Evangélikus Egyház és Iskola 1891.
Tematikus tartalom - Belföld - A pozsonyi diakonissa ügy
feltélei egy külön házi- és hivatási rendben részletesen össze vannak állítva, alapúi vétetvén a suttgárti anyaintézet házi és hivatási rendje. 5. §. A diakonissák a lábbadozó betegeket az orvos engedelmével, lehetőleg hasznosan és kellemesen foglalkoztatják. 6. Minden nővér rendszerint csak minden 3-dik éjjel virraszt és minden átvirrasztott éjszaka után délutáni 3—4 órát nyer, hogy lakásán kipihenje magát. 7. §. A pozsonyi evang. lelkészi hivatal a betegek számára egy, e szerződésnek minden pontjával megegyező házi rendet ad át a testvéreknek, kik annak megtartása felett őrködnek. E rendben megvannak határozva a napok és órák, melyekben a betegek meglátogathatók, továbbá, hogy a betegnek nem szabad hozni káros ételeket és italokat vagy nem illő könyveket és egyéb hasonló tárgyakat, hogy a nővéreknek ezeket el kell venniök, hogy minden lárma és illetlen foglalkozás p. o. kártyajáték s hasonló tiltva van stb. A lelkészi hivatal gondoskodni fog arról is, hogy a két nemű betegek a nővérek indítványára lehetőleg szigorúan, még a kertben is elkülönítendők egymástól. A lelkészi hivatal a betegek épüléséről és nemes szórakoztatásáról kipróbált jó iratok gyűjteményének beszerzése által gondoskodik. Az egyházi ének szorgalmasan gyakorlandó és mivelendő. 8. §. A diakonissák, mihelyt észreveszik, hogy a beteg lelki vigasz után vágyódik, vagy ilyenre szüksége van intézkedni tartoznak, hogy az illető egyházfelekezet papja hivassék meg hozzá. Evang. betegnek szabad naponként a szentírásból és más ezzel megegyező épületes iratokból, anyaintézetökben nyert utasítás szerint felolvasniok. Kívánatos, hogy a gyülekezet egyik lelkésze a kórházban úgy a betegek mint a nővérek számára körülbelül a bibliai órák mintájára hetenként rövid istenitiszteletet tartson. 9. §. A diakonissák gondoskodnak az egész ház rendjéről és tisztaságáról, a ruházatról is. A lelkészi hivatal rendelkezőkre bocsát szabad választása szerint egy szolgálót, ki is mindenben alárendeltjük nekik, úgyhogy azt el is bocsáthatják. Ha a nővéreknek idővel nagyobb személyzetre lenne szükségök, úgy ez ugyanazon feltételek mellett megadandó nekik. 10. §. Belépésök alkalmával a házhoz tartozó összes tárgyakról, bútorokról, edényekről, ágyakról, ruhákról, vászonról stb. fölvett leltár adatik kezökbe. E leltár valahányszor szükséges megujittatik és bővíttetik. 11. §. A vezető nővér minden hónap elején bizonyos pénzösszeget kap a kisebb háztartási költségek fedezésére, ez összegről minden hónap elején számot ad a mikor is az összeg megujittatik. Nagyobb készletek és értékes tárgyak beszerzését a kórházi gondnok vállalja magára. 12. §. A mennyiben a kórházi munka megengedi, a diakonissák a gyülekezeti szegények és betegek ápolásának szentelik magukat, meglátogatják az evang. gyülekezetben levő szegényeket és betegeket és jelentést tesznek a lelkészeknek az észlelt állapotról. Az ezzel különösen megbízott nővér részt veszt a gyűléseken, melyeket a leik. hivatal a szegényügy dolgában tart, javaslatba hozza a nyomor enyhítésére szolgáló eszközöket, a betegeknek személyesen segítséget nyújt, ágyaz, kötöz stb. Kívánatos, hogy ágyneműekből, ruhákból, betegápoláshoz szükséges edényekből stb. egy készlet álljon rendelkezésére, hogy ezeket a betegek ápolásánál használhassa. Egyes betegeknél néhány napra átveheti az egész ápolást, de nem betekre és hónapokra is, mivel első sorban az egész gyülekezetnek szolgál. Férfi betegeknél csak annyiban kötözhet és ápolhat, a mennyiben a női szemérem megengedi. A beteg ápolásnál a rendelkezésére bocsátott eszközök és a gyülekezet vagyonos tagjainak való közbevetés és szószólás által a nyomoron segíteni, és a családoknak a házirend és tisztaság fenntartásánál lehetőleg segítségül lenni igyekszik. A lelkipásztorok utasítása és az anyaintézetben nyert utasítás szerint a családoknak a lelkiekben szolgálatukra lenni igyekszik és hol a lelkiápolás nem kívántatik, arra szorítkozik, hogy a betegekért híven imádkozzék és a sziveket magaviselete és Isten félelme és szeretete által az Ur számára megnyerje. 13. §. A magán ápolás a családokban csak annyiban gyakoroltatik, a mennyiben nem történik a kórházi ápolás és a szegények ápolásának rovására, még pedig az erre vonatkozó külön határozmányok szerint, melyekben nevezetesen gondoskodva van arról, hogy az ápoló nővér két éjjel egymás után ne virraszszon és ha virrasztott, délután 3—4 órát lakásán pihenhessen. 14. §. A diakonissák igyekezni fognak az evang. gyülekezetben lévő leánygyermekeknek is javukra lenni az által, hogy hetenként kötő iskolát, úgyszintén vasárnapi iskolát tartanak, mely utóbbiban nem dolgoznak, hanem Isten igéjét, nevezetesen a bibliai történeteket a gyermekekkel egyszerűen megbeszélik, imádkoznak és énekelnek velők. Grondjuk lesz az evang. szolgálókra is, és különösen vasárnapokon gondjaikba veszik őket. 15. §. A diakonissák a szükség szerint kölcsönösen kiegészítik és helyettesítik egymást. 16. §. A pozsonyi evang. gyülekezet a vezető nővérért 200 frt a másik nővérért 150 frt tiszteletdijat fizet a gallneukircheni diakonissa-intézetnek. A diakonissák kapnak lakást, egészséges táplálékot, világítást, fűtést, fehérneműt, részesülnek orvosi kezelésben és ápolásban, kapnak orvosságot. Egy lakó és egy háló szoba rendeztetik be számukra a szükséges bútorral, a vezető nővérnek azonkívül még egy külön fogadó szoba is. 17. §. A diakonissák maguk számára ajándékokat nem fogadhatnak el. De ha valaki az intézetnek a betegápolásért fizetett illetéken vagy adományon kivül a nővéreknek még külön is szán valamit, úgy a pénzbeli ajándékok a rokkant testvérek eltartására szolgáló alap javára küldendők. 18. §. A diakonissáknak meg van engedve vasárnap a nyilvános istenitiszteletet látogatni, de csak felváltva, úgy hogy egyik rendszerint otthon marad, így is csak akkor, ha a betegek ápolása megengedi. 19. §. Minden nővérnek évenként 14 nap, sőt ha szükséges 3—4 hét is engedtetik az üdülésre. De ezen szabadságot csak oly időben kérheti, a hol ez által a munka legkevésbé zavartatik meg. Az üdülési út költségeit az anyaintézet fedezi.