Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Azok az üres templomok

•242 ad a társadalom és államnak s puritán jellege s er­kölcse nem nyújt segédkezet az előkelők s hatalma­sok bűneinek palástolására. A mi egyházunk jelene és jövője a hivek buz­góságán alapszik, a hit magasztosságát erősíti a sza­bad s emberi tekintély által nem korlátolt meg­győződés. Egvházi szervezetünk pedig a legszélesebb ke­resztyéni demokratikus alapon nyugszik, mely midőn kötelességet ró a hivekre, egyúttal jogokat is biztosít számukra. És igy egyházunk egyik legerősebb s legbizto­sabb támasza a modern társadalom és alkotmányos szabadságnak s mig szabad önkormányzati szervezete által kizárja a reaktionárius visszaeséseket, másrészről hivei előbbkelőinek befolyása folytán, ugy az egy­ház keretén belül, mint azon kivül meggátolja a felforgató és romboló irányzatokat. A vallás és közoktatási minister urnák Kaas Ivor br. interpellatiójára a tegnapi lapokban meg jelent válasza megnyugvással tölt el bennünket, hogy még ez év­ben összeülendő zsinatunk meg fogja valósítani remé­nyünket, miszerint egyházunk szervezete az evange­likus egyház egységét megszilárdítja s képesek leszünk a romboló irányzatokat megfékezni, egyházunkból kivetni minden olyan törekvéseket, melyek annak létérdekeit veszélyeztetik s az egyházat isteni fel­adatától elvonva, nemzetiségi s politikai czélok esz­közévé tenni akarják. Vallásunk isteni jellege s egyházunk szabadságon és önkormányzaton nyugvó szervezete jusson eszünkbe midőn tanácskozásunkhoz kezdünk, — az Isten ál­dását kérve önökre, ezennel megnyitom gyűlé­sünket. Azok az tires templomok. Az „Evangélikus Egyház és Iskola" czimű pro­testáns lap már több számában „üres templomok" czim alatt czikkeket közöl, melyekben azon okokat fejtegeti, melyeknél fogva a hitbuzgóság a protes­tánsoknál csökken és azért a templomok is üresek maradnak annyira, hogy a pap gyakran 3—4 hall­gatónak tartozik prédikáczióját elmondani. Engedje meg a tisztelt szerkesztő úr, hogy én is elmondjam ez iránt az én nézetemet. Én ugyan theologus nem vagyok és a dog­matikával nem foglalkoztam soha, de annál többet foglalkoztam a természettel és az élettel. És én leg­alább úgy hiszem, hogy csak az a ki az egész ter­mészettel foglalkozik és azt tanulmányozza, érti meg az életet is és érti meg az emberi szellem természetét, kívánságait és igényeit. Hogy a templomok üresek, ez igenis a mostani kornak egyik különös jellege ; mi azonban ezen tüneményt nem csak itt nálunk, a protestáns köz­ségeknél találjuk ; hanem találjuk azt mindenütt, más vallásfelekezeteknél is, ha nem is oly mérték­ben, de találjuk mindenesetre tetemes hanyatlását a vallásos buzgalomnak. Ennek pedig több okai vannak. Én egyszer az én budai lelkészemnek azt a szemrehányást tettem : rosz lelkipásztor, nem törő­dik a maga híveivel, hanem magukra hagyja, mire ő, a ki igen felvilágosodott pap volt, azt felelte: jól túdom, hogy az ilyen urak nem igen szorulnak a mi egyházi vigasztalásunkra, ők vallásos szükség­leteiket magukban végzik el. Igaz, hogy a mostani felvilágosodott korszak­ban, hol a természettudományok rideg okoskodása uralja az emberiséget, hol az anyagi érdekek utáni liajliászás foglalkoztatja az emberi társaság leg­nagyobb részét, kevés idő marad hátra, hogy a túlvilági dolgokkal foglalkozzanak, mert hát a min­dennapi szükségletek fedezése annyira igénybe veszi az egyeseknek egész erejét és tehetségét, hogy ezeken túl fekvő tárgyakra, főleg ha azok tisztán szelle­miek figyelmét nem igen fordithatja. Ide tartozik főképen azon körülmény is, hogy az emberek igen nagy része, főleg a mi a társa­ságnak művelt és tudományos részét illeti, nem érzi a vallásos érzületnek szükségét. Hát, a mi engem illet, a ki egész életemet a nagy és véghetetlen természet tanulmányozásában töltöttem, a ki e nagy világot és az abban működő örökös és változhatatlan erőket ismerem, kell, hogy egészen más világnézeteim legyenek, mint a nagy közönség­nek, sőt hogy alig van egyetlenegy nézet is, mely­ben én a nagy közönséggel egyetértenék. Más nézeteim vannak az Istenről, más a világról, más a vallásról, más az üdvösségről és i. t. és i. t. De azért elfogadom és úgy hiszem, hogy el­fogadják velem mindazon természetvizsgálók, a kik velem a tudományosság egy fokán állanak, bizonyos nézeteket, melyek az egész nagy közönségre nézve szükségesek, mert különben az egész emberiség a materializmus oly véghetetlen örvényébe esnék, mely benne minden idealizmust kioltana, az emberi­ség pedig idealizmus nélkül megszűnnék lenni azon magas, minden szép és jó iránt lelkesülő lény, mely azt minden más lényektől e földön annyira meg­különbözteti. Én például egész lelkemből keresztény vagyok, vagyok pedig azért, mert azt találom, hogy ez a vallás valamennyi positiv vallás között leginkább felel meg az emberiség azon végczéljának, mely ennek észbeli és erkölcsi legmagasztosabb fejlődésé­ben rejlik. De azért vagyok teljes lelkemből pro­testáns is, mert meg vagyok győződve arról, hogy a protestantizmus leginkább felel meg ezen igények­nek és az emberiség ezen követelésének. Ha mi akármelyik felekezetnek a templomait meglátogatjuk, azt fogjuk tapasztalni, hogy mindenütt a látogatás csökkent a mult századokhoz képest, mert mi a természettudományok, a felvilágosodottság száza­dában élünk, a hol az emberiség nem érzi annyira az egyházi vigasztalás szükségét, mint érezte azt a mult századokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom