinek palástolására. A mi egyházunk jelene és jövője a hivek buzgóságán alapszik, a hit magasztosságát erősíti a szabad s emberi tekintély által nem korlátolt meggyőződés. Egvházi szervezetünk pedig a legszélesebb keresztyéni demokratikus alapon nyugszik, mely midőn kötelességet ró a hivekre, egyúttal jogokat is biztosít számukra. És igy egyházunk egyik legerősebb s legbiztosabb támasza a modern társadalom és alkotmányos szabadságnak s mig szabad önkormányzati szervezete által kizárja a reaktionárius visszaeséseket, másrészről hivei előbbkelőinek befolyása folytán, ugy az egyház keretén belül, mint azon kivül meggátolja a felforgató és romboló irányzatokat. A vallás és közoktatási minister urnák Kaas Ivor br. interpellatiójára a tegnapi lapokban meg jelent válasza megnyugvással tölt el bennünket, hogy még ez évben összeülendő zsinatunk meg fogja valósítani reményünket, miszerint egyházunk szervezete az evangelikus egyház egységét megszilárdítja s képesek leszünk a romboló irányzatokat megfékezni, egyházunkból kivetni minden olyan törekvéseket, melyek annak létérdekeit veszélyeztetik s az egyházat isteni feladatától elvonva, nemzetiségi s politikai czélok eszközévé tenni akarják. Vallásunk isteni jellege s egyházunk szabadságon és önkormányzaton nyugvó szervezete jusson eszünkbe midőn tanácskozásunkhoz kezdünk, — az Isten áldását kérve önökre, ezennel megnyitom gyűlésünket. Azok az tires templomok. Az „Evangélikus Egyház és Iskola" czimű protestáns lap már több számában „üres templomok" czim alatt czikkeket közöl, melyekben azon okokat fejtegeti, melyeknél fogva a hitbuzgóság a protestánsoknál csökken és azért a templomok is üresek maradnak annyira, hogy a pap gyakran 3—4 hallgatónak tartozik prédikáczióját elmondani. Engedje meg a tisztelt szerkesztő úr, hogy én is elmondjam ez iránt az én nézetemet. Én ugyan theologus nem vagyok és a dogmatikával nem foglalkoztam soha, de annál többet foglalkoztam a természettel és az élettel. És én legalább úgy hiszem, hogy csak az a ki az egész természettel foglalkozik és azt tanulmányozza, érti meg az életet is és érti meg az emberi szellem természetét, kívánságait és igényeit. Hogy a templomok üresek, ez igenis a mostani kornak egyik különös jellege ; mi azonban ezen tüneményt nem csak itt nálunk, a protestáns községeknél találjuk ; hanem találjuk azt mindenütt, más vallásfelekezeteknél is, ha nem is oly mértékben, de találjuk mindenesetre tetemes hanyatlását a vallásos buzgalomnak. Ennek pedig több okai vannak. Én egyszer az én budai lelkészemnek azt a szemrehányást tettem : rosz lelkipásztor, nem törődik a maga híveivel, hanem magukra hagyja, mire ő, a ki igen felvilágosodott pap volt, azt felelte: jól túdom, hogy az ilyen urak nem igen szorulnak a mi egyházi vigasztalásunkra, ők vallásos szükségleteiket magukban végzik el. Igaz, hogy a mostani felvilágosodott korszakban, hol a természettudományok rideg okoskodása uralja az emberiséget, hol az anyagi érdekek utáni liajliászás foglalkoztatja az emberi társaság legnagyobb részét, kevés idő marad hátra, hogy a túlvilági dolgokkal foglalkozzanak, mert hát a mindennapi szükségletek fedezése annyira igénybe veszi az egyeseknek egész erejét és tehetségét, hogy ezeken túl fekvő tárgyakra, főleg ha azok tisztán szellemiek figyelmét nem igen fordithatja. Ide tartozik főképen azon körülmény is, hogy az emberek igen nagy része, főleg a mi a társaságnak művelt és tudományos részét illeti, nem érzi a vallásos érzületnek szükségét. Hát, a mi engem illet, a ki egész életemet a nagy és véghetetlen természet tanulmányozásában töltöttem, a ki e nagy világot és az abban működő örökös és változhatatlan erőket ismerem, kell, hogy egészen más világnézeteim legyenek, mint a nagy közönségnek, sőt hogy alig van egyetlenegy nézet is, melyben én a nagy közönséggel egyetértenék. Más nézeteim vannak az Istenről, más a világról, más a vallásról, más az üdvösségről és i. t. és i. t. De azért elfogadom és úgy hiszem, hogy elfogadják velem mindazon természetvizsgálók, a kik velem a tudományosság egy fokán állanak, bizonyos nézeteket, melyek az egész nagy közönségre nézve szükségesek, mert különben az egész emberiség a materializmus oly véghetetlen örvényébe esnék, mely benne minden idealizmust kioltana, az emberiség pedig idealizmus nélkül megszűnnék lenni azon magas, minden szép és jó iránt lelkesülő lény, mely azt minden más lényektől e földön annyira megkülönbözteti. Én például egész lelkemből keresztény vagyok, vagyok pedig azért, mert azt találom, hogy ez a vallás valamennyi positiv vallás között leginkább felel meg az emberiség azon végczéljának, mely ennek észbeli és erkölcsi legmagasztosabb fejlődésében rejlik. De azért vagyok teljes lelkemből protestáns is, mert meg vagyok győződve arról, hogy a protestantizmus leginkább felel meg ezen igényeknek és az emberiség ezen követelésének. Ha mi akármelyik felekezetnek a templomait meglátogatjuk, azt fogjuk tapasztalni, hogy mindenütt a látogatás csökkent a mult századokhoz képest, mert mi a természettudományok, a felvilágosodottság századában élünk, a hol az emberiség nem érzi annyira az egyházi vigasztalás szükségét, mint érezte azt a mult századokban.