Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A kultur-budget vita után (Andorka Gyula)

19 bői álló magasabb kormányzati szerveknek, esperességnek, kerületnek s egyetemnek független s jogérvényes határozatképessége s intézkedése ; miután a mi elasztikus alkotmányunk, — melyet pedig az előttünk fekvő zsinati előmunkálatok épen nem képesek határozottabbá tenni, — nagyon eltűri azt, hogy a sorok között is olvasni szerető kisebbség bármely ügyet az egyes egyházgyülekezetekhez szállíttasson le, — fentemlített pontot ily körülmények között elfogadhatónak nem tartom. Óhajtom ellenkezőleg azt, hogy ha már a törvény az egyes egyházaknak ily korlát nélkül való hatáskört akar biztosítani, védelmezze meg az egyházat fentartó hivek ezreinek jogos befolyását az által, hogy az egyházaknak legalább bizonyos fokig, lélekszámuk arányában leendő szavazatmennyiséget biztosítson. Óhajtom azonban leginkább azt, hogy vigve keresztül egyházunk a teljes képviseleti rendszert, az egyházgyülekezeteknek csupán az amúgy is legfontosabb jogot, az egyház összes tisztviselőinek választási jogát tartván fen. Az 53. p. második bekezdése előtt, bocsánat őszinteségemért, teljes és igazi álmélkodással állok meg s gondolkodóba esem a felett, valljon a zsinati bizottságnak igen tisztelt tagjai, kikhez egy magamféle apróság, mint egyházkormányzatunk kipróbált harczosaihoz csak köteles tisztelettel tekinthet fel, — gondoltak-e egy kissé a gyűlések gyakorlati oldalára akkor, mikor ezt a pontot megszerkesztették? Nekem, megvallom, erős gyanúm van, hogy ezen a ponton mint valami lényegtelen formalitáson csak ugy átsiklottak, mert különben nem tudnám "megérteni, miképen hozhatják javaslatba azt, hogy az egvházgvülekezetek képviselői bizonyos felmerült kérdésekben az esperességi gyűléseken magukban is tanácskozhatnak, egyességre vagy meg nem egyezésre juthatnak s az egyház nevében, — annak ezúttal más különös utasítása nélkül, — szavazhatnak vagy az egyház szavazatát el is játszhatják. Nem tudok megfelelő lelki borzalom nélkül arra a lehető esetre gondolni, hogy, például, a nógrádi esperességi gyűlésen kellene egy fontosabb kérdést „egyházonként történő szavazás

k'-sal eldönteni. Negyvenhat egyház képviselői keresnének külön külön helyiséget, termet, szobát, zugot vagy akármiféle menedékhelyet, a hol egymást otthonias bizalommal nyerhessék meg az ügynek vagy^ az ügy ellen ! Az esperességi gyűlés egy perez alatt feloszlatás nélkül eloszlanék ! Magok az elnökök is oda csatlakoznának saját gyülekezeteik küldöttségeihez, hogy azokban esetleg mint gregariusok szerezzenek érvényt nézetüknek. Hogy az adandó szavazat hiteles és érvényes legyen, hogy arról, az őket e pontra nézve utasítással el nem látott kiküldő egyháznak is beszámolhassanak s esetleg sem lelkészük sem felügyelőjük jelen nem volna, — elnököt és jegyzőt kellene magok közül választaniok, jegyzőkönyvet felvenniök s abban mutatniok ki, hogy közöttük ez vagy amaz a nézet nyert többséget ; vagy szavazataik egyenlősége esetében fájdalommal kellene konstatálniok egyházuk szavazatának gyászos megsemmisülését. Megengedem, hogy a szinezés talán egy kissé erős ; azt is fölteszem, hogy a mi gyűléseink patriarchalis menete miatt a fent előadott eset talán soha sem fordulna elő ; de miután a jelzett értelemben meghozandó törvény nem zárja ki annak lehetőségét ; miután a kívánatos rend és igazság megköveteli, hogy a szavazatok érvényéhez s hitelességéhez semmi kételkedés hozzá ne férjen legyen szabad e pontra vonatkozólag következő rövid megjegyzéseket tennem : 1. Az egyházgyülekezetek a hozzájuk leszállított kérdésekben, vagy szavaznak, vagy nem szavaznak. Ha szavaznak, akkor esperességi képviselőik egyszerűen bejelentik az egyház szavazatát. Ha nem szavaznak, ez csak két okból történhetik. Vagy nem akarnak szavazni, — s ezen esetben képviselőiknek sincs joguk az esperességi gyűlésen szavazniok. Vagy pedig a helyi elnökség fel nem hivta az egyházat a szavazásra, akkor pedig esperességi képviselőik szavazása a gyűlésen jogosulatlan, érvénytelen ; míg a kötelesség mulasztó helyi elnökség szigorú felelőségre vonandó. 2. A törvény feladata szabatosan kitüntetni azt, mily kérdésekben kivántatik meg az egyházankénti szavazás s viszont mely tárgyak felett dönt a gyűlés, mint az egyházgyülekezetek képviselő testülete. 3. A szavazat érvényességét világosan határozza meg a törvény. 4. A törvény ne adjon alkalmat a módozatok félremagyarázására, hanem legyen világos, határozott. 5. Szavazat elvesztését csak büntetés vagy önkéntes nem szavazás eredményezheti. Mondanom sem kell, hogy az 53. pontokra tett észrevételeim a 78. és 95. pontokra egy iránt vonatkoznak ; azon meggyőződésemnek nzonban mégis kifejezést kivánok adni, hogy én egyház alkotmányunk ilyetén gyarlóságainak elenyésztetésére más orvosságot nem tudok mint azt, hogy honosítsuk meg egyházi alkotmányunkban s közigazgatásunkban az okszerű, utasítás nélküli képviseletet s akkor lehetnek ugyan a kormányzó szervekben nézet eltérések, pártárnyalatok, — de az nem lehet, hogy egyes egyházak szavazata szabályszerűen megsemmisüljön. Holl es Dani. •et vita után, in. Látom, hogy rövidre kell szabnom befejező soraimat. Ezen egyetlen magyar evangelikus egyházi lapnak hasábjait, melyeken annyi fontos kérdéseink